Több stressz – több fejfájás?

A kutatók az Amerikai Neurológiai Akadémia április 26. és május 3. között megtartott 66. éves találkozóján, Philadelphiában számolnak majd be részletesen az eredményekről.

A vizsgálatba 5159 személyt, 21–71 éveseket vontak be, akiknek két éven át, évente négyszer felmérték a stressz szintjét és fejfájásaik gyakoriságát. A résztvevők beszámoltak arról, hogy havonta hányszor fájt a fejük, és stressz szintjüket egy 0 és 100 közötti számmal jellemezték.

A személyek 31%-ának tenziós fejfájása volt, 14%-uknak migrénjük, 11%-uknak tenziós fejfájással kombinált migrénjük, és 17%-uk fejfájását nem lehetett egyik csoportba sem besorolni. Azok, akiknek tenziós fejfájásuk volt, stressz szintjüket átlagosan az 52-es számmal jellemezték, a migrénes fejfájásban szenvedők 62-vel, és a tenziós fejfájással kombinált migrénesek 59-cel.

Mindegyik típusú fejfájás esetén a stressz szint növekedését a havi fejfájások számának növekedése kísérte. A tenziós fejfájás esetén 10 pontos növekedést a stressz skálán a havi fejfájós napok számának 6,3%-os növekedése kísért. A migrén esetében ekkor 4,3%-kal, és a tenziós fejfájással kombinált migrén esetén 4%-kal nőtt a fejfájós napok száma. Az eredményeket korrigálták azokra a tényezőkre nézve, amelyek befolyásolhatták a fejfájások gyakoriságát; ilyen volt az alkoholfogyasztás, a dohányzás és fejfájáscsökkentők gyakori alkalmazása.

Dr. Sara H. Schramm, a németországi Duisburg-Essen-i Egyetem kórházának munkatársa, a vizsgálat egyik kutatója a következőképpen kommentálta az eredményeket: „Az látszik, hogy ez minden fejfájós ember számára probléma, és hogy náluk nagyon fontos a stressz kezelésével foglalkozni…Az eredmények amellett szólnak, hogy a stressznek szerepe lehet a fejfájások kialakulásában, a krónikus fejfájásba való progresszióban, felerősítheti a fejfájós epizódokat, és maga a fejfájás is stresszorként szerepelhet”.