hirdetés
hirdetés

Az állatifehérje-fogyasztás és egyes betegségek összefüggései

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

hirdetés

Szabó Zoltán

Változó ajánlások

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) Nem­zetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC) 2015- ben több mint 800 tudományos vizsgálat eredményeit alapul véve a vörös húsokat a „valószínűleg rákkeltő az emberekre néz­ve” (probably carcinogenic to humans, 2/a) kategóriába, míg a feldolgozott húskészít­ményeket az „emberekre nézve rákkeltő” (carcinogenic to humans, 1/a) kategóriába sorolta.1 De mit is jelent ez valójában? Az állásfoglalás szerint a húskészítmények tumoros megbetegedésekben betöltött szerepük alapján ugyanabba a kategó­riába tartoznak, mint a dohányfüst vagy a plutóniumexpozíció. A párhuzam persze nem mennyiségi, sokkal inkább minőségi.

Ennek az összefüggésnek a szemlélet­formáló jellegét jól mutatja egy korábbi amerikai javaslat a World Cancer Research Fund részéről.2 Az ajánlásban – számos dietoterápiás és életmódi intervenció mellett – a korábban bevett „csökkentés” (reduce) helyett az „elkerülés” (avoid) szere­pel mint javasolt változtatás a húskészítmé­nyek fogyasztására vonatkozóan. Ez nem csupán szóhasználati különbséget takar. A közvélekedéssel szemben nincs olyan elfogyasztott mennyiségük a feldolgozott húskészítményeknek, amelyet az ajánlás rizikó nélkülinek fogadna el.

Ez az idegennek ható kijelentés szá­mos jó minőségű tanulmány tekintetében is megállja a helyét. Egy 2014-ben publikált metaanalízis végpontja az összes halálo­zás volt a húsfogyasztás tükrében. A tanul­mány kilenc prospektív vizsgálat eredmé­nyeit tekintette át, összesen 1330 352 fő és 137 376 haláleset statisztikai adatait tartal­mazza. Az eredmények szerint különösen a feldolgozott húskészítmények jelentenek szignifikánsan emelkedett halálozási koc­kázatot. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a rizikó akkor is emelkedett, ha a vö­rös hús és a feldolgozott húskészítmények fogyasztása alacsony.3

Mit tapasztalhatunk, ha csökkentjük a húsfogyasztást? Az EPIC vizsgálat eredmé­nyeiből képzett adatokból (mintegy 448 568 fő és 26 344 halálozás) megállapítható, hogy az összes halálozást tekintve 3%-os csök­kenés lenne elérhető, ha a feldolgozott húskészítmények fogyasztását 20 gramm/ nap mennyiségre csökkentenénk. A halá­lozás visszaesése olyan betegségek ritkább jelentkezésében lenne tetten érhető, mint a szív-ér rendszeri megbetegedések vagy a tumoros megbetegedések. A tanulmány érdekessége, hogy a mennyiségi ajánlást az európai populációra vonatkozóan tette.4

Egy másik, hasonlóan nagy elemszámú vizsgálat (322 263 férfi és 223390 nő) eredmé­nyei tovább erősítik a feltételezést, hogy a fel­dolgozott húskészítmények fogyasztásának csökkentése erőteljes rizikócsökkenést képes előidézni számos betegség, egyebek mellett a tumoros betegségek előfordulásában.5

Állati fehérjék és daganatos betegségek

Bizonyos tumoros betegségek kialakulása, progressziója jelentős mértékben függ az elfogyasztott állati eredetű fehérje mennyi­ségétől. Különösen igaz ez a prosztata tu­moros megbetegedésére. Ez esetben a hús elkészítése közben keletkező mutagén hatá­sú heterociklikus aminok és policiklusos aro­más szénhidrogének játszhatnak szerepet a rosszindulatú elváltozás promóciójában.6 Ezek a vegyületek bármely húsféleség (ser­tés, marha, csirke, hal) magas hőmérsékleten vagy nyílt tűz fölött történő elkészítése során létrejönnek. A prosztatatumor progresszió­jában a tojásfogyasztás és a bőrös pulyka­hús fogyasztása tekinthető további jelentős kockázati tényezőnek.7 Napi egy tojás elfo­gyasztása duplájára növeli a prosztatatumor progressziójának kockázatát. A feltételezett mechanizmus, ami a leírt jelenséget magya­rázhatja, a tojás magas kolintartalma lehet, amelyről még szót ejtünk a szív-ér rendszer megbetegedéseinél is.

Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztá­sa emeli az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjét, ez hozzájárulhat a tumoros betegségek promóciójához és progresszió­jához egyaránt. Az IGF-1-szint alacsonyabb növényi alapú étrend mellett, így az IGF-1 alacsonyabb szintje magyarázhatja, hogy tumoros elváltozások kisebb arányban je­lennek meg ebben a populációban.8

Szív-ér rendszeri megbetegedések – mit tehet az étrend?

Az állati eredetű élelmiszerekben található koleszterinnek és telített zsírnak a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásában játszott szerepéről egymásnak ellentmondó tanul­mányokat találhatunk a szakirodalomban is.

Egy 2010-ben publikált metaanalízis nem talált összefüggést a szív-ér rendszeri megbetegedés kialakulásának kockázata és a telített zsírok bevitele között.9 Megjegy­zendő, hogy az említett tanulmánnyal szem­ben számos komoly kifogást és bírálatot fo­galmaztak meg.10 A kritikákon túl érdemes megemlíteni, hogy a vizsgálat időtartama, a koleszterinértékek kiindulási pontja vagy bizonyos szív-ér rendszeri és egyéb me­tabolikus rizikófaktorok megléte tovább árnyalhatja az összefüggést a telítettzsír-, illetve a koleszterinfogyasztás és a szív-ér rendszeri megbetegedés kialakulása között. Már régóta tudjuk például, hogy a koleszte­rinszint kiindulási értékeinek nagyfokú di­verzitása miatt az ok-okozati összefüggés tisztázására a keresztmetszeti vizsgálatok nem alkalmasak.11 Az idézett tanulmány kapcsán említésre méltó, hogy az Egyesült Államok tejgazdasági tanácsa (National Dairy Council) is támogatta a kutatást, ami további torzító tényezőként szerepelhet az összefüggés tisztázásában.

A szakirodalmi adatok áttekintése alapján javasolható a telített zsírok helyet­tesítése telítetlen és többszörösen telítetlen zsírokkal a szív-ér rendszer védelmében.12 A szív-ér rendszeri megbetegedések kap­csán kiemelendő Dean Ornish munkássá­ga. Ornish és csapata először bizonyította randomizált klinikai vizsgálat eredményei alapján (ugyan kis elemszámmal, de egy­éves időtartamra), hogy az életmódi változ­tatásoknak – alacsony zsírtartalmú, növé­nyi alapú étrend, dohányzás abbahagyása, stresszkezelés, mérsékelt fizikai aktivitás – köszönhetően gyógyszeres kezelés nélkül is jelentősen csökkenthető a koszorúerek ateroszklerózisa.13 Az adatokat 1990-ben publikálta a nagy tekintélyű Lancet hasáb­jain, ugyanakkor az eredmények klinikai al­kalmazása máig sem vált bevett gyakorlattá.

A vizsgálatot mások is megismételték (nagyobb elemszámmal, még hosszabb időn keresztül), hasonlóan kedvező ered­ményekkel. A tanulmányt kiegészítették különböző képalkotó vizsgálatokkal is. Az eredmények tovább erősítették a hipotézist, mely szerint a növényi alapú étrend eredményes a koszorúerek ateroszklerózisának megelőzésében és kezelésében is.14 A legújabb irányelvek a telített zsír fogyasz­tása szempontjából eltérőek:15
jellemzően 10 energiaszázaléknál (napi 2000 kcal-ra vetítve kb. 21,5 g/nap) húzzák meg a felső határt (WHO, 2008), vagy ennél szigorúbban korlátozzák a bevitelt;
kevesebb mint 7 energiaszázalékot (napi 2000 kcal-ra vetítve kb. 15 g/nap) tart kívánatosnak az American Diabetes Association (ADA, 2008);
olyan kevés telített zsírt fogyasszunk, amilyen keveset csak lehet az Institutes of Medicine szerint (IOM, 2002/2005).

