Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 

A legalapvetőbb légzésfunkciós vizsgálattal, a spirometriával sok idült légúti betegség már tünetmentes szakaszban felismerhető. A kórlefolyás követését és a kezelés eredmé­nyének megítélését is segíti a légzésfunkciós értékek időszakosan ismételt mérése.

A légzésfunkciós vizsgálat több vizsgálómódszert takar, amelyek a nehézlégzéssel járó tüdőbetegségek diagnosztikájának és követésének fontos elemei. A jelen közlemény kizárólag az asztma légzésfunkciós diagnosztikájáról ad képet. Az asztma okozta állapotromlások, a nemritkán sürgősségi ellátást igénylő akut exacerbációk gyakorisága úgy csökkenthető, ha a kezelést rendszeresen módosítjuk a félévenkénti légzésfunkciós és tüneti felmérések alapján.

Főbb tézisek: A gyermekek mintegy 5%-a és a felnőttek mintegy 10%-a szenved az asthma bronchiale valamely formájában. A kórkép prevalenciájának a nyugati országokban az elmúlt évtizedek során megfigyelt növekedése valószínűleg megállt. Az asthma mortalitása - az újabb gyógyszereknek köszönhetően - örvendetes módon csökken. Az asthmás megbetegedések bizonyos gének és környezeti tényezők kölcsönhatása következtében alakulnak ki. Az élet korai szakaszában előforduló fertőzések valószínűleg védő hatásúak. A passzív dohányzás és a túlsúly az asthma kockázati tényezői közé tartozik. A betegség kialakulásában az eosinophil sejteknek, a hízósejteknek és a helper T-lymphocytáknak van jelentős szerepük. A gyermekkori recidiváló obstruktív bronchitis patogenezise eltér az allergiás és az intrinsic asthmáétól. Az időközönként fellépő légszomj semmiképp sem egyenértékű az asthma bronchiale diagnózisával: számos egyéb kórkép lehetőségére is gondolni kell. Minden esetben szükség van az asthmás tünetek kiváltó okainak gondos feldolgozására. Az asthma bronchiale diagnózisának felállításához spirometriás és teljestest-pletizmográfiás méréseket, valamint allergológiai vizsgálatot kell végezni.