Egyre többen halnak meg a légszennyezettség miatt
2015-ös adatok szerint az elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szálló por világszerte 4,2 millió ember halálát okozta. A magas ózonértékek miatt további 254000 haláleset történt.
Az elmúlt években végzett epidemiológiai tanulmányok következetesen azt mutatták, hogy a szálló por magas koncentrációja és a magas ózonértékek növelik a lakosság halálozási kockázatát. A két légszennyező anyag tekintetében az egyes területek kitettsége a 11-szer 11 kilométer felbontású műholdfelvételek alapján jól megbecsülhető. Aaron Cohen(Health Effects Institute, Boston) és kollégái a Lancet-ben publikálták a témában végzett kutatásukat.
A kutatók az epidemiológiai tanulmányok eredményeit és a régiók népsűrűségét vetették össze a korábbi, Global Burden of Diseases tanulmány adataival. Az új számítások azt mutatták, hogy azoknak a száma, akik halála a magas szálló por koncentrációra vezethető vissza, az 1990. évi 3,5 millióról 2015-re 4,2 millióra emelkedett. Ehhez azonban még a magas ózonértékek miatt bekövetkezett 254000 halálesetet nem számolták hozzá. A két légszennyező anyag miatt elveszett egészséges életév 2015-ben a szálló por esetében 103,1 millió, a magas ózonértékek miatt pedig 4,1 millió.
A lakosság legnagyobb mértékben az arab országokban, Katarban, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban van kitéve a magas szállóporkoncentráció veszélyeinek. Ezt követi Banglades, Mauritánia, Líbia, Nepál, India, valamint Kína egyes részei. Ezekben a régiókban az össz-haláleset több mint 8 százaléka a szálló porra vezethető vissza. A legtisztább levegővel a Csendes-óceáni szigetek és Brunei, valamint Svédország, Grönland, Új-Zéland, Ausztrália, Finnország, Izland, Libéria és Kanada dicsekedhet. Ezekben a térségekben a szálló por okozta halálesetek aránya 3% alatt marad.
A szegényebb országokban a lakosság a korszerűtlen főzési és fűtési technológiák miatt is ki van téve a szálló por okozta veszélyeknek. Cohen az emiatt történt halálesetek számát a 2015-ös évre 2,9 millióra, és az elveszett egészséges életéveket 85,6 millióra becsüli.
A kutatók számításai alapján a két káros anyagra vezethető vissza az iszkémiás szívbetegségek 17,1 százaléka, a cerebrovaszkuláris betegségek 14,2 százaléka, a tüdőrák 16,5 százaléka, az alsó légúti fertőzések 24,7 százaléka, és a krónikus obstruktív tüdőbetegségek 27,1 százaléka.
Cohen szerint a szálló por és a halálozási kockázat közötti kapcsolat nem lineáris. A kezdeti kitettségi folyamatban a kockázat meredeken emelkedik, majd egyre inkább ellaposodik. Eszerint a súlyosan légszennyezett országokban a szálló por koncentrációt számottevően kellene csökkenteni ahhoz, hogy a halálozási kockázat mérhetően csökkenjen.
Forrás:aerzteblatt.de
