A tartós sztatinkezelés véd a demenciától
Egy átfogó metaanalízis egyértelműen igazolni látszik, hogy a leggyakrabban rendelt sztatinok nem rontják a rövid távú memóriaműködést, sőt, egy éven túli alkalmazás esetén védő hatást fejthetnek ki a demencia kialakulásával szemben.
A sztatinoknak a kognitív működésre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásával kapcsolatos kérdéskört azóta övezi élénk érdeklődés úgy a kardiológusok, mint a sztatinokkal kezelt betegek részéről, amióta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (U.S. Food and Drug Administration) 2012 februárjában módosította e gyógyszercsoport képviselőinek előiratát, felhívva a figyelmet a rövid távú alkalmazás mellett potenciálisan fellépő memóriazavarokra.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói által készített szisztematikus áttekintés – amelynek részletes eredményei, nyomtatásban való megjelenés előtt, október 3-a óta olvashatók a Mayo Clinic Proceedings című folyóirat honlapján – mindenki számára megnyugtatással szolgálhat: a feldolgozott nagyszámú, jó minőségű véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálat, illetve kohorszvizsgálat közel 23 és fél ezer beteg adatai alapján azt jelzi, hogy a sztatinok sem a rövid távú memóriára, sem a kognitív működésre nincsenek kedvezőtlen hatással. Sőt, legalább egyéves alkalmazás esetén 29 százalékkal csökkentik a demencia kockázatát.
A kutatók a MEDLINE, az EMBASE és a Cochrane adatbázisaiból válogatták ki azokat a klinikai vizsgálatokat, amelyek 2013 áprilisával bezárólag a sztatinkezeléshez kapcsolódtak. A kvalitatív szintézis céljára 16, a kvantitatív szintézishez 11 tanulmányt találtak megfelelőnek. A rövid távú vizsgálatok nem igazolták, hogy a sztatinkezelés következetes hatást gyakorolna a kognitív működés mutatóira. A vizsgálatok többségében végpontként választott DSST-pontszám (a kognitív működés mérésére szolgáló, validált mérőmódszer, a Digit Symbol Substitution Test pontszáma) kezdeti értékhez viszonyított átlagos változása nem különbözött szignifikánsan a sztatinokkal kezelt és a placebocsoportban. A kognitív működés követésére is kiterjedő hosszú távú vizsgálatok, amelyekben mindösszesen 23 443 beteg részesült átlagosan 3–24,9 éven át sztatinkezelésben, az összevont elemzés alapján nem jeleznek kapcsolatot a sztatinterápia és a dementia megjelenése között; mi több, a kezelés védő hatását mutatják e tekintetben.
A szerzők véleménye szerint elképzelhető, hogy a sztatinok az agyi erekben éppúgy stabilizálják, illetve visszafejlesztik az ateroszklerotikus plakkokat és visszafogják a gyulladásos folyamatokat, mint ahogy teszik azt a szívkoszorúerekben. Mivel pedig a vaszkuláris demencia hátterében a kis átmérőjű agyi erek elzáródása által okozott vérellátási zavar húzódik meg, a fenti mechanizmus kézzelfogható magyarázattal szolgálhat a kognitív működészavar kialakulásával szembeni védő hatásra. A szerzők álláspontja szerint a jelenleg rendelkezésünkre álló, legmegbízhatóbb vizsgálati adatok robusztus elemzése megnyugtatóan oszlathatja el a sztatinterápia kedvezőtlen kognitív mellékhatásaival kapcsolatos kételyeket.
