A légszennyezés passzív dohányzásban mérve
Egy új módszer a hosszú távú környezeti légszennyezés egészségügyi kockázatát az otthon passzívan elszívott cigaretták számához viszonyítja.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a légszennyezés még az EU által meghatározott határértékek alatt is károsítja a szervezetet. Az EU-s határértékek betartásához a nemzeti és helyi hatóságoknak csökkenteni kell a közlekedésből, a háztartásokból, a mezőgazdasági és ipari forrásokból származó szennyezést. Minthogy a légszennyezés egészségkárosító hatása a levegőminőségi határ alatt is megfigyelhető, a légszennyezést a lehető legnagyobb mértékben kell csökkenteni a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Az irányelveket kidolgozó szakembereknek el kell ”adniuk” a (gyakran) költséges és korlátozó intézkedéseket- a dugódíj, alacsony kibocsátású zónák, valamint megnövekedett parkolási díjak- a nyilvánosságnak, és olyan szintű politikai támogatást kell szerezniük, hogy kivitelezhetők legyenek a tervezett intézkedések. Az emberek tájékoztatása a helyi levegőminőség egészségre gyakorolt hatásáról segíti a megelőző intézkedések elfogadását és elsajátítását. Ez hatékony kommunikációt kíván. A rizikó szemléltetésére már korábban is alkalmazták a kockázatok összehasonlításának elvét, például a Global Burden of Disease projekt keretén belül, amelyben számos kockázati tényezőt (például kültéri légszennyezettség, passzív dohányzás) vetettek össze globálisan, különböző régiókra lebontva.
Saskia és mtsai azt vizsgálták, hogy a környezeti légszennyezettség egészségügyi hatása kifejezhető-e valamilyen közérthető formában. Ehhez a passzív dohányzást választották. A légszennyezettség egészségügyi kockázatának a passzív dohányzás kockázatával való összevetését az indokolta, hogy mindkét kockázati tényező ugyanazon az expozíciós útvonalon (belélegzés) hat; hasonló, részecskék és gázok komplex elegye által kiváltott hatást gyakorolnak az egészségre, és mindkettőt szándékán kívül szenvedi el az expozíciónak kitett személy. Saskia és mtsai a fenti kapcsolat leírására kifejlesztettek egy, a relatív kockázatokon alapuló egyszerű módszert. Figyelembe vettek három szennyezőanyagot: <2,5 um aerodinamikai átmérőjű részecskék (PM2,5), nitrogén-dioxid (NO2) és korom (black carbon), valamint négy egészségügyi változót (alacsony születési súly, csökkent tüdőfunkció gyermekek körében, kardiovaszkuláris halandóság, tüdőrák). A PM2,5-ben NO2 és korom koncentrációjában bekövetkező változásokat passzívan elszívott cigaretták számában fejezték ki a négy egészségügyi kockázat alapján. Ehhez összegezték az epidemiológiai szakirodalmat már publikált vagy új meta-analízisek segítségével. Eredményeik szerint a PM2,5 és NO2 koncentráció 10 µg/m3-es valamint a korom koncentráció 1 µg/m3-es növekedése átlagosan és sorrendben 5,5 (1,6); 2,5 (0,6) és 4,0 (1,2) naponta passzívan elszívott cigarettának felelnek meg (zárójelben a standard hibát tüntettük fel). Ha valaki egy Amszterdam melletti nagy autópálya szomszédságában él, akkor egészségügyi kockázata egy alternatív, tiszta levegőjű környezetben élő emberéhez képest annyival nő, mintha napi 10 darab cigaretta passzívan elszívott füstjének lenne kitéve.
A szerzők által kidolgozott módszer tehát egyszerű és érthető módon kifejezi a légszennyezés egészségügyi kockázatát, valamint a jobb levegőminőség előnyeit. A módszer használható mind helyi, mind pedig nemzeti/régiós szinten. Kommunikációs eszközként való hasznosíthatóságának kiértékelése még várat magára.
Forrás: Original Research Article
