Palliatív kezelés
A palliatív gondozás a súlyos, életveszélyes betegségben szenvedőknek nyújtott ellátás. A palliatív gondozás célja, hogy a beteg és a vele kapcsolatban álló személyek speciális igényeinek kielégítése révén − a fizikai, lelki, szociális, kulturális és spirituális szükségletekre egyaránt odafigyelve − javítsa az életminőséget, függetlenül a beteg életkorától, a betegség stádiumától vagy a kezelési tervtől.
A palliatív gondozás alapelve, hogy megfelelő ismeretek birtokában az érintettek tájékozott döntést képesek hozni és megfelelő párbeszédet folytatnak az egészségügyi személyzettel, ami javítja az ellátás hatásfokát.
A palliatív kezelés kapcsán egy sor kérdés felmerülhet a betegben és hozzátartozóiban:
Kinek van szüksége palliatív ellátásra?
Sokakban él az a tévhit, hogy a palliatív kezelések csak azoknak valók, akiknek betegsége már a végstádiumba jutott, illetve aki rövid időn belül várhatóan meghal. A valóság ezzel szemben az, hogy a palliatív ellátás akkor a legeredményesebb, ha már a súlyos alapbetegség aktív terápiájával egy időben megkezdődik. Ily módon biztosítható a kezeléshez kapcsolódó tünetek és mellékhatások hatékony csökkentése, valamint a lehető legjobb életminőség. A palliatív gondozás szinonimájaként éppen ezért nemegyszer a „szupportív ellátás” vagy „tüneti kontroll” kifejezéseket is használják.
Amennyiben az alapbetegség gyógyíthatatlannak bizonyul, úgy a palliatív kezelés egyre inkább az életvégi gondozás irányába mozdul el, melyet gyakran hospice szolgálatok biztosítanak. A hospice gondozásba vételhez általában az szükséges, hogy az orvos igazolja, hogy a beteg várható élettartama legfeljebb hat hónap.
Mi a különbség a palliatív kezelés és a hospice ellátás között?
Bár a hospice gondozás és a palliatív kezelés célja egyaránt a beteg támogatása és komfortérzetének minél teljesebb kielégítése, a palliatív kezelés már a betegség koraibb szakaszában megkezdődik. A hospice gondozás a palliatív ellátás azon formája, melyre akkor van szükség, amikor kiderül: a betegség várhatóan rövid időn belül a beteg halálához vezet. Ettől a ponttól a kezelési célok közül kikerül a gyógyítás szándéka, helyét a beteg életminőségének javítása, pszichés vezetése, illetve tüneteinek csillapítása veszi át.
Milyen területei vannak a palliatív ellátásnak?
A palliatív ellátás a szempontok széles spektrumát felölelve ötvözi egységes rendszerbe a beteg szükségleteinek kielégítését. A rákbetegség, illetve a kezelés testi és lelki kihatásai nagyon különbözőképpen érintik az egyes betegeket. Az életkor, a kulturális háttér és a támogatórendszer nagyban befolyásolja, hogy az adott beteg milyen palliatív ellátást igényel.
Az átfogó palliatív ellátás az alábbi területekre terjed ki:
• Testi szükségletek
A gyakori fizikális tünetek közé tartozik a fájdalom, az általános gyengeségérzés, az étvágytalanság, a hányinger és hányás, a légszomj és az álmatlanság. Ezek jelentős része gyógyszeresen vagy más módon enyhíthető, többek között táplálkozási tanácsadással, fizioterápiával vagy légzéstréninggel. Nemcsak maga az alapbetegség, hanem például a rosszindulatú daganatok kezelésére alkalmazott kemoterápia, besugárzás és sebészeti beavatkozások is előidézhetnek fájdalmat vagy más problémákat.
• Lelki problémák és megküzdési nehézségek
A palliatív kezeléssel foglalkozó szakemberek megadják mindazokat az információkat a beteg és hozzátartozói számára, melyek segíthetnek a betegség diagnózisának, illetve a terápiával együtt járó nehézségeknek a feldolgozásában. A depresszió, szorongás és félelem csak néhány azon problémák közül, melyekre a palliatív ellátás során megoldást kell találni. A szakemberek ezen kívül tanácsokat adnak, önsegítő szervezetekhez irányítják a betegeket, családi összejöveteleket tartanak, valamint szükség esetén a mentális zavarok kezelésében jártas szakemberhez utalják a beteget.
• Gyakorlati problémák
A palliatív ellátásra szoruló betegeknek gyakran kell szembenézniük anyagi és jogi nehézségekkel, biztosítási kérdésekkel, továbbá munkahelyi problémákkal. Sok beteg számára gondot jelent a szakkifejezések megértése, és könnyen eltévednek a jogi eljárások útvesztőiben. Mindezek áthidalására a palliatív ellátás során segítséget kaphatnak ahhoz is, hogy hozzájussanak a szükséges szolgáltatásokhoz. A palliatív terápiás team például olyan helyre irányíthatja a családot, ahol pénzügyi tanácsokhoz, illetve segítséghez juthatnak az orvosi és jogi nyomtatványok megértéséhez és kitöltéséhez.
