Asthma gyermek- és felnőttkorban: kockázati tényezők, diagnózis, terápia

Főbb tézisek:

1. A gyermekek mintegy 5%-a és a felnőttek mintegy 10%-a szenved az asthma bronchiale valamely formájában. A kórkép prevalenciájának a nyugati országokban az elmúlt évtizedek során megfigyelt növekedése valószínűleg megállt. Az asthma mortalitása - az újabb gyógyszereknek köszönhetően - örvendetes módon csökken.
2. Az asthmás megbetegedések bizonyos gének és környezeti tényezők kölcsönhatása következtében alakulnak ki. Az élet korai szakaszában előforduló fertőzések valószínűleg védő hatásúak. A passzív dohányzás és a túlsúly az asthma kockázati tényezői közé tartozik.
3. A betegség kialakulásában az eosinophil sejteknek, a hízósejteknek és a helper T-lymphocytáknak van jelentős szerepük. A gyermekkori recidiváló obstruktív bronchitis patogenezise eltér az allergiás és az intrinsic asthmáétól.
4. Az időközönként fellépő légszomj semmiképp sem egyenértékű az asthma bronchiale diagnózisával: számos egyéb kórkép lehetőségére is gondolni kell. Minden esetben szükség van az asthmás tünetek kiváltó okainak gondos feldolgozására.
5. Az asthma bronchiale diagnózisának felállításához spirometriás és teljestest-pletizmográfiás méréseket, valamint allergológiai vizsgálatot kell végezni.