hirdetés

Az apa kövérsége és az autizmus

Az apa kövérsége az autizmus spektrum zavar független kockázati tényezője – közölték elsőként a Pediatrics-ban. E kapcsolat tovább vizsgálandó genetikai és epigenetikai módszerekkel.

hirdetés

Az epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyai kövérség a gyermekek idegrendszeri fejlődési zavarainak kockázati tényezője. Egy tanulmány eredménye szerint azoknak a nőknek, akik terhességük előtt kövérek voltak, 67%-kal gyakrabban született autizmus spektrum zavarban (ASD, autism spectrum disorder) szenvedő gyermekük. Más tanulmányok arra jutottak, hogy a kövér anyák gyermekeiben gyakoribbak a figyelemzavar/hiperaktivitás tünetei, nagyobb az értelmi fogyatékosság kockázata és az utód életének későbbi szakaszában kialakuló skizofréniáé is. Általános vélekedés szerint a kövérség károsítja a méhen belüli környezetet, és ezaltál ártalmas hatással van a magzatra. Az eddigi vizsgálatok azonban a genetikai hatások lehetőségét nem vették figyelembe, s az apa nagy testtömegindexének (BMI) szerepét nem is elemezték. A mostani vizsgálat az ASD relatív kockázatát mind az anyai, mind az apai BMI függvényében kívánta meghatározni.

Az adatok egy norvég longitudinális, prospektív vizsgálatból, egy országos terhességi kohorszból, 109 000 olyan gyermek adataiból származtak, akik 1999 és 2009 között születtek. Anyáikat kb. a 18. terhességi héten kérték meg a vizsgáltban való részvételre, s 38,5%-uk egyezett bele. Az ASD eseteket (autisztikus zavar, Asperger-szindróma, másképpen nem specifikált pervazív fejlődési rendellenesség [PPD-NOS]) egy alvizsgálat során azonosították. Az azonosítás módjai: (1) a gyermek 3, 5 és 7 éves korában egy kérdőív kitöltetése az anyával, (2) szakértői vagy anyai gyanú miatt a gyermek ASD felmérésre küldése, és (3) a norvég betegregiszter alapján, amelyben minden kórházi és ambuláns diagnózis szerepel.

Ha a fenti módszerek valamelyikével ASD-s vagy potenciálisan ASD-s gyermeket találtak, klinikai vizsgálatot végeztek az ASD diagnózisának megállapítására szolgáló standard, megbízható és valid eszközökkel.

A két szülő magasságát és testsúlyát az anya által a 18. terhességi héten kitöltött kérdőív alapján állapították meg, s ebből számolták ki a szülők testtömegindexét. A testtömegindex alapján, a vizsgálatba vont szülőket az Egészségügyi Világszervezet útmutatása alapján kategorizálták (alultáplált: BMI<18,5; normális súlyú: 18,5≤BMI<25; túlsúlyos: 25≤BMI<30; elhízott: BMI≥30).

Az elemzésekben kovariánsként a következő potenciális zavaró tényezők szerepeltek: a szülők képzettsége, életkora, dohányzási státuszuk, az anya folsavpótlása, hormonhatásra vagy in vitro fertilizáció útján létrejött terhesség, anyai diabétesz, peeclampsia, a gyermek születési éve, a magzat gesztációs kora és súlya megszületéskor.

A statisztikai elemzések során mindegyik ASD altípus esélyhányadosát (OR, odds ratio) és 95%-os konfidencia intervallumát (CI, confidence interval) logisztikus regressziós modellek segítségével számították ki. Külön elemzést végeztek arra nézve, hogy az anyai és az apai BMI-nek van-e nemlineáris hatása.

A statisztikai elemzést összesen 92 909 gyermekre nézve végezték el. A követés végén a gyermekek 4–13,1 évesek voltak (átlag: 7,4 év). Összesen 419 gyermekben (0,45%) diagnosztizáltak ASD-t; közülük 162-ben (0,17%) autisztikus zavart, 103-ban (0,11%) Asperger-szindrómát, és 154-ben (0,17%) PPD-NOS-t.