• Spirituális vonatkozások
Amikor a beteg és a család megkapja a súlyos diagnózist, gyakran átértékelődik bennük az élet értelme. Vannak, akik elfogadják sorsukat, míg mások felteszik maguknak a kérdést: miért éppen én? A palliatív ellátásban dolgozók segítséget nyújthatnak számukra érzéseik feltárásában, és abban, hogy megbékéljenek állapotukkal vagy legalább elfogadják helyzetüket.
Kaphatok-e aktív kezelést továbbra is a palliatív ellátás mellett?
Igen, mint az imént elmondottakból is kiderül, a palliatív kezelés mellett változatlanul folyhat az aktív terápia. Ahogyan a bevezetőben már említettük, a palliatív gondozás célja a beteg életminőségének fenntartása, illetve a beteg és a hozzátartozók speciális igényeinek kielégítése. A palliatív ellátás elfogadásához fontos tudni, hogy ez nem csupán az ápolási feladatok ellátását jelenti, hanem messze túlmutat azon. A palliatív gondozást végzők holisztikus szemlélettel közelítenek a beteghez, és nem csupán szűken vett egészségi, ápolási szükségleteinek kielégítésére törekszenek.
Amikor azonban a betegség eljut arra a pontra, ahonnan az aktív kezeléstől már nem várható az alapbetegség javulása vagy legalább szinten tartása, a palliatív gondozás kerül a beteg ellátásának középpontjába.
Kik vesznek részt a palliatív ellátás biztosításában?
A palliatív gondozás többféle egészségügyi dolgozó együttműködésének eredménye. Bár tágabb értelemben minden egészségügyi ellátó végez palliatív gondozást azáltal, hogy felismeri és kezeli a terápia kapcsán előforduló mellékhatásokat, és kiterjed figyelme a kezelés pszichés aspektusaira is, vannak olyan szakemberek, akik − a lehető legjobb életminőség minél további fenntartása érdekében − kifejezetten palliatív ellátással foglalkoznak. A több szakterületet felölelő komplex szemlélet megvalósításában az erre szakosodott orvosokon és ápolónőkön kívül a háziorvos, a kórházi szakorvosok (onkológusok, kardiológusok, neurológusok stb.), a pszichológus, a dietetikus, a fizioterapeuta, a gyógyszerész, a szociális munkás és a pap is részt vesz. Nemegyszer előfordul, hogy a szorosan vett palliatív kezelést hosszú távon a háziorvos biztosítja, akinek munkáját az imént felsorolt multidiszciplináris team segíti.
Hol biztosítanak számomra palliatív ellátást?
A palliatív gondozás elemei a beteg otthonában, a kórházban és a speciális gondozóintézetekben éppúgy alkalmazhatók, mint a kifejezetten palliatív kezelésre szakosodott intézményekben.
A palliatív ellátás keretében is hozzájutok-e majd a szükséges fájdalomcsillapításhoz?
A terminális állapot nem szükségszerűen jár együtt fájdalommal. Az esetlegesen fellépő fájdalom az esetek túlnyomó többségében hatékonyan csillapítható. Erre különféle készítmények − tabletták, oldatok, injekciók, tapaszok − állnak rendelkezésre. Ezen kívül több olyan komplementer vagy alternatív terápiás módszer is létezik, mely ugyancsak alkalmas a fájdalmak enyhítésére. Ezek közé tartozik többek között az akupunktúra, a masszázs vagy az aromaterápia.
Vannak-e a palliatív kezelés előnyös hatásaira vonatkozó kutatások?
Igen. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a palliatív kezelés és annak egyes elemei hasznosak a beteg és a családtagok jólléte szempontjából. Az utóbbi években többen is igazolták, hogy elégedettebbek az egészségügyi ellátással azok a betegek, akiknek tüneteit sikerül kordában tartani, és lelki szükségleteikről is tudnak kommunikálni az egészségügyi személyzettel. A tapasztalatok azt jelzik, hogy mindez kedvezően befolyásolja az életminőséget és a tünetek alakulását. A beteg szükségleteinek pontosabb felmérésével felállíthatók a prioritások, illetve elkerülhetők a szükségtelen vizsgálatok és beavatkozások.
Kitől kaphatok tájékoztatást a számomra szükséges és elérhető palliatív terápiás lehetőségekről?
A legegyszerűbb, ha kórházi kezelőorvosát vagy háziorvosát kérdezi a palliatív ellátásról. Ezen kívül hasznos információt nyújthatnak a betegszervezetek és az ezzel kapcsolatos honlapok is.
A hospice-gondozás a palliatív ellátás azon formája, melyre akkor van szükség, amikor kiderül: a betegség a rendelkezésre álló módszerek ellenére folyamatosan súlyosbodik és várhatóan rövid időn belül a beteg halálához vezet
Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést. A betegek számára készített másolatoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.
