Ketamin antidepresszívumként?
Az FDA jelenleg gyorsított (fast-track) eljárásban vizsgálja a ketamin antidepresszívumként történő engedélyezésének lehetőségét, mivel egyre több adat igazolja hatékonyságát.
A sietséget az indokolja, hogy a szer a tapasztalatok szerint igen gyorsan, néhány órán belül képes enyhíteni egyes betegek depressziós tüneteit, leginkább azokét, akik egyéb, konvencionális terápiákkal nem kezelhetőek. Az engedélyezés esetén egy teljesen új terápiás eszköz áll majd a pszichiáterek rendelkezésére a major és a terápia rezisztens depresszió kezelésére.
A ketamint először 1962-ben szintetizálták, emberi gyógyászati célú alkalmazását az USA-ban 1970-ben engedélyezték. Erős fájdalomcsillapító és nyugtató hatása miatt az amerikai hadsereg előszeretettel alkalmazta a vietnámi háború idején. Azóta az egész világon elterjedt sürgősségi orvoslásban és az állatgyógyászatban is. Mivel a ketamin is disszociatív anesztéziát (olyan transszerű állapotot, ahol az érzékelése dózis függő módon eltávolodik, esetleg teljesen szét is kapcsolódik a tudattól) és hallucinációt okozhat, óvatosan kell bánni vele. Élvezeti szerként is használják, de hatása, bár gyorsan (kb. 10 percen belül) kialakul, de az ismert disszociatív kábítószerektől (PCP és DXM) eltérően viszonylag rövid ideig tart.
A katamin antidepresszívumként történő alkalmazhatóságát már régóta vizsgálják. Már 2006-ban igazolták egy kis esetszámú, randomizált vizsgálatban, hogy a szer egyszeri injekciója néhány órán belül jelentősen javítja a terápia rezisztens depressziósok hangulatát Azóta számos klinikai vizsgálatban hatásosnak találták a kezelésre nem reagáló bipoláris zavar (mániás-depresszió), a súlyos depresszív zavar, illetve az öngyilkossági krízisek kezelésére, ezért off-label jelenleg is használható. Alkalmazhatóságát elsősorban gyorsan kialakuló hatása teszi vonzóvá, hisz tudjuk, hogy a legtöbb antidepresszívum csak hetek múlva fejti ki hatását, és a terápia első 9 napján magas az öngyilkosság kockázata.
A ketamin hatásmechanizmusának pontos megismerése elengedhetetlen olyan módosított molekulák kifejlesztéséhez, amelyek nem rendelkeznek hallucinogén és addiktív mellékhatással. Korábban azt gondolták, hogy a ketamin az agyi NMDA (N-metil-D-aszpartát) receptorokat blokkolja, de nem tudták, antidepresszív hatását milyen módon éri el. Idén májusban baltimori kutatók a Nature-ben megjelent közleményükben arról számoltak be, egereken végzett kisérleteik során felfedezték, hogy az antidepresszív hatás nem a ketaminnak, hanem a (2R, 6R)-hidroxinorketamin metabolítjának köszönhető. És a hatás nem az NMDA-receptorok blokkolása révén alakul ki, mint azt korábban gondolták, hanem az nem-NMDA típusú, a központi idegrendszer gyors szinaptikus ingerületátvitelét közvetítő, glutamát megkötő transzmembrán AMPA (α‐amino‐3‐hidroxi‐5‐metilisoxazol‐4‐propionsav) receptor gátlásával. Nagyon ígéretesnek tartják a vizsgálók, hogy úgy tűnik, az állatok szenzoros percepciója nem károsodott és nem mutatták az addiktív viselkedés jeleit sem.
Berlini kutatók pedig azt keresik, hogyan juttatható be a ketamin úgy, hogy legsúlyosabb mellékhatásai elkerülhetőek legyenek, dr. Malek Bajbouj professzor (a Charité Neurológiai, idegsebészeti és pszichiátriai központ igazgatója) vezetésével például a nasalis spray adagolási forma hatásait elemzik Németország szerte.
A Janssen cég jelenleg 2 indikációban vizsgálja a ketamint: kezelésre nem reagáló depresszióban és öngyilkos gondolatokkal társuló depresszióban. A fázis 3 vizsgálatok eredményei 2018-ra várhatóak.