Az anyák 9,6%-a és az apák 10%-a volt elhízott. A túlsúly gyakoribb volt az apákban, 45,2%, míg az anyákban csak 22,0%. Az anyai és az apai BMI között pozitív korreláció volt (r=0,23).

Mind a kövér anyák, mind a kövér apák képzettsége alacsonyabb volt, és többen dohányoztak közülük, mint a normális súlyúak közül. A kövér anyák nagyobb arányban használtak folsavpótlást, és nagyobb valószínűséggel lettek hormonhatásra terhesek. Emellett náluk nagyobb volt a 2-es típusú diabétesz, a gesztációs diabétesz és a peeclampsia kockázata, valamint a korszülésé, és azé, hogy gyermekük születési súlya nagyobb 4500 g-nál.

Ha a statisztikai modellben csak az anyai kövérség volt a független változó, a kövér anyák gyermekeinek 0,27%-ában és a normális súlyú anyák gyermekeinek 0,16%-ában diagnosztizáltak autisztikus zavart. Ez a különbség azonban erősen lecsökkent, ha a modellben figyelembe vették a kovariánsok és az apai BMI hatását is. Egy másik modell szerint, amelyben független változókként az apai és az anyai BMI szerepelt, a kövér anyák gyermekeiben az autisztikus zavar korrigált esélyhányadosa 1,34 volt (95% CI: 0,84–2,12), s ez az eredmény nem volt szignifikáns. Jóval erősebb kapcsolatot találtak az apai kövérség és az autisztikus zavar között. A kövér apák gyermekei körében 0,27% volt az autisztikus zavar aránya, míg a normál súlyú apáktól származó gyermekekben csak 0,14%. A kövér apák esetében a korrigált esélyhányados 1,73 volt (95% CI: 1,07–2,82), s ez szignifikáns eredmény

Sem az anyai, sem az apai BMI nem állt kapcsolatban a PPD-NOS kockázatával. Az Asperger-szindróma esetében az anyai kövérség hatása hasonló volt, mint az autisztikus zavarnál, és apai kövérséggel való kapcsolat erősebb és robusztusabb volt: a kövér apák gyermekeinek 0,38%-ában diagnosztizáltak Asperger-szindrómát, míg a normális súlyú apák gyermekei körében csak 0,18% volt ez az arány, s ez 2,01 értékű esélyhányadosnak felelt meg (95% CI: 1,13–3,57) – ez szignifikáns különbség.

Vizsgálták a szerzők a potenciális dózis-hatás összefüggést is. Az derült ki, hogy BMI>25 esetén az anyai kövérség lineáris kapcsolatban van az autisztikus zavar és az Asperger-szindróma esélyével, de a kapcsolat erőssége jelentősen csökkent a kovariánsok és apai BMI figyelembe vétele után. Ezzel szemben az apai BMI és az autisztikus zavar között exponenciális összefüggés volt a teljes BMI tartományban, és ezt alig befolyásolta a kovariánsokkal és az anyai BMI-vel történő korrekció. Nagyobb BMI értékek esetén folytonos kapcsolat volt az apai kövérség és az Asperger-szindróma esélye között is, azonban ez nem volt szignifikáns.

A vizsgálat fő eredménye az volt, hogy a kövér apák gyermekeiben nagyobb valószínűséggel alakul ki autisztikus zavar és Asperger-szindróma. Emellett kimutattak egy dózis-hatás kapcsolatot is az apai BMI és e betegségek között. Ez az eredmény meglepetés volt, mivel azt várták, hogy az anyai kövérség lesz a legkifejezettebb kockázati tényező. Az apai kövérség hatásának feltehetően genetikai vagy epigenetikai magyarázata lesz.

 

Forrás: Pediatrics

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.