2003 és 2023 közötti forrásokból készült szisztematikus irodalmi áttekin­tés és metaanalízis vizsgálta a 19 év alatti gyermekpopulációban az élő, attenuált (LAIV) és az inaktivált (IIV) vírust tartalmazó influenzavakcinák abszolút és relatív hatásosságát. 109 tanulmány alapján mindkét vakcina körülbelül 50%-os abszolút hatásosságot mutatott, összességében a két vakcina hatásossága a gyermekpopulációban nagyrészt ekvivalensnek tekinthető.

Jelentősen csökkenti az autoimmun eredetű gyulladást két újonnan felfedezett antitest.

A CotH sejtfelszíni fehérjét támadja a súlyos gombás fertőzés kezelésére szolgáló antitest.

A vedolizumab egy rövid távú vizsgálatban jobbnak bizonyult az infliximabnál a colitis ulcerosa másodvonalbeli terápiájaként.

Az EMA CHMP 2025 első ülésén zöld utat adott az első olyan vakcinának az EU-ban, amely a 12 évesnél idősebbeket a chikungunya vírusos betegség ellen.

Az (EMA) javasolta Capvaxive pneumococcus vakcina forgalomba hozatali engedélyét megadták felnőttek Streptococcus pneumoniae által okozott invazív betegségének és tüdőgyulladásának megelőzésére.

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) két influenza- és két Covid- elleni vakcina forgalomba hozatali engedélyének megadását javasolta. Mind a négy ajánlás az Európai Bizottság jóváhagyására vár.

A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

Az EMA CHMP javasolta a Tofidence és a Wezenla forgalomba hozatalának engedélyezését.

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.