A szív-ér rendszeri megbetegedések kapcsán újabban a figyelem középpont­jába került a trimetilamin-N-oxid (TMAO), amely elsősorban az állati eredetű táplá­lékokban (belsőségek, tojás, tenger gyü­mölcsei, marhahús) jelen lévő kolinból és karnitinból képződik. Az átalakulás a bélfló­ra bizonyos mikroorganizmusai (elsősorban Peptostreptococcaceae és Clotridiaceae) se­gítségével indul, amelyek trimetilamint (TMA) képeznek. A felszívódó TMA a májban alakul át TMAO-vá, a flavo-monooxigenáz (FMO) enzim részvételével. Az így képződő TMAO hozzájárul az ateroszklerotikus plakkok ki­alakulásához és azok fenntartásához azáltal, hogy rontja a reverz koleszterintranszpor­tot.16,17 Érdekesség, hogy azoknál, akik teljes mértékben növényi alapú étrenden élnek, a TMAO kialakulása gátolt, ami elsősorban a mikrobiom megváltozásának köszönhető.

Cukorbetegség – újabb kóroki tényezők?

A cukorbetegség tekintetében újabban fel­vetődött a húsfogyasztás kóroki szerepe.18 A húsfogyasztás kapcsán egy tanulmány szerzői19 számos lehetséges mechanizmust említenek, amelyek hozzájárulhatnak a cu­korbetegség kockázatának növekedéséhez. A gyanúba fogott összetevők: telített zsír, transz zsír, koleszterin, fehérjék és aminosa­vak, hem vas, nátrium, nitrát és nitrózamin, glikációs végtermékek (advanced glycation end-products, AGEs). A glikációs végtermé­kek esetében felmerült azok primer kóroki szerepe is a 2-es típusú cukorbetegség patomechanizmusában.

Az állati eredetű élelmiszerek zöme jó fehérjeforrás, és nagy mennyiségű leucin aminosavat tartalmaz. A leucin nagy hatékonysággal aktiválja az mTORC1 (mammalian target of rapamycin complex 1) jelát­viteli utat, amelynek kóroki szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában újab­ban vált ismertté. Nagyobb leucintartalmuk miatt – a zsír- és glükózbevitelen felül – kü­lön figyelmet érdemelnek az állati eredetű fehérjeforrások, különösképpen a húsok és a tejtermékek.20

A diabéteszt és az obezitást ötvöző műszó, a diabesity (diabezitás) jól szem­lélteti a két állapot közötti kapcsolatot. Az „ülő életmód”, a nagyfokú stressz, a nagy cukor- és zsírbevitel, a rostokban és növé­nyi antioxidánsokban szegény táplálkozás mellett kiemelendő a környezeti toxinok (perzisztáló organikus szennyezőanyagok, POP, valamint a nehézfémek) szerepe is a cukorbetegség etiológiájában.21 Ezek a vegyületek a lakosság zömének plazmájá­ban kimutathatók. Egy 1999 és 2002 között lezajlott egyesült államokbeli országos fel­mérés adatai alapján feltételezhető, hogy a perzisztáló organikus szennyezőanyagok önálló kockázati tényezőt jelentenek a cu­korbetegség kialakulásában.22 Egyes ta­nulmányok szerint az elhízás jobbára csak akkor tekinthető rizikófaktornak cukorbe­tegség kialakulására, ha sok a perzisztáló organikus toxin a beteg szervezetében. Ezt a felvetést a tanulmány szerzői saját adataik alapján is „megdöbbentőnek” tartották.23

A perzisztáló környezeti toxinok zöme zsíroldékony vegyület. Számos fajtájukat ismerjük, és jellemzőjük, hogy a táplálék­láncon keresztül képesek felhalmozódni (bioakkumuláció).24 A populáció átlagos tagjainak környezetitoxin-expozíciója leg­nagyobb részben (>90%) az állati eredetű élelmiszerekből származik.22

