hirdetés

Red red wine…

Nehéz időket élnek a vörösborokban található természetes polifenol, a rezveratrol feltételezett szívvédő és élethosszabbító hatását gyógyszerekbe átmenteni igyekvő cégek és kutatók. Botránykrónika következik tudományos háttérrel.

hirdetés

Ki ne emlékezne, milyen fülbemászóan ajánlotta a vörösbort a szív sebeinek borogatására Neil Diamond,  Bob Marley vagy a UB40? Pedig akkoriban még nem volt tele az egészségügyi szak- és nemszaksajtó az erjesztett kékszőlőlé polifenoljainak dicséretével, a rezveratrol antioxidáns, antiateroszklerotikus és öregedést lassító hatásairól szóló beszámolókkal. Az elmúlt évtizedben a vörösbor orvosi értelemben kifejezetten divatba jött, a rezveratrol élettani hatásai már-már elhomályosítják az etilalkoholéit, és majdnem természetesnek vesszük, ha egy rezveratrol alapú gyógyterméket az aszpirint leváltani hivatott szívvédő készítményként kínál eladásra amerikai gyártója.

A rezveratrolnak valóban tiszteletet parancsoló szakirodalma van. A gyógyszeripar akkor figyelt fel rá igazán, amikor hírül vette, hogy ezzel a természetes növényi anyaggal meghosszabbítható élesztőgombák, fonálférgek és ecetmuslicák replikatív élettartama. A legkülönbözőbb élőlényeken sikerült rezveratrollal utánozni a kalóriamegszorítás egészségjavító és öregedést lassító hatását. A Harvard Egyetem David A. Sinclair vezette munkacsoportja 2006-ban a Nature-ben közölte, hogy a rezveratrol egerekben ellensúlyozta a kalóriadús étrend hatásait, meghosszabbította az élettartamot, fokozta az inzulinérzékenységet, csökkentette az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjét, növelte a mitokondriumok számát, javította a motoros működést.

Ezeket a hatásokat főként azzal magyarázták, hogy a rezveratrol sokféle élőlényben aktiválja a sirtuinoknak nevezett enzimeket. Leonard Guarante 1999-ben írta le, hogy a sörélesztő Sir2 (silent information regulator-2) génjének módosításával meghosszabbítható a sejtek élettartama. Ez a gén egy NAD+-függő fehérje-deacetiláz enzimet kódol, amely hisztonok és más fehérjék lizin oldalláncáról visz át acetilcsoportokat az ADP-ben levő ribózra. Az élesztőben ez az enzim akadályozza meg a riboszomális RNS-t kódoló repetitív DNS-szakaszokon az illegitim rekombinációt, s így azoknak az extrakromoszomális rDNS gyűrűknek a kialakulását, amelyek felszaporodása összefügg az élesztősejtek öregedésével. Baktériumoktól az emberig szinte mindenfajta élőlényben találtak az élesztőéhez igen hasonló szerkezetű és működésű Sir-two proteineket, azaz sirtuinokat. Az emlősök és az ember hét sirtuinja közül a Sirt1 mutatott nagyfokú szerkezeti és funkcionális hasonlóságot az élesztő enzimjével. A Sirt1 knockout mutáns egerek rövidebb ideig élnek, mint a vad típusúak. Transzgénikus egerekben a Sirt1 kis vagy közepes mértékben fokozott expressziója mérsékelte a szívben a hipertrófia, az apoptózis/fibrózis és a diszfunkció korfüggő progresszióját.

Élesztőben, fonálférgekben és ecetmuslicákban összefüggést mutattak ki a sirtuinok fokozott expressziója és az élettartam meghosszabbodása között. Úgy tűnt, hogy ezek az enzimek az egész élővilágban univerzális közvetítői a kalóriamegszorítás élettartam-hosszabbító hatásának, egyben a környezeti stresszre adott válasz és az öregedés modulátorai. Megkezdődött a sirtuinokra mint célmolekulákra ható gyógyszerek fejlesztése, s hogy ezt a tevékenységet milyen nagy várakozás övezte, azt jól mutatja, hogy a sirtuinok kutatására és aktivátoraik fejlesztésére alapított Sirtris céget a GlaxoSmithKline 2008-ban 720 millió dollárért vette meg.

