hirdetés

Vénás fekélyek

A vénás fekélyek nyílt sebek a bőrön, többnyire a lábszáron, leginkább a belboka felett. Alapos sebgondozás, a végtag vérkeringését javító komp­ressziós eszközök viselése nélkül elkerülhetetlen a szövődmények kiala­kulása, a fekélyek kiújulása.

hirdetés

MI OKOZZA A VÉNÁS FEKÉLYT?

A vénás fekélyek oka, hogy a keringés zavara, pl. a vénás vér visszaáramlását megakadályozó vénabillentyűk elégtelen működése következtében megnő az ér belseje felől az erek falára háruló nyomás, s ez rontja a vérellátást és károsítja a bőrt ellátó vékony ereket. A bőr szárazabb lesz, viszketés, gyulladás lép fel. Az elégtelen vérellátás következtében a gyulladás csak lassan gyógyul, és már minimális erők hatá­sára nyílt seb, fekély alakul ki a bőrön.

A vénabillentyűk károsodásának hát­terében állhat örökletes vénagyengeség, más esetekben a vénák lumenében kiala­kult vérrögök károsítják a vénabillentyűket. Idősebb korban ugyancsak meggyengül­hetnek a billentyűk.

A fekély területén másodlagos gyulla­dás léphet fel, melynek hatására a fekély kiterjedtebbé és fájdalmassá válhat, és még nehezebben gyógyul.

MIK A TÜNETEK?

A fekély kialakulása után nem jelent prob­lémát az állapot felismerése, hiszen a fe­kély jellegzetes képet ad. A vénás fekély előhírnöke lehet az érintett bőrterület kiszáradása, viszketése, helyi gyulladás jelentkezése. A már létrejött fekélyt is kísérheti fájdalom, viszketés, gyulladás, esetenként az érintett végtag duzzanata. A fekély környékén a bőr elszíneződhet, megvastagodhat, merevvé válhat, és a fe­kély területéről nemritkán kellemetlen szagú váladék ürül. Felléphet ún. nehéz­láb-érzés, különösen hosszabb álldogálás vagy járás után. 

MIK A KÖVETKEZMÉNYEK?

A vénás fekély egyik gyakori és veszélyes következménye a fekély felülfertőződé­se. Ennek esélye különösen nagy, hiszen a fekély voltaképpen nyitott seb, ráadásul a lábon, és ez a testrészünk különösen ki van téve a szennyeződéseknek.

A vénás fekély felülfertőződését álta­lában gennykeltő baktériumok okozzák, sokszor a bőrünkön normális körülmények között is jelen lévő mikroorganizmusok. Ezek egészséges bőrön nem vagy csak rit­kán okoznak megbetegedést: a szervezet védekezőrendszere és a bőr mint védőgát megakadályozza ezt. A vénás fekély azon­ban tárt kapu e kórokozók számára.

A vénás fekély felülfertőződésének gyanúját vetik fel az alábbi tünetek:

fájdalom jelentkezik vagy az egyéb­ként is fennálló fájdalom súlyosbodik;

a fekély körüli bőr pirossá, duzzadttá, meleg tapintatúvá válik;

lázas állapot lép fel;

a fekély kellemetlen szagúvá válik;

a fekélyből váladékozás indul meg, vagy a váladékozás súlyosbodik, a váladék mennyisége nő, állaga és színe megválto­zik, szaga kellemetlenné válik.

Mindenképpen orvoshoz kell fordulni akkor, ha felmerül felülfertőződés gyanúja, mert megfelelő kezelés nélkül a fertőzés súlyosbodik, ráterjedhet a környező lágy­részekre, sőt a csonthártyára és a csontra is, általános fertőzéses állapot (szepszis) léphet fel. 

HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK

A vénás fekély kialakulásának kedvez min­den olyan körülmény, mely károsítja a kerin­gést, ezáltal a szövetek vérellátását. Ilyenkor már minimális trauma hatására sérülés kö­vetkezik be, mely – elhúzódó gyógyulása révén – fekély létrejöttéhez vezet.

Nagyobb a fekélyképződés esélye, ha az érintett végtagon korábban mélyvénás trombózis zajlott, illetve ha a járás valami­lyen ok (pl. ízületi kopás, sérülés, elhízás, bé­nulás, csípőprotézis-beültetés utáni állapot, idős kor) következtében nehezítetté válik, ez ugyanis rontja a végtagi keringést. Az is kedvez a fekély kialakulásának, ha a végtagi felszínes erek kitágulnak és kanyargós le­futásúvá válnak, azaz visszeresség lép fel.

MILYEN VIZSGÁLATOKRA VAN SZÜKSÉG? 

A diagnózis jórészt a tüneteken és az érintett végtag fizikális vizsgálatán alapul, bár kiegé­szítő vizsgálatok is szükségessé válhatnak.

A kivizsgálás első lépése a kórelőzmény felvétele. Az orvos kérdéseket tesz fel a fekély kialakulásának idejéről és körülményeiről, az esetleges egyéb tünetekről (a végtag duz­zanata, a környező bőr elszíneződése stb.). A kikérdezés során az orvos igyekszik azt is tisztázni, milyen alapbetegség következ­ménye lehet a fekélyképződés: fennáll-e pl. cukorbetegség, zajlott-e a múltban mélyvé­nás trombózis, történt-e műtét vagy sérülés, jelentkezett-e már korábban hasonló fekély.

