NORDIC diéta: egészséges északi étrend
A dán kutatók által kidolgozott „nordic” étrendet később számos skandináv dietetikus igyekezett továbbfejleszteni. Most egy finn munkacsoport eredményei kaptak figyelmet. Az északi diéta a bőr alatti zsírszövetben csökkenti olyan gének aktivitását, amelyek sajátos gyulladásos folyamatokban vesznek részt.
Amikor a mediterrán étrend egészségügyi okokból utánzásra méltónak bizonyult és Európa-szerte népszerűvé vált, Dániában is megkísérelték bevezetni, de ez nem nagyon sikerült. Thomas Meiner Larsen, a Kopenhágai Egyetem kutatója a népszerű helyi Noma étterem séfjeivel kidolgozott egy olyan menüsort, amely a dán szokásoknak, gasztronómiai hagyománynak jól megfelelt, és így alakult ki a nordic étrend, 15 ételcsoport összefoglalásával. Arra is figyeltek, hogy az évszaknak megfelelően minimálisra csökkentsék az élelmiszerek szállítását és lehetőleg a helyi termékeket használják.
Az OPUS tanulmányban l8 elhízott férfi és nő (derékkörfogat >94 cm, illetve >80 cm)vett részt, akik randomizáltan 26 hétig vagy nordic diétán (n=113), vagy hagyományos dán étrenden (n=68) éltek. A nordic menü évszakonként három receptsorból állt, 180 recept fölhasználásával, a dán receptkönyvben 99 tétel szerepelt. Az átlagos súlycsökkenés a nordic szerint étkező csoportban 4,7±0,5 kg, a dán étrenden 1,5±0,5 kg volt (p=0,001). A nordic étrend hatására kifejezettebben csökkent a szisztolés és diasztolés vérnyomás (–5,1/–3,2 Hgmm), mint a dán diétán.
Ebben az évben a Kelet-finnországi Egyetem Közegészségügyi Intézete által vezetett vizsgálat újabb érvet közölt a nordic diéta egészséget javító hatása mellett. Az új tanulmányt a skandináv országokban szervezett Nordic SYSTDIET Study részeként folytatták, és az eredményeket az American Journal of Clinical Nutrition közölte. A metabolikus szindróma miatt kezelt betegek a vizsgálat három központjából (Kuopio, Lund, Oulu) származtak. A középkorú férfiak és nők legalább két klinikai jellemzővel rendelkeztek a metabolikus tünetcsoportból (hipertónia, emelkedett vércukorszint, abnormális vérlipidszint, súlytöbblet).
A vizsgálat 18–24 hetes időtartama során a résztvevők fele randomizáltan nordic étrenden volt (teljes kiőrlésű kenyérfélék, zöldségek, gyökérzöldségek, bogyós és egyéb gyümölcsök, sovány tejtermékek, repceolaj és hetenként három alkalommal hal), a kontrollcsoport pedig kis rosttartalmú gabonaféléket, kenővajat kapott, halat csak korlátozott mértékben fogyasztott. A vizsgálati alanyokat kérték, hogy testsúlyuk ne változzon, és a vizsgálati időszakban valóban így is történt. A zsírszövetből a vizsgálat kezdetén és végén vettek szövetmintát, és génvizsgálat is ekkor történt.
A szubkután zsírszövetben 128 különböző gén funkciójában észleltek különbséget a nordic diétán lévő és a kontrollcsoport tagjai között. Az egészségjavító nordic étrend hatására a metabolikus szindróma miatt kezelt betegek zsírszövetében a testsúly változása nélkül is csökkent a gyulladással összefüggő gének expressziója. A kutatók hangsúlyozzák: az a tény, hogy az étrend hatása a gyulladásos gének esetében súlycsökkenés nélkül érvényesült, igen jelentős fölismerés az érelmeszesedés és egyéb folyamatok kezelése szempontjából. Érthető, hogy a nordic diéta nemzetközi idézettsége a finn tanulmány megjelenése óta rendkívüli módon megnőtt.
