hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Nyaki ideggyöki bántalom

A nyaki gerinc kopásos betegségei sokféle problémát okozhatnak mechani­kai hatásaik és az idegek irritációja, becsípődése révén. A nyaki ideggyöki bántalom a nyaki gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomatása vagy sérülése miatt jön létre. Az ideggyökök irritációját többnyire csontos fel­rakódás vagy a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása idézi elő.

hirdetés

A nyaki gerinc hét nyakcsigolyája előreboltosuló C alakú ívet rajzol ki. A gerincoszlop nyaki szakasza mozgékonyabb, mint bármely más gerincszakasz. A két felső csi­golya speciális alakú, így a fej a gerincoszlophoz képest minden irányban akadálytalanul elfordulhat. A csigolyákat egymáshoz kap­csoló speciális szalagok rugalmas rögzítést biztosítanak.

A nyaki csigolyák illeszkedésével speciális nyílások jönnek létre, melyeken bentről kifelé keresztülhaladnak a gerincvelőből eredő idegek, illetve a gerincvelőt ellátó erek. A nyaki gerinc sérülékenysége éppen a hajlékonyságából adódik: hirtelen erőbe­hatásra a csigolyák könnyen elmozdulnak, és elmozdulásuk nemcsak a csontos, hanem a lágy képletek sérüléséhez is vezethet.

A nyaki ideggyöki bántalom okai

Az idegbecsípődés (radikulopátia) a ge­rincvelőből a csigolyák közötti nyílásokon keresztül kilépő és onnan a felső végtag felé futó idegek összenyomatására vagy meghúzódására (vongálódására) vezethe­tő vissza. A mechanikai károsodás követ­keztében az ideg nem képes megfelelően ellátni ingerületvezetési funkcióját, ami az általa ellátott terület fájdalmában, zsib­badásában vagy működési zavarában (pl. izomgyengeségében) nyilvánulhat meg.

A mechanikus ártalom forrása alap­vetően két elváltozás lehet: a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása és/ vagy a csigolyák kopásos megbetegedései miatt kialakuló csontos felrakódások (ún. oszteofiták) kialakulása.

A csigolyák közötti porckorongok sé­rülékenysége azzal magyarázható, hogy a gerinc a mozgásai közben nagy oldalirá­nyú és nyíróerőknek vannak kitéve, ugyan­akkor laza, kocsonyaszerű anyag építi fel a porckorongokat, biztosítva a gerincet érő erőhatások csillapítását. A kocsonyás alap­állományt rostos külső gyűrű tartja össze, mely az igénybevétel következtében meg­gyengülhet, ennek folytán előbb a rostok egy része szakad el, majd a rostos gyűrű tel­jes vastagságában folytonossági hiány jön létre. A laza kocsonyaszerű alapállomány az így kialakuló nyíláson keresztül előboltosul, nyomást gyakorolva a környező képletekre, köztük a kilépő idegekre is.

Ez a folyamat elsősorban idősebb kor­ban jön létre, de – elsősorban nagyobb fizi­kai igénybevétel mellett, fejlődési variációk fennállásakor vagy külső erőbehatás okozta sérülés kapcsán – a fiatalabbakat is érintheti. A csontos felrakódások okozta idegbe­csípődés inkább az idősebb kor betegsége.

Kisugárzó tünetek

Mint már említettük, a nyaki ideggyökök károsodása többnyire az általuk ellátott területen fellépő fájdalomban, zsibbadás­ban vagy működési zavarokban (pl. izom­gyengeségben) mutatkozhat meg. Gyakori a normális reflexek megváltozása – több­nyire gyengülése vagy kiesése. A nyaki ideggyökök okozta tünetek tipikusan a nyak felől a felső végtag felé sugároznak ki. A probléma gyökere a gerincoszlop terü­letén van, a tünetek mégis a vállban, a fel­karban vagy a kézben jelentkeznek. A tüne­tek lokalizációja alapján a szakorvos nagy pontossággal be tudja határolni az idegi károsodás valószínű helyét, magasságát.

A nyaki ideggyöki bántalomban szen­vedő betegek leggyakrabban nyaki fájdal­mat, illetve a fej hátsó részén, a nyakszirttá­jékon érzett fejfájást panaszolnak.

A kórismézés lépései

A fájdalom eredetének feltárásában az első lépés a kórelőzmény felvétele. Az orvos rákérdez a kezdeti tünetek idejére, súlyos­ságára és esetleges kisugárzására, a nyaki gerincet ért korábbi sérülésekre, az ebben a régióban történt műtétekre, valamint azokra a tényezőkre, amelyek a beteg meg­figyelései szerint a tüneteket súlyosbítják vagy enyhítik.

Az alapos fizikális vizsgálat részét képe­zi a nyak alaki eltéréseinek és a nyaki gerinc mozgásainak megfigyelése, az esetleges nyomásérzékenység vagy izomgörcsök fel­térképezése, a reflexek vizsgálata, a felső végtag fájdalmának vagy zsibbadásának lokalizálása, az izomerő felmérése, idegi izgalom jeleinek keresése.

