hirdetés

Az optogenetika nagyon ígéretes a kényszerbetegség kezelésére

Az MIT kutatói fénnyel ingerelték az agy egyes, nagyon specifikus neuroncsoportjait, és ezzel helyreállították az olyan egerek normális viselkedését, amelyek korábban patologikus repetitív viselkedést mutattak, hasonlót ahhoz, amelyet kényszerbetegekben figyeltek meg.

hirdetés

Az eredményeket a Science június 7-i számában közölték.

A repetitív viselkedés többféle neuropszichiátriai zavart jellemez, főként a kényszerbetegséget, amelyben olyan fokú lehet, hogy komolyan akadályozza a mindennapi életet (például ha a személy naponta 30-szor mos kezet vagy számtalanszor ellenőrzi, hogy bezárta-e az ajtót). A kényszerbetegség a népesség 2–3%-ában fordul elő, és a becslések szerint Franciaországban több mint egymillió személy szenved e betegségben.

A kényszerbetegséget rendszerint gyógyszeresen (antidepresszánsokkal, neuroleptikumokkal) és/vagy viselkedésterápiával kezelik. Ennek ellenére a kezelt betegek mintegy egyharmadában nem múlnak el a súlyos tünetek. Ezért ahhoz, hogy jobban tudjuk kezelni a betegséget, alaposabban meg kell értenünk, hogy milyen agyi mechanizmusok hozzák létre ezeket a repetitív viselkedési mintázatokat.

Korábbi képalkotó vizsgálatokkal egyes kényszerbetegekben ki lehetett mutatni azoknak az idegpályáknak a diszfunkcióját, amelyek az orbitofrontális kéreg és a mélyebben fekvő bazális ganglionok között húzódnak.

A mostani vizsgálatban Eric Burgière és munkatársai ezekkel a pályákkal foglalkoztak, egyrészt hogy részletesebben feltárják funkcióikat, másrészt azért, hogy kidolgozzanak egy lehetőséget a kényszerbetegség kezelésére egy mutáns egérmodellben.

E mutáns egerekben a kényszerbetegség úgy mutatkozott meg, hogy egész nap szünet nélkül végezték az önápolást, olyannyira, hogy bőrsérüléseket okoztak maguknak. Élettani szempontból ezek az egerek – a Sapap3 gén hiánya miatt – nem expresszáltak egy fehérjét, amely normálisan a striatum szinapszisaiban van jelen. (A striatumról ismert, hogy szerepe van a szekvenciák megtanulásában, a szokások kialakulásában és a döntéshozatalban.)

A kutatók kimutatták, hogy a mutáns egérmodellben a viselkedésgátlás hiánya hozza létre a kényszerbetegséget. Az egerek még akkor is képtelenek voltak abbahagyni az önápolást, amikor az már szükségtelen volt. A kutatók ezután regisztrálták a neuronok aktivitását, hogy kimutassák, hogy a striatális idegsejtek hiperaktivitását a neokortex és a striatum közötti kommunikáció diszfunkciója okozza.

E hipotézis ellenőrzésére az optogenetikát használták fel. E módszer lényege abban áll, hogy az előzőleg azonosított neuronokat úgy változtatják meg, hogy fényérzékeny proteineket, ún. opszinokat termeljenek. Mivel e sejtek így érzékenyebbek lesznek a fényre, aktivitásukat egy egyszerű fénysugárral serkenteni vagy gátolni lehet.

Amikor a kutatók fénnyel ingerelték azokat az agykérgi sejteket, amelyek üzeneteket küldenek a striatumhoz, az egerek kényszeres viselkedése nagyon kifejezetten enyhült. Az ingerlés megszüntetésekor azonban visszatért a repetitív viselkedés.

„Kimutattuk, hogy ennek a pályának a szelektív ingerlésével visszaállítható a normális viselkedés az olyan egerekben, amelyek patologikus repetitív viselkedést mutatnak” – mondta Eric Burguière.

Az optogenetikát a 2000-es évek közepe táján fedezték fel; ez a technika a genetikai módosítás és az optika kombinációja. Első lépésként genetikailag úgy módosítják a megfelelő neuronokat, hogy azok érzékenyek legyenek a fényre. Ennek az az értelme, hogy egy fénysugárral távolról lehet aktiválni vagy gátolni az idegsejtek egy csoportját anélkül, hogy ez befolyásolná a szomszédos sejteket (ami elektromos ingerlés esetén elkerülhetetlen). A cél a befolyásolt idegpálya aktivitása és az ez által szabályozott viselkedés közötti oksági kapcsolat kimutatása.

Forrás: Science Daily

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.