hirdetés
hirdetés

Mikor revaszkularizáljunk stabil szívizom iszkémiában?

Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

hirdetés

A stabil iszkémiás szívbetegség (SIHD,stable ischemic heart disease) kezeléseit összehasonlító utolsó, jól randomizált vizsgálat a COURAGE volt, mely szerint a percutan koronária intervenció tünetmentes betegeknél nem járt kedvezőbb eredménnyel, mint az optimális gyógyszeres kezelés az MI-k és a halálozás tekintetében, de Dr. Andrew Czarnecki (Sunnybrook Health Sciences Centre, Toronto)szerint a betegszelekció vitatható volt.

A kezelésről való döntéshez ezért a legutóbb 2017-ben frissített ajánlást használják leginkább ma is. Nagy kockázatú esetekben a beavatkozások prognózisát kell figyelembe venni, mind a tünetmentes, mind a tünetekkel jelentkező betegeknél.

A Journal of the American College of Cardiology Cardiovascular Interventions c. lapban  2019. január 9-én online meg jelent tanulmányban a kanadai Ontario adatbázisából 9897 beteget emeltek ki (átlagos életkor 65,9 év, 78,4%-ban férfi). A betegeknél 2008 és 2013 között SIHD miatt koronária angiográfia történt. Minden betegnek artéria koronária betegsége volt, a Canadian Cardiovascular Society szerinti 0 csoportú angina formában. Azonnali beavatkozásként 47%-ban gyógyszeres kezelés, 53%-ban revaszkularizáció történt (32%-ban PCI, 21%-ban koronária bypass graft,CABG). A gyógyszeres kezelést kapók 3,5%-a 1 éven belül PCI-re szorult, és 7,4%-ban bypass műtétet kellett végezni. A szerzők szerint az egyes intézetek között akár kétszeres eltérés is volt a revaszkularizációs gyakorlatban, melyet sem a beteg, sem az orvos, sem a kórházi felkészültség nem indokolt. Nem volt különbség az oktató- és a nem oktató kórházak revaszkularizációs arányában (átlag 1,09 vs 1,10). A betegek felől nézve: a nőknél gyakoribb volt a revaszkularizáció esélye az angiogram után 90 nappal (OR: 1,16, 95%CI 1,04-1,29), míg az idősebbeknél alacsonyabb volt az esély (OR: 0,99, 95%CI 0,98-1,00). A revaszkularizációt még egyéb tényezők is befolyásolták: a dialízis (OR: 0,71), a megelőző stroke (OR: 0,66), a perifériás vaszkuláris betegség (OR: 0,80), és a megelőző koronária bypass graft (OR: 0,19). Az Ekg-lelet és a funkcionális képalkotás lelete nem befolyásolta a revaszkularizációt, de a lézió elhelyezkedése igen: a legmagasabb OR a bal fő koronáriánál (OR: 2,48), a bal descendens arteria (LAD) proximális részén (OR: 2,11) és a LAD középső részénél lévő léziók miatt történt (OR: 1,62).

A balkamra működés romlása gyógyszeres kezelésre szorul. Ha az angiográfiát intervenciós kardiológus végzi, akkor jóval nagyobb az esély a revaszkularizációra (OR: 1,46, 95%CI 1,33-1,61). Évente átlagosan több angiogram készült a gyógyszeres csoportban, mint a revaszkularizációs csoportban (3870 vs 3728, P<0,001).

A tanulmány szerint a revaszkularizáció meglepően kedvezőbb eredményekkel járt, mint a gyógyszeres kezelés: a szívinfarktus (MI) kockázata 42%-kal (HR: 0,58, 95%CI 0,46-0,73), a bármilyen okból bekövetkező halálozás 19%-kal csökken (HR: 0,81, 95%CI 0,69-0,96).

Dr. Rasha Al-Lamee (Imperial College, London), a hamis-perkután koronária beavatkozást (PCI-t) tanulmányozó ORBITA-vizsgálat vezetője szerint a kanadai vizsgálatban a revaszkularizáció jóval jobb eredményekkel járt, mint az eddig közölt vizsgálatok bármelyikében, de nem volt egyforma a revaszkularizációs és a gyógyszeres csoport. A csak gyógyszeresen kezeltek jóval súlyosabb betegek voltak, közöttük sok volt a COPD-s, az anémiás, a vesebeteg, a dialízisre járó beteg, a cukorbeteg, többen estek át előzetesen koronária bypass műtéten, többnek volt stroke-ja és szívinfarktusa, és valószínűleg még több egyéb negatív problémája. Ezért ezek a csupán gyógyszeres kezelést kapó betegek nem azért nem lettek jobban, mert nem történt revaszkularizáció, hanem mert sokkal esendőbbek voltak.

Dr. Stephen Ellis (Clevelad Clinic) szerkesztőségi közleményében rávilágított, hogy a vizsgálat eredményeire számos egyéb a vizsgálatban nem mért tényezők is hatással lehettek (akár 3%-15%-ban), és nincs információ az ellátás körüli (periprocedurális) szívinfarktusokról sem. Márpedig ezek teljesen megváltoztathatnák azt a kérdést, hogy alacsony kockázatú, néma esetekben melyik módszert szükséges használni. Hivatkozik a némileg ellentmondásos ISCHEMIA vizsgálatra, mely szerint stabil koronária betegségben revaszkularizációra kerülhet sor az esetek 20-25%-ában.

 

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. JACC Cardiovascular Interventions

3. JACC Cardiovascular Interventions

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.