hirdetés
hirdetés

Nem kissejtes tüdőrák

A tüdőrák, ezen belül a nem kissejtes tüdőrák diagnózisa sokkoló lehet, de a dohányzást abbahagyni még ekkor sem késő. Korai stádiumban végle­ges gyógyulást hozhat a daganat műtéti eltávolítása, az előrehaladottabb stádiumokban lévők az új gyógyszerfejlesztésekből meríthetnek reményt.

hirdetés

Mit jelent az, hogy „nem kissejtes”?

A tüdőráknak alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg: a kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákot. A különbségtételt a szövettani kép különbözőségén túl a két daganattípus biológiai viselkedésének el­térő volta is indokolja. A nem kissejtes tü­dőrákok tipikus esetben kevésbé gyorsan növekszenek, mint a kissejtesek.

A nem kissejtes tüdőráknak – melyet a továbbiakban az angol nyelvű elneve­zéséből származó rövidítéssel NSCLC-ként fogunk jelölni – több alfaja van, pl. adenokarcinóma, laphámrák, nagysejtes rák, karcinoid, ezeket itt részletesen nem taglaljuk. A tüdőrákos esetek többségét – kb. 85%-át – az NSCLC teszi ki.

Kiket fenyeget leginkább?

A tüdőráknak ez a típusa a gyakori rossz­indulatú daganatok közé tartozik, több embert betegít meg, mint a vastagbél- és végbélrák vagy mint az emlőrák. A betegek között valamivel többen vannak a férfiak (száz beteg közül kb. 53 férfi, 47 nő).

A kockázati tényezőket tekintve a leg­fontosabb annak hangsúlyozása, hogy az NSCLC eseteinek mintegy 90%-a – te­hát minden tíz eset közül kilenc! − dohá­nyosoknál alakul ki. A dohányzással való összefüggést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azokban az országokban, ahol a férfiak egyre kisebb hányada dohányzik, miközben a nők körében mind népszerűbb a dohányzás, az NSCLC előfordulási aránya egyre inkább a nők felé tolódik el.

Jóval kisebb számban vannak olyan betegek is, akik soha életükben nem do­hányoztak, mégis NSCLC-ben betegszenek meg. Az ilyen eseteket többek között a pas­szív dohányzás, a bizonyos anyagoknak (pl. azbeszt, króm, arzén, vas-oxidok) vagy sugár­zásnak való munkahelyi kitettség, előzete­sen már fennálló tüdőbetegség (pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség, korábbi rák, első­sorban fej-nyaki rákok), az étrend és az öszt­rogénhatás kóroki szerepével magyarázzák.

Az életkor előrehaladtával az esetszám is emelkedik, ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatal korban nem alakulhat ki NSCLC.

Milyen tünetek jelezhetnek NSCLC-t?

A betegség első tünetei nem jellegzete­sek, számos más kórkép jelei is lehetnek. Ezek közül a leggyakoribbak a köhögés, a nehézlégzés vagy légszomj és a mellka­si fájdalom. A felsoroltakhoz egy idő után „szisztémás” tünetek is társulnak, elsősor­ban általános gyengeségérzés, akaratlan testsúlycsökkenés, esetleg láz. Ha köhögés kapcsán véres köpet ürül, az már határo­zottan arra utal, hogy az egyébként sem­mitmondó tünetek mögött komolyabb betegség húzódik meg.

További tünetek azt a gyanút vetik fel, hogy a betegség helyileg már kiterjedve a környező szerveket is érinti (azokat be­szűri vagy összenyomja), illetve a szerve­zet távoli pontjaira is áttétet adott. Ezek közé tartozik a nyelészavar, a rekedtség, a csontfájdalom, a hányinger vagy há­nyás, a máj és/vagy a lép megnagyob­bodása, a fejfájás, a zavartság, különféle idegrendszeri tünetek és a tapintható nyi­rokcsomó-megnagyobbodás. Viszonylag gyakran fordul elő, hogy kezelés ellenére sem gyógyuló tüdőgyulladás alaposabb kivizsgálásakor derül fény a tüdőrákra.

Kivizsgálás NSCLC gyanújakor

Mellkasi röntgenfelvétel. Ez a leggyakrab­ban végzett röntgenvizsgálat, ilyen felvétel készül pl. tüdőszűréskor is. A hagyományos röntgenfelvételnek azonban megvannak a maga korlátai, hiszen a tüdő jelentős része a környező szervek (szív, bordák, gerinc stb.) sugárárnyékoló hatása miatt egyáltalán nem ítélhető meg. Emellett a röntgenfel­vétel viszonylag gyenge térbeli felbontó­képessége kicsiny elváltozások azonosítá­sát akkor sem teszi lehetővé, ha semmilyen egyéb zavaró hatás nem érvényesül.

