Óvatosan a vörös húsból készült felvágottakkal!
A feldolgozott vöröshús készítményeket rendszeresen fogyasztó férfiak gyakrabban kerülnek szívelégtelenség miatt kórházba illetve halnak meg szív – és érbetegségben, mint a vörös húst feldolgozatlan formában fogyasztó kortársaik.
A svéd Karolinska Intézet munkatársai éveken keresztül tanulmányozták a férfiak táplálkozásának és a szívbetegségének összefüggéseit, eredményeiket az American Heart Association egyik folyóirata, a Circulation: Heart Failure most közölte.
A munkacsoport Alicja Wolk vezetésével azt vizsgálta, hogy a feldolgozatlan vörös húsok, illetve az ilyen húsokat tartalmazó készítmények: felvágottak, füstölt és grillezett ételek, szalámik stb. hosszú távú és rendszeres fogyasztásának szív-egészségügyi hatásában, kimutatható-e valamilyen különbség.
Az önként jelentkező 45-79 esztendős férfiak gondos szűrővizsgálata igazolta, hogy semmiféle szív-és érrendszeri betegségben vagy bármilyen egyéb súlyos betegségben, például rosszindulatú daganatban sem szenvednek. A résztvevőknek a 96 tételből összeállított -minden létező, húst és húskészítményt tartalmazó - listán fel kellett tüntetniük, hogy milyen készítményből mennyit fogyasztottak. A listába a nem földolgozott húsok közé a sült és főtt sertés- és marhahús, valamint a darált húsok különböző variációi kerültek.
A munkát 1998-ban kezdték és 2010-ben fejezték be. A vizsgálatba vont 37 035 férfi körében a 12 év alatt 2 891 esetben lépett fel szívelégtelenség és ebből 266 haláleset volt. A naponta átlagosan 75 gramm vagy annál nagyobb mennyiségű feldolgozott vöröshús készítményt fogysztók 28 %-kal nagyobb eséllyel kerültek a keringési elégtelenség miatt kezeltek közé, mint azok, akik ezekből a termékekből legfeljebb napi 25 grammot fogyasztottak. Az összefüggés minden egyéb kockázati tényezőt figyelembe vételekor is érvényes maradt.
A feldolgozott húskészítményeket nagyobb mennyiségben fogyasztók kétszer gyakrabban haltak meg szívelégtelenségben mint azok, akik a legkevesebb húskészítményt ették. Napi 50 gramm, vagyis 1-2 szelet sonka rendszeres fogyasztóiban a szívhalál esélye 8 %-kal nőtt, a szívelégtelenség okozta halálozás pedig átlagosan 38 %-kal lett gyakoribb.
A vörös húsok hagyományos elkészítése, sütés-főzése nyomán asztalra kerülő hús nem növelte a szívbetegség veszélyét. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az élelmiszeripari kezelés során a hús nátriumot, nitrátokat, foszfátokat és egyéb adalékanyagokat kap, füstölik, policiklusos aromás hidrokarbonokkal kezelik, amelyek mind károsak a szervezetre és növelhetik –a többi között- a kardiovaszkuláris megbetegedés veszélyét.
A spanyol kutatók a folyamatban lévő, nőkön végzett vizsgálatban is hasonló eredményeket várnak. Nálunk ilyen részletes tanulmány nem történt, de a FAO adataiból tudjuk, hogy a legtöbb tőkehúst a spanyolok fogyasztják (fejenként évi l22 kg), mi 89 kg megevésével nem tartozunk az élmezőnybe. Húskészítményt a magyar háztartásokban 3-4 naponként vásárolnak, tőkehúst pedig 23 naponként legfeljebb egy alkalommal. A hazai táplálkozási minta ilyen szempontból sem tartozik az egészségesek közé.
A folyóirat szerkesztői megemlítik, hogy mintegy 6 millió amerikai szenved szívelégtelenségben és a megbetegedettek fele öt éven belül meg is hal a betegség következtében. A betegség egészségügyi terhei is hatalmasak, becslések szerint az Egyesült Államokban évente 34 milliárd dollárra tehetőek. Magyarországon, becslések szereint a 65 évnél idősebbek 10-20 %-a dekompenzált , ami kb. 300 000 beteget jelent. Megfelelő ellátásukhoz 100-150, szakrendelőre, szívelégtelenségre specializálódott szakambulanciára lenne szükség.
