A fehér köpeny hipertónia
Az orvosi rendelőben mért vérnyomás gyakran szignifikánsan magasabb, mint a tényleges érték, de csak akkor, ha a mérést az orvos végzi. A nővér fehér köpenyben is a tényleges vérnyomás értéket méri.
Mióta az orvosi gyakorlatban megjelentek a vértelen vérnyomásmérő műszerek, a vérnyomás mérése a beteg vizsgálatának alapvető és elengedhetetlen részévé vált. Hamar fény derült arra is, hogy az orvosi rendelőben, az orvos által mért tenzió gyakran jelentősen magasabb, mint amit a beteg vagy hozzátartozója mér.
Ezt a jelenséget, azt, hogy a beteg vérnyomása már az orvosi köpeny láttán megemelkedik “fehér köpeny hipertóniának” nevezik. Csökkentésére számos gyakorlati szabályt dolgoztak ki, ilyen az ismételt mérések átlagának számítása és figyelembe vétele, illetve az, hogy csak a második vagy harmadik mérés értékét tekintik mérvadónak.
Az Exeter Orvostudományi Egyetem Christopher Clark vezetette munkacsoportja arra volt kíváncsi, különbözik-e az egyazon betegvizsgálat alkalmával a vérnyomásmérés eredménye akkor, ha a mérést az orvos vagy a nővér végzi. A kutatók 10 országból származó 15 tanulmányban közölt 1 019 beteg adatait értékelték. (Eredetileg több cikket vettek számba, de az értékelésből 17 cikket kizártak, mert a mérés nem ugyanazon vizsgálóhelyen és időben történt.)
A meta-analízis eredménye szerint az orvosok által mért tenzió szignifikánsan: 7/4 Hgmm-el magasabb volt, mint a nővérek mérte vérnyomás. A kutatók terv szerint a vizsgálatot azzal folytatják, hogy összehasonlítják ugyanezen eredményeket a háziorvosi gyakorlatban kapott adatokkal. Megjegyzik, hogy nőbetegeknél a különbség nagyobb, mint a férfibetegek csoportjában.
A cikkhez oxfordi kutatók, Christine A’Court és Richard J.McManus írt szerkesztőségi közleményt. Ennek már a címe is sokatmondó:”Miért van az, hogy az orvosi vizsgálat során még mindig az orvosok mérik a beteg vérnyomását ?“ Elemzik a fehérköpeny jelenség okozta gondokat, annak következményeit a gyógyszerkutatásban. Emlékeztetnek arra, hogy az orvosk és nővérek által mért vérnyomás különbsége a normotenzívek populációjában jelentősen nagyobb (10/4 Hgmm), mint hipertoniások esetében (5/2 Hgmm).
Hangsúlyozzák, hogy az orvosi rendelőben a vérnyomásmérés során kapott érték csupán homályos és alig áttetsző ablak, melyen át a beteg egyén kardiovaszkuláris rendszerébe, ezen keresztül személyiségébe pillanthatunk be, amit egy ilyen pontatlan adat alapján csak fokozott óvatossággal szabad megtennünk.