A vasbevitel kapcsán az állati eredetű élelmiszerekben lévő hemhez kötött vas biohasznosulása jobb. Az olyan étrendek­ben, amelyben csökkent mennyiségben vannak jelen vagy egyáltalán nincsenek állati eredetű élelmiszerek (vegetáriánus, vegán étrend), a vashiány elvben problé­mát jelenthet. A szakirodalom azonban beszámol róla, hogy nem ez a helyzet. Növényi alapú étrend mellett tendencia­szerűen javulnak a különböző makro- és mikrotápanyagok (A-vitamin, C-vitamin, E-vitamin, magnézium, élelmi rost) bevi­teli értékei, és a vas bevitele is nagyobb.25

A növényi és az állati eredetű táplálé­kainkban a vas eltérő formában van jelen. A hem vas (állati eredetű élelmiszerekben) fogyasztásának napi 1 mg-mal történő nö­velése 27%-kal növeli a szív-ér rendszeri megbetegedések kockázatát.26 A szak­irodalom további krónikus betegségek (stroke, 2-es típusú cukorbetegség, tumo­ros megbetegedések) emelkedett kockázatával kapcsolatban is említi a hemhez kötött vas bevitelét. A feltételezett hatásmechanizmus ez esetben a vas prooxidáns hatása, amely a fokozott szabadgyök-képződésen keresztül fejti ki nemkívánatos hatásait testszerte. A kockázatnövekedés a cukorbetegségre nézve is fennáll.27

A növényi alapú étrend számos ponton képes pozitív hatást gyakorolni a cukorbe­tegség kialakulásának megelőzésében, vala­mint annak kezelésében is hatékony lehet.28 Sőt, egyes szerzők hosszú távú (74 hetes), randomizált klinikai vizsgálatainak eredmé­nyei alapján elmondható, hogy az alacsony zsírtartalmú növényi alapú étrend hatéko­nyabban javította cukorbetegek glikémiás kontrollját és plazmalipidprofilját, mint a ha­gyományos, cukorbetegeknek szóló étren­di ajánlásokra épített étrend.29 A legújabb irányelvekben már szerepel a növényi ala­pú étrend (a mediterrán és a DASH [Dietary Approaches to Stop Hypertension] étrend mellett) a cukorbetegség kezelésére alkal­mas étrendek között (B szintű evidencia).30

A mindenevés környezeti ára

Az említett egészségügyi hatásokon felül az étkezés minőségének környezeti vonat­kozásai is vannak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) adatai alapján az ipari állattartás az üvegház hatású gázok nagyobb arányú kibocsátásá­ért felelős, mint a teljes közlekedési ágazat. Az emberi tevékenység kapcsán becsült üvegházgáz-kibocsátás 18%-a származik ettől az ágazattól. További környezetkáro­sító tényezőként ez az iparág tehető fele­lőssé a legnagyobb mértékben a termőföld erodálásáért és a vízkészletek elszennyező­déséért.31 A FAO felhívja a figyelmet arra, hogy becsléseik alapján ez az arány további 30%-kal növekedhet 2050-re, amennyiben nem születik fenntartható megoldás a ká­rosanyag-kibocsátás csökkentésére.32

Összegzés

A jó minőségű, torzításoktól és félreértel­mezésektől mentes tudományos szakiro­dalmi ismereteket gyakorlati ajánlásokká, végső soron személyre szóló tanácsokká kell a szakembereknek lefordítaniuk. Ez a feladat zavarba ejtően összetett, mivel az élelmiszerek hatásai csupán komplex mó­don értelmezhetők. A részletező magyará­zatokon felül (amelyek természetesen alap­ját kell hogy képezzék az akadémiai vitának és a gyakorlati ajánlásoknak is) érdemes az élelmiszereinkre mint „csomagokra” tekin­tenünk, így jobban érzékeltethető a táp­lálékként elfogyasztott élelmiszerek és az emberi szervezet közötti intim és összetett kapcsolat. Az állati eredetű élelmiszerek kapcsán például a nagy biológiai értékkel rendelkező fehérjeforrások fogyasztása többnyire nagy koleszterin-, telítettzsír- és energiabevitellel, esetenként jelentős nehézfém- és POP-expozícióval párosul. Ezeknek az összefüggéseknek a relevanciája csak a legújabb táplálkozástudomá­nyi kutatások eredményeiből olvasható ki, megértésük és gyakorlati alkalmazásuk azonban napjainkban lehetségessé vált.