A képalkotó vizsgálatok első lépése röntgenfelvételek készítése a nyaki gerinc csontos képleteinek, azaz a csigolyáknak az ábrázolására. Ezzel kimutathatók a csi­golyákat érintő fejlődési rendellenessé­gek (alaki eltérések, blokkcsigolya stb.), a csontot érintő fertőzések vagy dagana­tok, korábbi gyógyult törések vagy aktuális csontsérülések. A röntgenfelvételek alapján kórismézhető a csigolyák kopásos betegsége, és viszonylag jó közelítéssel a csontritkulás is. A problémát az jelenti, hogy a nyaki gerinc lágyszöveti képletei a hagyományos röntgenfelvételeken nem láthatók.

A szalagok, porckorongok, idegek, erek, izmok és egyéb lágyrészek állapo­tának felmérésére alkalmas a mágne­sesrezonancia-vizsgálat (MRI). Az erős mágneses tér az egyes szövetek eltérő folyadéktartalma alapján hozza létre a meglehetősen részletgazdag fekete-fehér felvételeket a tér három fő síkjá­ban, melyek segítségével háromdimen­ziós képalkotás is lehetséges. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, a megfelelő minőségű képekhez azonban a beteg­nek teljesen mozdulatlannak kell lennie a vizsgálat alatt.

Kezelések gyógyszerrel, rögzítéssel

A nyaki ideggyöki bántalom kezelésének két fő célja: (1) a fájdalom és az egyéb tü­netek enyhítése és (2) a további károsodá­sok kivédése. A legenyhébb esetekben az orvos egyetlen dolga megnyugtatni a be­teget afelől, hogy a károsodás komolyabb beavatkozást nem tesz szükségessé, ám súlyos esetekben műtétre is sor kerülhet. A terápiás terv mindig az adott beteg ál­lapotától és tüneteitől függ. A kezelésnek alapvetően két formája van: az ún. konzer­vatív kezelés és a sebészeti beavatkozás.

A konzervatív kezelés alapját gyógysze­rek adása jelenti, célja a fájdalom, a gyulladás, az izomgörcsök és a következményes tünetek (pl. alvászavar, funkciókiesés) megszüntetése vagy enyhítése. Ez tipikusan fájdalomcsilla­pítók és gyulladáscsökkentők (nem szteroid és/vagy szteroid készítmények) alkalmazását jelenti. Sor kerülhet izomlazítók, kedélyjaví­tók és más szerek adására is. Mint minden gyógyszeres kezelésnél, ez esetben is alapelv, hogy a szereket a már hatásos, lehető legki­sebb adagban és csak a feltétlenül szükséges ideig szabad alkalmazni, kizárólag az orvos utasításainak megfelelően.

Az akut tünetek csökkentésére jó ha­tású lehet a nyak rögzítése speciális gallé­rokkal, melyek biztosítják a gerincoszlop nyugalmát a nyaki sérülés gyógyulásáig. Az éjszakai alvást megzavaró fájdalom csökkentésére speciális párnákkal próbál­kozhatunk, melyek alvás közben segítenek olyan pozícióban tartani a nyakat, amely a legkevesebb panaszt okozza.

rehabilitáció, gyógytornaHa más konzervatív módszerekkel nem sikerül enyhíteni a tüneteket, a gyul­ladáscsökkentő szteroid készítmény vagy a fájdalmat csökkentő lokális érzéstele­nítő szer közvetlenül az érintett nyaki ideggyökökhöz is befecskendezhető. Ezt nevezzük nyaki idegblokádnak. E célra kortizon, illetve a fogorvosok által is használt lidokain valamely származéka alkalmazható.

Műtéti kezelés

Amennyiben a korábban felsorolt módsze­rek kudarcot vallanak, sebészeti beavat­kozásra lehet szükség az idegbántalom okának megszüntetésére vagy a tünetek enyhítésére. Általában akkor merül fel a műtét szükségessége, ha a zsibbadás vagy izomgyengeség tartósan fennáll vagy fokozódik, izomsorvadás indul el, vagy a beteg elviselhetetlen fájdalmat panaszol.

Ha porckorongsérv okozza a tüneteket, megoldást jelenthet a porckorongműtét. A panaszok oly módon is megszüntet­hetők, hogy a sebész a csigolyák közötti porckorong helyét csontos anyaggal tölti ki, ami a két szomszédos csigolya össze­csontosodásához vezet. Ezt nevezzük nyaki fúziónak, melynek elülső és hátsó formája ismeretes. Más esetekben sebészeti fém­anyagok behelyezésével rögzíti a gerincet a sebész. A műtét utáni időszakban szük­ség lehet az érintett gerincszakasz nyuga­lomba helyezésére, rögzítésére – fúziós műtét után akár hosszú időre, 6−12 hétre is.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[201126] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.