Egy 71 éves páciens az elektronikus egészségügyi portálon küldött üze­netet, melyhez az oltás helyén kialakult bőrpírról készült képet is csatolt. A páciens előtte nagyjából két héttel kapta az érintett karjába a COVID-19-et okozó, SARS-CoV-2 vírus elleni mRNS-1273 vakcina első adag­ját. A folyamat egy 48 órán át tartó tipikus immunreakcióval indult, közepesen erős fejfájással és izomfájdalommal. A bőrtü­netek hirtelen jelentkeztek, két héttel az immunizációt követően.

Mély gombás fertőzéseknek nevezzük azokat a kórképeket, amelyek a bőr mélyebb rétegeit, a szubkután szöveteket és a bőrfüggelékeket érintik. Bár súlyos, életveszélyes szövődményekkel járó megbetegedések, kevésbé merülnek fel a diagnózisalkotás során.

Egy 44 éves erős dohányos (30 cso­magév) nő a talpán egy hónapja megjelent hólyagos elváltozás miatt kereste fel orvosát. Azt észlelte, hogy lábán a bőre megvastagodott, és rajta sötétbarna foltok, kis pustulák és hámló területek jelentek meg. Az elváltozáso­kat nem kísérte viszketés vagy fájdalom. Nem hozott javulást a 2 héten át helyileg alkalmazott clotrimazol és naftifin sem. Később hasonló bőrelváltozások jelent­keztek a tenyerén is.

Egy 16 éves leány a kezein és az alsó végtagjain kialakult tünetmentes, fehér színű elváltozások miatt kereste fel orvosát. A léziókat 5 évvel korábban észlel­te először, azóta nagyságuk kismértékben növekedett. A családban még nem fordult elő hasonló bőrjelenség vagy autoimmun betegség.

Az Európai Bizottság engedélyezte a SKYRIZI^® (rizankizumab) alkalmazását közepesen súlyos, súlyos plakkos psoriasis kezelésére.

Németországban csaknem minden ötödik ember bőrbetegség miatt kere­si fel az általános orvost. De vajon az orvos megtalálja-e mindig a helyes kórismét a bőrgyógyászat igen változatos spektrumán? Ebben a cikkben az arcon, a törzsön és az alsó végtagokon leggyakrabban előforduló akut és krónikus gyulladásos bőrelváltozások tipikus jellemzőit írjuk le.

Számos betegségben előfordulhatnak gyűrűszerű bőrelváltozások, mint pl. a tinea corporis, a Lyme-kórt jelző erythema migrans, a plakkos psoriasis, a hiperszenzitivitási reakcióként fellépő erythema multiforme, a lichen planus, a nummuláris ekzema, a pityriasis rosea vagy az urticaria – hogy csak a gyakoribbakat említsük. Mindezek felismerésében, elkülönítésében, terápiájában segíti a nem bőrgyógyász olvasót a cikk.

Az ún. rózsahámlás gyakran önmagától is megszűnő bőrkiütés, mely a tör­zsön kialakuló „hírnökfolttól” a Langer-vonalak mentén terjed végig a törzs és a végtagok bőrén. A bőrkiütés tipikusan 2 hét alatt válik generalizálttá a hír­nökfolt megjelenése után. A bőrtüneteket általános fáradtságérzés, kimerült­ség, hányinger, fejfájás, ízületi fájdalmak, nyirokcsomó-nagyobbodás, láz és torokfájás is kísérheti. A tünetek kortikoszteroidokkal és antihisztaminokkal, esetleg aciklovirral enyhíthetők. Súlyos esetekben szóba jön UV fénykezelés is. Terhesség alatt a pityriasis rosea spontán vetélést okozhat.

Egy 24 éves férfi beteg 3 hete fennálló, enyhén viszkető, folyamatosan nö­vekvő bőrkiütés miatt fordult orvoshoz. A generalizált bőrelváltozást szoliter plakk megjelenése előzte meg a háton. Ezt megelőzően a beteg fáradtságot és felső légúti tüneteket tapasztalt. Az érin­tett területet horzsolás, dörzsölés vagy egyéb sérülés nem érte. A beteg nem használt a közelmúltban lokális szert vagy új gyógyszert.

A fokozott hajhullás hátterében genetikai, hormonális, pszichés faktorok, illetve külső környezeti tényezők is állhatnak. Az elmúlt évtizedekben az immunológia és a genetika robbanásszerű fejlődésének eredményeként a fokozott hajhullás leggyakoribb formáinak hátterében álló genetikai, immunológiai eltérések feltérképezésében is óriási előrelépések történtek.