A közösségben szerzett tüdőgyulladás napjainkban is igen gyakori és veze­tő haláloki tényezőként szerepel világszerte. Emiatt a kórkép morbiditási és mortalitási mutatóinak globális szintű csökkentése nagy jelentőséggel bír. Ennek alappillérei a hatékonyan működő prevenciós programok, a gyors és szenzitív diagnosztika, valamint az adekvát empirikus antibiotikum ajánlások.

Ha végigkísérjük az alvadásgátló gyógyszerek „életpályáját” a felfedezésük­től napjaink mindennapi gyakorlatáig, mindenképpen észre kell vennünk, hogy az indikációk fejlődése és új indikációkra történő törzskönyvezésük bizonyos szabályokat követ.

Az új koronavírus, vagy ismertebb nevén a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2) napjainkig több mint 237 millió meg­betegedést és több mint 4,8 millió ember halálát okozta világszerte. A sú­lyos és kritikus lefolyású „koronavírus betegség 2019” (COVID-19) magas mortalitással járó fertőző betegség. A betegség miatt kórházi ápolásra szoruló betegek között (az enyhe, közepesen súlyos és súlyos kategóriá­ban) a társinfekciók (mind bakteriális, mind virális, mind fungális) aránya alacsony a kórházi osztályos felvételkor.

A SARS‐CoV‐2 által okozott megbetegedések számának emelkedésével párhuzamosan egyre több ismerettel rendelkezünk a betegség olyan jel­legzetességeiről, mint például a kockázati tényezők köre. Rizikófaktorként azonosították többek között az idős kort, a férfi nemet, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri, valamint a légúti megbetegedése­ket. Ami a dohányzás kockázatfokozó szerepét illeti, az eddig rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak, ezért sürgősen szükség van egyértelmű állásfoglalás kialakítására ebben a kérdésben.

Journal of Medical Virology, 2021. február

A prokalcitonin akutfázis-fehérje, amely elsősorban infekciós kórképekben termelődik nagy mennyiségben. Az 1990-es évek óta létfontosságú labo­ratóriumi paraméterré vált. Elsősorban a bakteriális infekciók biomarkere; emelkedett értéke döntő tényező lehet a virális vagy bakteriális eredet kérdésében, egyes kórképeknél az antibiotikum indikálása vagy éppen leállítása függhet a szérumszintjétől, sőt néhol a hemokultúrát kiváltó diagnosztikai eszközt remélik látni benne. Több mint 20 éves „karrierje” után azt hihetnénk, nem tud már újat mutatni, ám az újabb kutatások sze­rint emelkedése nem kizárólag bakteriális infekciókhoz köthető. Akárho­gyan is, mennyiségén fontos klinikai döntések, azaz életek múlhatnak.

A korai vírusellenes kezelés csökkentheti a súlyos és kritikus esetek előfordulását. Súlyos COVID-19-tüdőgyulladásban a lehető legkorábban fontolóra kell venni a kortikoszteroidok rövid távú alkalmazását a citokinkaszkád gátlására és a progresszió megelőzésére.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte az agyhártyagyulladást okozó Neisseria meningitidis fertőzés profilaxisára szolgáló MenQuadfi oltóanyagot.

A BMJ cikke példákon keresztül mutatja be, hogy hogyan érdemes a pozitív és negatív teszteredményt figyelembe venni a klinikai döntéshozatal során.

Amíg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az angiotenzin-konvertáz enzim (ACE) gátlószerei növelik a fertőzésveszélyt, mindenképp folytas­suk adásukat, mert elhagyásuk a betegek állapotának rosszabbodását eredményezi.