Fogászati öndiagnosztikára is képes az új elektromos fogkefére szerelhető eszköz.

Jelen összefoglalónak nem tárgya az autoimmun thyreoiditisben nagyobb gyakorisággal észlelt terhességi szövődmények (vetélés, koraszülés, ala­csony születési súly) kivédési lehetőségeinek felsorolása, de a megnöveke­dett rizikóra mindenképpen szeretné felhívni a figyelmet. Ha nem jön létre spontán terhesség, és asszisztált reprodukciós technikák alkalmazása (ART) válik szükségessé, az ART-t megelőző és az alkalmazás ideje alatt elvégzendő teendők is külön közleményt érdemelnének ennél a diagnózisnál. A különbö­ző társaságok irányelvei/ajánlásai – egyértelmű vizsgálatok híján – számos problémás kérdésre nem térnek ki, amiknek a megoldása viszont a kezelő­orvos naprakész szakmai felkészültségét igényli. További nehézség, hogy az irányelvek többségének megjelenése óta olyan eredmények születtek, me­lyek a jelenlegi ajánlások frissítését követelnék meg. A közlemény igyekszik támogatást adni a fentiek miatt továbbra is meglévő, nyitott kérdésekben.

A liquor vizsgálata számos, központi idegrendszert érintő állapot diagnosz­tikai eszköze. A lumbálpunkció sürgős indikációi közé tartozik a központi idegrendszeri fertőzés vagy a subarachnoidealis vérzés gyanúja. A liquor vizsgálata nem feltétlenül diagnosztikus értékű, de hasznos lehet más neu­rológiai állapotok értékelésében. A liquor tenyésztése során azonosíthatók a kórokozók és az antibiotikumérzékenység. A vírusos agyhártyagyulladás a bakteriális agyhártyagyulladáshoz hasonlóan alakulhat ki, de általában alacsony a halálozási aránya. A subarachnoidealis vérzés magas halálozási aránnyal jár, és a gyors diagnózis kulcsfontosságú a kimenetel javítása ér­dekében. A koponya CT-vizsgálata a tünetek megjelenését követő első hat órában közel 100%-os érzékenységgel mutatja ki a subarachnoidealis vér­zést, de liquor-vizsgálatra lehet szükség akkor, ha a tünetek később jelen­nek meg, vagy ha a képalkotó vizsgálatok eredményei nem egyértelműek.

Számos, az alkoholfogyasztás mérséklését és az absztinencia fenntartását segítő gyógyszer érhető el, azonban a betegek mindössze csekély hányada részesül bármilyen kezelésben. Erős bizonyítékok szólnak amellett, hogy a naltrexon és a gabapentin csökkenti a túlzott alkoholfogyasztással járó napok számát, illetve az akamprozát megelőzi a használathoz való vissza­térést aktuálisan absztinens pácienseknél, valamint a topiramát közepes evidenciával bír, tekintve a túlzott ivással járó napok számának csökkentését. A diszulfirám széles körben alkalmazott, azonban kevés bizonyíték támasztja alá hatékonyságát „real world”, nem ellenőrzött körülmények között.

Serdülőknél egyértelmű összefüggést tártak fel a közösségi médiahasználat és a táplálkozási zavarok között.

Jobb eredményt érhetünk el több hasonló, de nem ugyanolyan feladat elvégzésével, mint ugyanannak a gyakorló feladatnak a sulykolásával.

A közlemény a nemzetközi, multicentrikus, retrospektív, megfigyelésen alapuló, pre-post tervezésű, a kelet-közép-európai régió 5 országának – így Bulgária, Csehország, Litvánia és Románia mellett Magyarország – rész­vételével zajló BREEZE vizsgálat magyar eredményeit ismerteti, melyek valóélet-beli evidenciákat szolgáltatnak a benralizumabbal kezelt, súlyos eozinofil asztmás betegek körében hazánkban. A vizsgálat eredményei iga­zolták a szer hatékonyságát az eozinofildeplécióban, ezen keresztül pedig a klinikai mutatók javulásában, így az exacerbációk és a szisztémás szteroid igény csökkentésében.

A kortikoszteroidokat fertőzésekre hajlamosító tényezőként tartják szá­mon és megfelelő antimikróbás kezelés nélküli alkalmazásuk katasztrofális következményekkel is járhat. Az elmúlt évtizedek során azonban kiderült, hogy a kortikoszteroidok korai és megfelelő alkalmazása számos fertőzéses kórképben, így szepszisben, COVID-19-fertőzésben, súlyos otthon szerzett tüdőgyulladásban javíthatja a betegség kimenetelét.

Az orlistat szedésének nyomán elért testsúlycsökkenés már 1 éven csökkenti az incidens köszvény és a visszatérő köszvényes fellángolások kockázatát.

A hematológiai sürgősségi állapotok veleszületett vagy szerzett, jellemzően vérzéses vagy véralvadási zavarok, amelyek jelentkezhetnek spontán vér­zéssel, sárgasággal, petechiákkal vagy purpurával. A jelentős morbiditás vagy mortalitás elkerülése érdekében sürgős kezelést igényelnek. A kezdeti kivizsgálásnak tartalmaznia kell a teljes vérkép értékelését.