Köldökzsinór leszorítása és a gyermek fejlődése

A JAMA Pediatrics-ban közölt kis esetszámú, randomizált, kontrollált svédországi vizsgálat szerint a köldökzsinór későbbi leszorítása esetén a gyerekek jobb korrigált átlagos különbséget (AMD, adjusted mean difference) értek el az Ages and Stages Questionnaire-en (ASQ) mind a finom mozgásokat (AMD: 2,1; 95% CI: 0,2–4,0), mind a személyes-szociális készségeket tekintve (AMD: 2,8; 95% CI: 0,8–4,7), mint azok, akik születésekor korán szorították el a köldökzsinórt.

Dr. Ola Andersson, PhD (Uppsalai Egyetem) és munkatársai azt tapasztalták, hogy a késleltetett leszorítás hatása különösen kifejezett volt a fiúkban mind a személyes-szociális készségeket (AMD: 4,9; 95% CI: 1,6–8,3; p =0,004), mind a finom mozgásokat tekintve (AMD: 4,7; 95% CI: 1,0–8,4; p =0,01).

A késleltetett köldökzsinór leszorítás csoportba tartozó gyerekek egy kis hányadában a finom mozgásokra és az ASQ problémamegoldás részére vonatkozó ASQ pontszám legalább 2 szórásnyival az átlag alatt volt (a finom mozgások esetében a vizsgált alcsoport versus a korai köldökzsinór leszorítás csoport: 3,7%, illetve 11,0%, p =0,02) (a problémamegoldás esetében a hasonló összevetés: korrigált esélyhányados: 0,3; 95% CI: 0,1 – <1,0). Egy többváltozós elemzés (MANOVA) azt mutatta ki, hogy a két csoport között statisztikailag szignifikáns a különbség (p =0,02).

A késleltetett köldökzsinór elszorítású csoportban kisebb volt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik kockázatos pontszámokat értek el a Movement Assessment Battery for Children (ABC) kerékpárkövetési tesztjében (3,8%, illetve 12,9%, p =0,02), kevesebb gyereknél volt „éretlen a ceruzafogás” (13,2%, illetve 25,6%, p =0,01), és a proszociális készségek medián pontszáma magasabb volt a Strengths and Difficulties Questionnaire-ben (AMD: 0,5; 95% CI: >0,0–0,9; p =0,05). Nem volt viszont különbség a két csoport között a Wechsler Preschool and Primary Scale of Intelligence (WPPSI-III), a Movement ABC és az SDQ pontszámaiban.

Összességében a két csoport átlagos IQ pontszáma és az alacsony IQ-jú (85 alatti pontszám) gyerekek aránya között nem volt különbség a két csoport között.

Egyes nemi különbségek, főként a finom mozgásokat illetően, azonban szignifikánsak voltak. A magasabb ASQ pontszámok mellett, a késleltetett köldökzsinór elszorítású fiúkban nagyobb volt az átlagos pontszám a WPPSI-III feldolgozási sebességét (AMD: 4,2; 95% CI: 0,8–7,6) és a Movement ABC kerékpárkövetési tesztjét illetően (AMD: 0,8; 95% CI: 0,1–1,5; p =0,03), mint a korán elszorított köldökzsinóros csoportban.

A korai köldökzsinór elszorítású csoporttal összehasonlítva, a kerékpárkövetési kockázatos pontszámok ritkábbak voltak a késői elszorítás esetén (3,6%, illetve 23,1%, p =0,008), s ugyanez állt az ASQ finom motoros pontszámaira (8,9%, illetve 23,6%, p =0,03), és a 85-nél kisebb pontszámot elérőkre a WPPSI-III feldolgozási sebesség tesztjében (2%, illetve 12,5%, p =0,06). MANOVA teszttel kimutatták, hogy  a finom motoros készségekben mutatkozó különbségek nemfüggőek voltak (p =0,005), és csak a fiúkra vonatkozóan voltak szignifikánsak (p =0,008), a lányokra vonatkozóan nem (p =0,80).

A vizsgálat során akkor tekintették késleltetettnek a köldökzsinór elszorítását, ha a szülés és az elszorítás között legalább 180 mp telt el, és korainak akkor, ha az időköz legfeljebb 10 mp volt. Az összesen 382 résztvevő közül 283-ban (68,%) tudtak később legalább egy tesztet elvégezni. A csoportok átlagos testmagassága és testsúlya nem tért el egymástól. A vizsgálat 2012–2013-ban folyt, amikor egy pszichológus – vakon – elvégezte a teszteket a 48–51 hónapos gyermekeknél. Az ASQ-t a gyermek szülei töltötték ki.

Forrás: MedPage Today