Folyamatosan fejlődő világunkban szükséges és időszerű a korábbi véleke­dések felülvizsgálata az újabb ismeretek fényében, nem az egyéni vagy ágazati gaz­dasági érdekek mentén, hanem a lakosság egészségi állapotának javításáért. Az ada­tok arra engednek következtetni, hogy a ki­egyensúlyozott, megfelelően összeállított növényi alapú étrend minden szempontból megfelelő alternatíva, és teljes mérték­ben kielégítő lehet az ember valamennyi életszakaszában (várandósság, szoptatás, kisgyermekkor, serdülőkor, felnőttkor, idős­kor, sportolás).33 Közleményünk a teljesség igénye nélkül született, figyelemfelhívó és gondolatébresztő szándékkal. Az említett kérdések jobb megértéséhez és magyará­zatához további nemzetközi és hazai tanul­mányok és publikációk szükségesek.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

A szerzők munkahelye:
Szabó Zoltán,1 Simon Sarolta,2 Gubicskóné Dr. Kisbenedek Andrea,3 Szekeresné Dr. Szabó Szilvia,3 Ungár Tamás Lász­lóné Dr. Polyák Éva,3 Dr. Figler Mária4
1
Táplálkozástudományi szakoktató, 3egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Táp­lálkozástudományi és Dietetikai Intézet, 2Dietetikus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, 4PhD, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Egészségtu­dományi Kar, Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet és Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum

Irodalom:
1.
International Agency for Research on Cancer. Vol. 114: Consumption of red meat and processed meat. IARC Work­ing Group, Lyon; 2015