Az évek során mégis felhők gyülekeztek a sirtuinkutatás egén. Egyrészt elentmondásos eredmények jelentek meg arról, hogy a rezveratrol – számtalan egyéb kimutatott hatása mellett – valóban aktiválja-e a sirtuinokat. Másrészt Smith és mtsai a Virginiai Egyetemről 2007-ben arra a következtetésre jutottak, hogy a kalóriamegszorítás a sirtuinoktól függetlenül hosszabbítja meg a sörélesztő kronológiai élettartamát. Végül David Gems csoportja (benne a Semmelweis Egyetem Orvosvegytani Intézetének két kutatója) az alapkísérletek megismétlése után a Nature-ben 2011 szeptemberében cáfolt meg néhány korábbi alapmegállapítást. A genetikai háttér standardizálása és megfelelő kontrollok használata mellett sem Caenorhabditis fonálférgeken, sem Drosophila ecetmuslicákon nem tudták kimutatni a Sir2 fokozott expressziójának élettartamot hosszabbító hatását, és az étrendi kalóriamegszorítás élettartam-hosszabbító hatása független volt a Sir2-től. Mindez nem zárja ki, hogy a sirtuinok részt vesznek soksejtű élőlények élettartamának szabályozásában, és nem zárja ki azt sem, hogy a humán SIRT1 aktiválása az öregedéssel járó élettani hanyatlás lassításában életképes stratégiának bizonyul, de jócskán lehűtötte az ehhez fűzött reményeket.

Borult égből jött a villámcsapás 2012. január 11-én, amikor a Connecticuti Egyetem Egészségtudományi Központja közleményt adott ki arról, hogy Dipak K. Das sebészprofesszor, az egyetem Kardiovaszkuláris Kutatási Központjának igazgatója hosszadalmas és alapos belső vizsgálat eredményei szerint több mint hét év alatt 145 esetben bizonyíthatóan megmásított tudományos vizsgálati adatokat. A vádpontok között szerepel digitális adatmódosítás, kísérleti adatok és kontrollok felhasználása más kísérletek eredményeinek alátámasztására, illetve azok kontrolljaként. Das a vizsgált időszakban főként a rezveratrollal foglalkozott, de egyéb növényi hatóanyagok és kivonatok, valamint az E-vitamin gyógyhatását is kutatta. Az ügyben névtelen bejelentés nyomán indított belső vizsgálatot a jó nevű amerikai egyetem, és a három év alatt összeállított 60 000 oldalas vizsgálati anyagot továbbította a kutatások tisztaságát felügyelő kormányhivatalnak (U. S. Office of Research Integrity, ORI) is. A Connecticuti Egyetem lemondott a Dasnak korábban megítélt 890 000 dollár összegű szövetségi kutatási támogatásról, és kezdeményezte az intézetvezető professzor felmentését. Az adatok megmásításáról szóló értesítést 11 folyóirat szerkesztőségének küldték meg, név szerint a következőknek: American Journal of Physiology – Heart & Circulatory, Antioxidants & Redox Signaling, Cellular Physiology & Biochemistry, Free Radical Biology, Free Radical Research, Journal of Agriculture and Food Chemistry, Journal of Cellular & Molecular Medicine, Journal of Nutritional Biochemistry, Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics, Molecular & Cellular Cardiology, Molecular & Cellular Chemistry.

Das lelepleződését az egyetem közleménye tényként kezeli. A történtek rossz fényt vethetnek az egész szakterületre, még akkor is, ha Das nem a rezveratrolkutatás meghatározó személyisége, hanem csak egyike a terület szakmai berkekben jól ismert kutatóinak. A kollégákat nyilvánvalóan megilleti az ártatlanság vélelme, lehetséges azonban, hogy meg kell majd ismételni jó néhány kísérletet, és a botrány alaposan átírhatja az idén decemberben Indiában megrendezendő nemzetközi rezveratrolkonferencia programját.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.