A fizikális vizsgálat alapja az érintett végtag megtekintése és a végtagi pulzus kitapintása.

Perifériás verőérbetegség kizárása céljából az ereknek, illetve azok keringési viszonyainak ábrázolására alkalmas spe­ciális ultrahangvizsgálatra, ún. Doppler-vizsgálatra kerülhet sor. Ennek során mé­rik az erekben uralkodó nyomást, illetve felrajzolhatók az áramlási görbék, melyek lefutásából következtetni lehet a károsodás jellegére, mértékére és helyére.

Előfordulhat, hogy az első vizsgálatot végző orvos érbetegségek diagnosztiká­jában és terápiájában jártas specialistához utalja a beteget.

KEZELÉSI LEHETŐSÉGEK

A lábszáron kialakult vénás fekélyek több­sége 3-4 hónapon belül meggyógyul, ha a fekély kezelését és gondozását komp­ressziós terápiában jártas szakember vég­zi. A fekélyek kisebb részének gyógyulása ennél jóval hosszabb időt is igénybe vehet, s akadnak néha olyan fekélyek is, amelyek soha nem gyógyulnak meg teljesen.

A vénás fekélyek kezelésének számos eleme van. Az egyik a seb megfelelő ki­tisztítása, az elhalt szövettörmelék eltá­volítása, a rendszeres sebkötözés. A másik kompresszió alkalmazása fáslik vagy zoknik formájában a láb keringésének javítására. A harmadik: fertőzés fennállásakor antibio­tikumok adása is szükségessé válhat helyi­leg, szájon át vagy injekcióban/infúzióban. Végül pedig, nem szabad megfeledkezni az alapbetegség kezeléséről, valamint a fekély kialakulását vagy súlyosbodását elősegítő tényezők (pl. elhízás, mozgásszegény élet­mód) kiiktatásáról, mert enélkül a vénás fe­kély később könnyen kiújulhat.

MIT TEHET A BETEG A MEGELŐZÉSÉRT? 

Néhány viszonylag egyszerű lépés segíthet megelőzni a vénás fekély kialakulását vagy kiújulását. A legfontosabbak:

a fekély körüli bőr tisztán tartá­sa és ápolása (fertőzés és bőrszárazság megelőzése);

kompressziós zokni vagy harisnya viselése;

a súlytöbblet leadása, csökkentése;

rendszeres testmozgás (a kompres­sziós eszközök járás és testmozgás közben fejtik ki leginkább a hatásukat);

a lábak megemelése, amikor csak mód van rá; hosszas álldogálással járó te­vékenységek kerülése;

a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás jelentős mérséklése;

a láb sérülésekkel szembeni védelme, kényelmes lábbeli viselése (ami sehol nem szorít, nyom vagy dörzsöl).

A FEKÉLY GONDOZÁSA 

A fekély kitisztítása és az elhalt szövettörme­lék eltávolítása orvos feladata, ezt követően azonban jórészt a beteg felelőssége, miként gondoskodik a fekély tisztán és szárazon tar­tásáról. Különösen fontos az alapos sebgon­dozás akkor, ha fertőzés jelei mutatkoznak vagy a fekély már felülfertőződött.

Elsődleges az orvosi előírás szerinti gyakorisággal végzett kötéscsere. A fekély kötözésére csak olyan kötszer alkalmas, mely nem tapad bele a sebbe. A kötözést szakképzett egészségügyi dolgozó vagy – oktatás után – maga a beteg végezheti.

A fekély környékét különös gonddal kell tisztán tartani. Fertőzésgyanús jelek észlelésekor forduljunk azonnal orvoshoz! 

KOMPRESSZIÓS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 

A kompressziós eszközök (fáslik, zoknik, harisnyák) feladata a fekély által érintett testrész keringésének javítása, a vénás visszafolyás megakadályozása, a vénás vér szív felé terelése.

Viseljük ezeket előírás szerint akkor is, ha az aktuális tünetek ezt látszólag nem teszik szükségessé. Ha probléma adódik az eszkö­zök használatával, beszéljük meg egészség­ügyi dolgozóval, milyen megoldást javasol.

Idősebbeknek, mozgáskorlátozottak­nak gondot okozhat a kompressziós eszközök fel- és levétele. Ehhez praktikus se­gédeszközök állnak rendelkezésre, kérjük egészségügyi dolgozó segítségét a szá­munkra legmegfelelőbb eszköz kiválasz­tásához. Nem mindegy, hogyan bánunk a kompressziós eszközökkel. Pl. a túl forró vízben mosott kompressziós harisnyák el­veszíthetik rugalmasságukat.

Azonnal el kell távolítani a kompressziós eszközt, ha bokatájon vagy a láb­háton hirtelen, heves fájdalom lép fel és/ vagy a lábujjak elkékülnek, érzéketlenné és duzzadttá válnak. Az eszköz eltávolítását követően helyezzük a lábunkat magasan megemelt helyzetbe, és kérjük mielőbb orvos vagy nővér tanácsát.

 

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.