2. World Cancer Research Fund / American Institute for Cancer Research. Food, Nutrition, Physical Activity, and the Prevention of Cancer: a Global Perspective. Washington, DC, AICR, 2007
3. Larsson SC, Orsini N. Red meat and processed meat consumption and all-cause mortality: a meta-analysis. Am J Epidemiol 2014;179(3):282–289
4. Rohrmann S, Overvad K, et al. Meat consumption and mortality – results from the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition. BMC Medicine 2013;11:63
5. Sinha R, Cross AJ, et al. Meat intake and mortality: a pro­spective study of over half a million people. Arch Intern Med 2009;169(6):562–571
6. Punnen S, Hardin J, et al. Impact of Meat Consumption, Preparation, and Mutagens on Aggressive Prostate Cancer. PLoS ONE 2011;6(11):e27711
7. Richman EL, Stampfer MJ, et al. Intakes of meat, fish, poultry, and eggs and risk of prostate cancer progression. Amer J Clin Nutr 2010;91(3):712–721
8. McCarty MF. Vegan proteins may reduce risk of cancer, obesity, and cardiovascular disease by pro­moting increased glucagon activity. Med Hypotheses 1999;53(6):459–485
9. Siri-Tarino PW, et al. Meta-Analysis of Prospective Cohort Studies Evaluating the Association of Satu­rated Fat with Cardiovascular Disease. Amer J Clin Nutr 2010;91(3):535–546
10. Scarborough P, Rayner M, et al. Meta-analysis of ef­fect of saturated fat intake on cardiovascular disease: overadjustment obscures true associations. Am J Clin Nutr 2010;92:458–464
11. Jacobs DR Jr, Anderson JT, Blackburn H. Diet and se­rum cholesterol: do zero correlations negate the relation­ship? Am J Epidemiol 1979;110(1):77–87
12. Briggs MA, Petersen KS, Kris-Etherton PM. Saturated Fatty Acids and Cardiovascular Disease: Replacements for Saturated Fat to Reduce Cardiovascular Risk. Healthcare 2017;5(2):29
13. Ornish D, Brown SE, Scherwitz LW, et al. Can lifestyle changes reverse coronary heart disease? The Lifestyle Heart Trial. Lancet 1990;336(8708):129–133
14. Esselstyn CB Jr, Gendy G, Doyle J, et al. A way to reverse CAD? J Fam Pract 2014;63(7):356–364
15. Aranceta J, Pérez-Rodrigo C. Recommended dietary reference intakes, nutritional goals and dietary guide­lines for fat and fatty acids: a systematic review. Br J Nutr 2012;107(Suppl 2):8–22
16. Koeth, RA, Wang Z, Levinson BS, et al. Intestinal micro­biota metabolism of L-carnitine, a nutrient in red-meat, pro­motes atheroslcerosis. Nature Medicine 2013;19:576–585
17. Tang WH, Wang Z, et al. Intestinal Microbial Metabo­lism of Phosphatidylcholine and Cardiovascular Risk. N Engl J Med 2013;368:1575–1584
18. Feskens EJ, Sluik D, van Woudenbergh GJ. Meat con­sumption, diabetes, and its complications. Curr Diab Rep 2013;13(2):298–306
19. Peppa M, Goldberg T, et al. Glycotoxins: a missing link in the „relationship of dietary fat and meat intake in relation to risk of type 2 diabetes in men”. Diabetes Care 2002;25(10):1898–1899
20. Melnik BC. Leucine signaling in the pathogen­esis of type 2 diabetes and obesity. World J Diabetes 2012;3(3):38–53
21. Hyman MA. Environmental toxins, obesity, and dia­betes: an emerging risk factor. Altern Ther Health Med 2010;16(2):56–58
22. Lee DH, Lee IK, Song K, et al. A strong dose-response relation between serum concentrations of persistent or­ganic pollutants and diabetes: results from the National Health and [Nutrition] Examination Survey 1999–2002. Diabetes Care 2006;29(7):1638–1644
23. Porta M. Persistent organic pollutants and the burden of diabetes. Lancet 2006;368(9535):558–559
24. Fisher BE. Most unwanted. Environ Health Perspect 1999;107(1):18–23
25. Farmer B, Larson BT, et al. A vegetarian dietary pattern as a nutrient-dense approach to weight management: an analysis of the national health and nutrition examination survey 1999-2004. J Am Diet Assoc 2011;111(6):819–827
26. Yang W, Li B, et al. Is heme iron intake associated with risk of coronary heart disease? A meta-analysis of prospec­tive studies. Eur J Nutr 2014;53(2):395–400
27. Zhao Z, Li S, et al. Body iron stores and heme-iron intake in relation to risk of type 2 diabetes: a systematic review and meta-analysis. PLoS One 2012;7(7):41641
28. McMacken M, Shah S. A plant-based diet for the pre­vention and treatment of type 2 diabetes. J Geriatr Cardiol 2017;14(5):342–354
29. Barnard ND, Cohen J, et al. A low-fat vegan diet and a conventional diabetes diet in the treatment of type 2 diabetes: a randomized, controlled, 74-week clinical trial. Amer J Clin Nutr 2009;89(5):1588–1596
30. Standards of Medical Care in Diabetes –2017: Sum­mary of Revisions. Diabetes Care 2017;40(Suppl 1)
31. Christopher M. Livestock a major threat to environ­ment. Remedies urgently needed. http://www.fao.org/ newsroom/en/news/2006/1000448/index.html
32. Agriculture's greenhouse gas emissions on the rise. http://www.fao.org/news/story/en/item/216137/icode/
33. Melina V, Craig W, Levin S, Position of the Academy of Nutrition and Dietetics: Vegetarian Diets. J Acad Nutr Diet 2016;116(12):1970–1980

Szabó Zoltán
a szerző cikkei

Simon Sarolta
a szerző cikkei

Gubicskóné Dr. Kisbenedek Andrea
a szerző cikkei

Szekeresné Dr. Szabó Szilvia
a szerző cikkei

Ungár Tamás Lászlóné Dr. Polyák Éva
a szerző cikkei

Dr. Figler Mária
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 8,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[222218] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.