hirdetés

Mit tudunk ma a passzív dohányzásról?

Főbb tézisek:

  1. A dohányfüst valószínűleg a mennyiségileg legjelentősebb inhalatív károsító anyag a belső terek levegőjében. A lakossági vizsgálatok résztvevőinek 30–60%-a rendszeres passzív dohányosnak tartja magát.
  2. A rövid távú expozíció mértéke a kotininszint alapján állapítható meg, a tartós füsthatás felmérésére pedig a kérdőív a legalkalmasabb eszköz.
  3. A passzív dohányzás és a bronchus carcinoma kialakulása közti összefüggés bizonyítottnak tekinthető.  Az átlagos relatív kockázat 1,1–1,3. Az expozíció pontos meghatározásának nehézségei ellenére több vizsgálat dózis-hatás összefüggést mutat.
  4. Majdnem minden vizsgálat azt mutatja, hogy a passzív dohányzás növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát, vélhetően 25–35%-kal.11 A koszorúér-betegségek fokozott incidenciája miatt ez az összefüggés igen fontos az egészségügy számára, tekintve hogy Németországban évente 133 000 akut myocardialis infarctusról számolnak be.
  5. Valószínűleg összefüggés van a krónikus passzív dohányzás és a krónikus légúti tünetek (bronchialis zörejek, köhögés, köpetürítés, fulladás) kialakulása között. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy oki összefüggés van a passzív dohányzás és az asthma, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) között. Gyanítható, hogy a passzív dohányzás hozzájárul az asthmás rohamok kialakulásához; a COPD-vel kapcsolatban ezt a kérdést megfelelően nem vizsgálták még.
  6. A 2002-es évben a német munkavédelmi törvényt kiegészítették a nemdohányzókat védő paragrafussal. A passzív dohányzás visszaszorításának fő eszköze az aktív dohányzás prevenciója.

Apasszív dohányos maga nem dohányzik, de mások cigarettafüstjét kénytelen belélegezni. A légútjaiba jutó dohányfüst egyrészt a cigaretta felizzásakor keletkező mellékfüstáramból, másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból származik.

A mellékfüst több mint 4000 összetevőből áll, amelyek közül több mint 50 anyag potenciális karcinogén4 (1. táblázat). A Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) egészségre ártalmas anyagokat értékelő szenátusi bizottsága a passzívan belélegzett dohányfüstöt a humán karcinogének közé sorolja (K1-es kategória). Az International Agency for Research on Cancer (IARC) szintén az 1. csoportba tartozó karcinogénnek tartja a dohányfüstöt.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
K. Radon - D. Nowak
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.