Összefüggést találtak a depresszió és a perifériás érbetegség között
Depresszió mellett az átlagosnál nagyobb a perifériás érbetegség kialakulásának esélye – állapították meg a San Francisco VA Medical Center és a University of California kutatói több mint ezer, szívbetegségben szenvedő nő és férfi adatainak elemzése alapján.
A vizsgálat eredményeit a Journal of the American Heart Association online kiadásában hozták nyilvánosságra a közelmúltban.
A perifériás érbetegség (PAD, peripheral artery disease) a verőerek szűkülete okozta vérellátási zavar révén csökkenti a mobilitást és extrém súlyos esetekben gangraenás elhalást eredményez, mely amputációt tehet szükségessé.
A Marlene Grenon sebész, érsebész adjunktus által vezetett munkacsoport a Heart and Soul Study 1024, coronaria-betegségben szenvedő résztvevőjének prospektív vizsgálatát végezte el, melyben a résztvevőket körülbelül hét éven át követték nyomon.
Depresszió és érbetegség: melyik volt előbb?
„Összefüggést tapasztaltunk a vizsgálatba való belépéskor fennálló depresszió és PAD között, és azt is megfigyeltük, hogy azon betegek körében, akik már a vizsgálatba való belépéskor depresszióban szenvedtek, a 7 éves utánkövetés során nagyobb volt a PAD előfordulásának esélye” – mondja Grenon.
„A mostani eredmények tovább bővítik az arra utaló bizonyítékok sorát, miszerint a depressziónak jelentősége van a PAD kialakulásában és progressziójában – egészíti ki a fentieket Beth Cohen, a UCSF belgyógyász adjunktusa. – Ez ugyanakkor annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy az orvosoknak figyelemmel kell lenniük betegük mentális állapotára is, ha az perifériás érbetegségben szenved vagy fennáll nála a PAD előfordulásának esélye.”
A szerzők azt találták, hogy a PAD kockázata részben olyan módosítható rizikófaktorokra vezethető vissza, mint például a dohányzás és mozgásszegény életmód.
„Egyelőre nem tudjuk, melyik volt előbb – mondja Grenon. – Arról van-e szó, hogy a PAD okozta mozgásbeszűkülés depresszióssá teszi a beteget, vagy a depresszióhoz olyan egészségtelen magatartásformák (pl. dohányzás, passzív életmód) társulnak, melyek fokozzák a PAD kockázatát? Esetleg circulus vitiosusról van szó, melyben a két tényező kölcsönösen segíti egymás kialakulását? Az ok-okozati összefüggés feltárása további kutatásokat igényel.”
Az egészséges életmód jó a depresszióra és az érbetegségre is
A közlemény szerzői hangsúlyozzák, hogy bármelyik is a kiindulópont, az életmód kedvező irányú módosítása (fizikai aktivitás fokozása, egészségesebb táplálkozás, dohányzásról való leszokás, stressz csökkentése) eredményesebben csökkenti a kockázatot, valamint jó hatású lehet mind a PAD, mind pedig a depresszió tüneteire.
„Ezek a változtatások bárki számára egészségesek, és összességében javítják a kardiovaszkuláris rendszer állapotát” – mondja Grenon.
„Nekünk, egészségügyi dolgozóknak minden segítséget meg kell adnunk betegeink számára ahhoz, hogy felismerjék, hogy a mentális és testi egészség nem független egymástól – teszi hozzá Cohen. – Ez hozzájárulhat a mentális betegség diagnózisához kapcsolódó stigmatizáció enyhítéséhez, és arra bátorítja a betegeket, hogy forduljanak szakemberhez olyan problémáikkal is, mint például a depresszió.”
