Egy új tanulmány szerint az időkorlátozott étkezés (TRE) nem javítja a metabolikus vagy kardiovaszkuláris egészséget, viszont befolyásolja a cirkadián ritmust.

A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak.

A glükóz és a fruktóz keveréke, vagyis a cukros üdítők fogyasztása olyan biokémiai útvonalat aktivál, amely hozzájárul a késői stádiumú kolorektális karcinóma áttétképződéséhez.

Kettős hatásmechanizmusának köszönhetően a szemaglutidhoz képest jóval enyhébb gasztrointesztinális mellékhatásokkal alkalmazható a tirzepatid.

Az addikciók közé kellene sorolni az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást egy kutatócsoport szerint.

A fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) zsírszövetben történő aktiválása számos pozitív változást okozott a kísérleti egerek anyagcseréjében.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

 A rostok szupplementációjára nem általánosíthatók egyértelműen azok az egészségügyi előnyök, amelyeket a teljes értékű élelmiszerekben je­len lévő, intakt élelmi rostok esetén kimutattak. A rostszupplementáció klinikai hatása nagymértékben az adott rostkészítmény fizikai és kémiai tulajdonságainak függvénye. Ebben a vonatkozásban kiemelkedők a szolúbilis, viszkózus/gélképző rostok, melyek közül a hidroxipropil-metilcellulóz (HPMC) klinikai vizsgálatokban is bizonyította glikémiás hatékonyságát.

Úgy tűnik, hogy egerekben az agyi AgRP neuronok megcélzása segíthet a glikémiás kontroll fenntartásában.

Németország, Magyarország és Szlovákia 2025 elején jelentett száj- és körömfájás eseteket az állatállományban. Vajon az egészségügyi dolgozóknak fel kell-e figyelniük a betegség emberi következményeire.