A sclerosis multiplexben észlelt léziók 3D-s alakja és felszíni tulajdonságai különböznek más, nem specifikus fehérállományi betegségekben észlelt léziók jellemzőitől
A koponya MRI-lézióinak informativ tulajdonságai a differenciáldiagnosztika szempontjából
Bevezetés
A sclerosis multiplex (SM) diagnózisa radiológiai és klinikai feltételeket is megkövetel. A radiológiai kritériumok a léziók karakterisztikáján, illetve azok elhelyezkedési mintázatán alapulnak. Az MRI térerejének növekedésével az egyes léziók tulajdonságai jobban vizsgálhatók, az SM-léziók jobban elkülöníthetők egyéb lézióktól, ugyanakkor például a korábban SM-re specifikusnak tartott, lézión belül észlelhető centrális véna jelenleg már úgy tűnik, sokkal általánosabban fordul elő a különböző, más betegségekre jellemző elváltozásokban is. Jelenleg egy T2 szekvencián észlelhető magas jeladású lézió utalhat demielinizációra, vagy lehet nem specifikus fehérállományi (NSWM) elváltozás jele (öregedés, migrén, kisér-betegség). Ezen eltérések megítélése a tradicionális MRI-technikákkal 2 dimenziós korlátok közé van szorítva a mindennapi gyakorlatban, továbbá felszíni jellegzetességeik, pontos alakjuk is ismeretlen. Jelen vizsgálat ezen korlátokon átlépve, az SM-ben és az NSWM-betegségben észlelhető léziókat 3 dimenziós alakjuk és felszíni tulajdonságaik alapján próbálta elkülöníteni.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!