Sikerült felfedni azt az útvonalat, amely lehetővé teszi a BRCA2-mutáns tumorok számára a DNS-javítás helyreállítását.

Az ERBB2 mutációt hordozó NSCLC terápiájában mutatkozott ígéretes gyógyszerjelöltnek a szevabertinib.

A 2-es fázisú ICARUS-BREAST01 klinikai vizsgálat a HER3-DXd jelentős hatékonyságát és kezelhető biztonsági profilját mutatja a HR+HER2– em­lőrákos betegeknél, ami optimális jelöltté teszi a későbbi, nagyobb elem­számú vizsgálatokhoz. A vizsgálat céljai között szerepelt a kezelésre adott válasz potenciális biomarkereinek azonosítása, egyben betekintést nyújtani a HER3-DXd egyéb feltételezett hatásmechanizmusaiba is.

Az immunellenőrzőpont-gátlók megjelenése jelentős áttö­rést hozott a szolid tumorok kezelésében, különösen a nem kissejtes tüdőrák, a melanóma, a vesesejtes karcinóma és a húgyhólyagdaganat terápiájában. E szerek alkalmazása azonban új típusú mellékhatásprofil megjelenésével járt együtt, melyek közül kiemelkedő jelentőségűek a pulmonális szövődmények. A leggyakoribb és legsúlyosabb ilyen szövőd­mény az immunterápia indukálta pneumonitisz, mely potenciálisan életet veszélyeztető állapot. A klinikai tünetek gyakran nem specifikusak, és más légúti vagy infekciós kórképeket utánozhatnak, ami diagnosztikai kihívást jelent a mindennapi gyakorlatban. A gyors felismerés, a differenciáldiagnosztika és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a terápia folytatható­sága és a beteg biztonsága szempontjából. A jelen közlemény célja a pulmonális immunkapcsolt mellékhatások részletes ismertetése, klinikai és radiológiai jellemzőinek bemutatása, valamint az aktuális kezelési ajánlások áttekintése.

Magy Onkol 69:509-513, 2025

Az OPA1 fehérjét gátló hatóanyagok alkalmazásával sikerült apoptózist indukálni venetoklaxra rezisztens rákos sejtekben.

Mind az immunmemória kialakulása, mind a T-sejtek célba jutása szempontjából kulcsfontosságú a fehérje megfelelő működése.

CRATER névre keresztelték a kutatók azokat a most felfedezett immunológiai gócpontokat, amelyek létfontosságúak a tumorok elleni sikeres küzdelemben.

Egy újonnan kidolgozott módszer nagyságrendekkel csökkenti a CAR-T sejtek tenyésztéséhez szükséges erőforrásigényt.

A tumorsejtek nem csak a stromális környezetben képesek szaporodni, hanem agresszívebb, invazívabb fenotípusuk a szerv más részein is megjelenik.

A tumorok mikrokörnyezetének tanulmányozása adta az ötletet egy új hatóanyag kifejlesztéséhez, amely állati modelleken hatásosnak bizonyult.