hirdetés

Valóban annyi mellékhatást okoznak a sztatinok?

A sztatinkezelést kísérő nemkívánatos tüneteknek valójában csak töredéke a terápiával ténylegesen összefüggésben álló mellékhatás – derül ki egy irodalmi áttekintésből.

hirdetés

A primer prevenciós célú sztatinkezelés valóban növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét, de az újonnan diagnosztizált diabéteszes esetek közül csupán minden ötödik hátterében feltételezhető a sztatinok oki szerepe. A szekunder prevenció céljára előírt sztatinterápia diabéteszkockázatát még inkább ellensúlyozza az a kedvező hatás, ami a kardiovaszkuláris okú halálozás csökkenése terén kimutatható – állítják a londoni National Heart and Lung Institute kutatói.

A European Journal of Preventive Cardiology című rangos folyóiratban közzétett vizsgálatukban olyan placebokontrollos, véletlen besorolásos tanulmányok szisztematikus áttekintését végezték el, amelyek egyértelmű információt adnak a sztatinterápia és a placebokezelés során jelentkező nemkívánatos hatásokról. Céljuk az volt, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati bizonyítékok alapján a lehető legpontosabb becslését adják a sztatinkezelést kísérő tényleges mellékhatások gyakoriságának, segítséget nyújtva ezzel a betegek által jelzett tünetek értékeléséhez.

A metaanalízisben 14 vizsgálatot dolgoztak fel a primer kardiovaszkuláris prevenció és 15 tanulmányt a szekunder prevenciót szolgáló sztatinkezelés területéről. Az előbbiek több mint 46 ezer, az utóbbiak közel 38 ezer beteget öleltek fel. A kezelést kísérő kellemetlen tünetek abszolút kockázatát a sztatinok és a placebo alkalmazására jellemző kockázat különbségeként határozták meg.

Megállapították, hogy a sztatinkezelés során tapasztalt nemkívánatos események zöme a placebokezelés mellett is hasonló gyakorisággal fordul elő. Kivételt képez a májenzimek szérumszintjének tünetmentes emelkedése, ami a sztatinok alkalmazásakor ténylegesen gyakoribb jelenség (abszolút kockázatnövekedés: 0,4 százalék), valamint a cukorbetegség megjelenésének nagyobb kockázata az elsődleges megelőzést célzó sztatinkezelés során.

Ez utóbbiról azonban azt is tudni kell – magyarázzák a szerzők –, hogy a placebóhoz viszonyított abszolút kockázatnövekedés megegyezik az elhalálozás kockázatának abszolút csökkenésével (0,5 százalék). A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a sztatinkezelés okozta minden új diabéteszes esetre egy megmentett élet jut. Emellett egy új diabéteszes eset árán két szívrohamot véd ki a kezelés, míg az újonnan megjelenő cukorbetegség esetszáma és a stroke megelőzése 2:1 arányban áll egymással. A mérleg tehát pozitív – vélik a kutatók – fontos azonban, hogy ezt a betegekkel is megértessük, hiszen a terápiás együttműködéshez ez elengedhetetlen. Hozzáteszik, hogy a másodlagos megelőzésre rendelt sztatinterápia vizsgálataiban nemcsak hogy nem mutatható ki a cukorbetegség abszolút kockázatának növekedése, hanem 1,4 százalékkal csökken az elhalálozás abszolút rizikója.

A tapasztalatok szerint az orvosoknak komoly fejtörést okoz, hogyan kommunikálják a sztatinkezelés tényleges kockázatait, meggyőzve betegeiket arról, hogy a terápia valóban indokolt és biztonságos az egyébként tünetmentes – és így a beteg számára kevéssé veszélyesnek tűnő – hiperlipidémia csökkentése és a szív-érrendszeri szövődmények kivédése érdekében. A betegtájékoztató iratokban feltüntetett mellékhatások listája szinte végtelen, így nehéz különbséget tenni a kezelés tényleges mellékhatásai, a nocebohatás (azaz a placebo alkalmazásakor is fellépő nemkívánatos hatások) és a terápiától függetlenül jelentkező kellemetlen tünetek között.

A kutatók meglátása szerint a betegtájékoztató iratokban úgy kellene bemutatni a lehetséges mellékhatásokat, hogy a betegek számára jól érthető legyen, mi jelent tényleges kockázatot és mi az, ami a sztatinok alkalmazása nélkül is előfordulhat. Példaként említik az izomfájdalmat, a fáradtságérzést és a gasztrointesztinális panaszokat, amik csak az esetek egy kis hányadában – és jellemzően a nagyobb gyógyszeradagok alkalmazásakor – függenek ténylegesen össze a sztatinkezeléssel. Nem véletlen, hogy a placebokezelés sem mentes a mellékhatásoktól – mondják –, hiszen a betegek a kedvező gyógyszerhatás mellett mellékhatásokra is számítanak, és éppen ezért észlelik is azokat. Hozzáteszik, hogy az áttekintett nagyszámú vizsgálatban a súlyos nemkívánatos események és a kezelésmegszakítások gyakorisága is hasonlóan alakult a sztatinok és a placebo alkalmazásakor.

Dr. B. D.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.