Számítógépes rétegvizsgálat (kom­putertomográfia, CT). A fenti korlátok kiküszöbölésére jórészt alkalmas a CT-vizsgálat, mely számítógép segítségével készít sorozatos rétegfelvételeket a mell­kasról. Így kiiktatható a szomszédos ana­tómiai képletek zavaró hatása, és a mód­szer kiváló felbontóképessége révén már egészen apró elváltozások is ábrázolódnak a felvételen. A vizsgálat közben rendszerint vénás kontrasztanyagot is beadnak, ez még pontosabbá teszi a képalkotást. A tüdőda­ganat feltérképezésén túl a CT-vizsgálat a leggyakrabban kért vizsgálat a távoli áttétek kizárására vagy igazolására, azaz a teljes stádiummeghatározásra.

Hörgőtükrözés (bronchoszkópia). A légutakba juttatott eszközzel közvetlen szemellenőrzés mellett győződhetnek meg a daganat kiterjedéséről. A vizsgálat fontos információval szolgál arról is, hogy van-e esély az elváltozás műtéti eltávolítására, és szövetminta is nyerhető a daganat típusá­nak pontos meghatározásához.

Pozitronemissziós tomográfia (PET-CT vizsgálat). Az egyik legkorszerűbb képalkotó módszernek számító PET-CT az izotóp- és CT-technikát ötvözve nemcsak alaktani képet ad az elváltozásokról, hanem segítségével megítélhető a daganatsejtek anyagcsere-aktivitása is. Hátránya, hogy elérhetősége korlátozott; előnye, hogy ál­tala pl. egy műtét utáni maradványképlet aktivitása is meghatározható.

Biopsziás vizsgálat. A biopszia so­rán apró mintát vesznek az elsődleges daganatból és/vagy a tumor által érintett nyirokcsomó(k)ból vagy egyéb szervekből, így meghatározható az elváltozás szövet­tani típusa, ami fontos támpontokat nyújt az egyénre szabott terápiás terv összeál­lításához. A szövettani mintavétel történ­het kívülről, esetenként ultrahangos vagy CT-vezérléssel – ezt az eljárást a „felszíni” elváltozások (pl. bőr alatti nyirokcsomók) esetében választják az orvosok. Magából az elsődleges elváltozásból is vesznek mintákat további szövettani vizsgálathoz a hörgőtükrözés és/vagy a műtét során.

Citológiai vizsgálat. A citológiai vizs­gálat során többnyire a köpetből vagy a mellkasban felszaporodott folyadék­ból származó sejteket vizsgálják mikro­szkóppal, nagy nagyítással, kóros sejteket keresve.

Légzésfunkciós vizsgálat. A légzés­funkciós vizsgálat arra ad választ, hogy a daganat vagy annak következményei mennyiben károsították a tüdő működé­sét. A kapott értékek alapján sokszor az állapotjavulás vagy állapotrosszabbodás is megítélhető.

Lehetőségek az NSCLC kezelésére

A legfontosabb annak hangsúlyozása, hogy ha a beteg korábban dohányzott, akkor igyekezzen haladéktalanul leszokni róla. A dohányzással felhagyni soha nem késő, hiszen kutatások igazolják, hogy még a tüdőrák diagnózisának felállítását köve­tően is számos előnnyel jár a dohányzás­mentesség. Az adatok azt mutatják, hogy nem dohányzók esetében a kezelések hatásosabbak, és a túlélési eredmények is jobbak, mint azoknál, akiket a sokkoló diag­nózis sem tud rávenni arra, hogy letegyék a cigarettát.

Minden eset más és más, ezért mindig az adott körülményekhez igazodva kell választani a terápiás lehetőségek közül – sokszor több módszert is kombinálva.

Műtét. Célja a daganatos elváltozás tel­jes vagy lehetőség szerint minél teljesebb eltávolítása. Ehhez esetenként elegendő az ún. ékkimetszés, míg máskor a teljes érin­tett lebeny vagy tüdőfél eltávolítására van szükség. A műtét előtti kivizsgálás egyik fontos célja éppen annak megítélése, hogy mekkora esély van a daganat sebészeti eltávolítására.

Sugárkezelés (radioterápia). Cél­ja a ráksejtek minél nagyobb részének elpusztítása oly módon, hogy eközben a szomszédos, illetve a sugárnyaláb útjába eső ép sejtek minél kevésbé károsodjanak. Nem minden betegnek javasolnak besu­gárzást, erről a terápiás tervet összeállító orvoscsapat dönt.

Kemoterápia. Célja alapvetően kétfé­le lehet. Egyrészt a daganat kisebbítése, a nem operálható tumor műthető állapot­ba hozása, a teljes eltávolítás esélyeinek javítása (neoadjuváns kemoterápia), illet­ve a sebészeti eltávolítást követően esetle­gesen visszamaradt ráksejtek elpusztítása (adjuváns kemoterápia). Másrészt, vannak olyan esetek is, amikor a kemoterápia célja – a betegség előrehaladott volta miatt – nem a gyógyulási esélyek javítása, hanem a túlélési idő növelése, az életminőség ja­vítása (palliatív kemoterápia).

Számos korszerű gyógyszer áll rendel­kezésre, és jelenleg is intenzív kutatások folynak a maiaknál hatásosabb szerek kifejlesztésére. Az ún. harmadik generá­ciós kemoterápiás szerek igen jó haté­konyságot mutatnak, akár egyetlen szer (monoterápia), akár több szer együttes alkalmazása esetén (kombinációs terápia).

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[246194] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.