Sarah D. Corathers, MD cikkei

  Bevezetés

  A gyakran vizsgált laboratóriumi paraméternek számító alkalikus foszfatáz a májfunkciós vizsgálatsor egyik eleme. Bár az enzim koncentrációjának emelkedését általában máj- vagy csonteltéréseknek tulajdonítják, az alkalikus foszfatázt különböző kóros és fiziológiás folyamatok biomarkereként is számon tartják. Az alkalikus foszfatáz emelkedett szintjével jellemzett állapotok tartománya – a fogágybetegségektől a fenyegető koraszülésig – igen széles.
  Az alkalikus foszfatáz egy foszfátcsoportot hasít le a nukleotidokról és a proteinekről. Amint neve is sugallja, az enzim optimális működéséhez lúgos közeg szükséges. Az enzim a szervezet minden részén megtalálható a forrásául szolgáló szövetre jellemző izoenzim formájában. Koncentrációja a májban és a csontban a legnagyobb, de kisebb mennyiségben a méhlepényben, a vesében, a bélrendszerben és a leukocytákban is jelen van.