Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

A hirsutismus a férfias típusú, férfiakra jellemző testterületeken megjelenő fokozott szőrnövekedés nők esetében. Sokszor rejtve marad, a betegek nem orvoshoz fordulnak, hanem különböző kozmetikai eljárások használatában keresik a megoldást. A hirsutismus súlyosságát a módosított Ferriman– Gallwey-pontrendszer alapján értékelhetjük. Figyelmeztető jele lehet számos androgéntermelő daganatnak. Kezelése háromlépcsős elv szerint működik: mechanikai szőrtelenítés, a petefészek androgéntermelésének gátlása, valamint antiandrogének használata. A kezeléstől kozmetikai és pszichés eredmény is várható.

A daganatos betegségek leküzdésére egyre több gyógyszer, illetve gyógy­szeres kezelési protokoll áll rendelkezésre. Nem biztos ugyanakkor, hogy minden új kezelési módszer alkalmazható az idős betegeknél is; a bősé­ges kezelési kínálat akár e páciensek „túlkezelésével” is járhat. Előfordul­hat, hogy bizonyos gyógyszerek és kezelési protokollok szerinti eljárások időskorban kevésbé hatásosak, vagy pedig az idős emberek rosszabbul tolerálják őket, mint a fiatalok. A cikk összefoglalja, hogy előrehaladott életkorban mely gyógyszerek alkalmazása nélkülözhető, és melyek azok, amelyeket egyáltalán nem lenne szabad használni.

Policisztás ovárium szindrómában az orális fogamzásgátló + antiandrogén kombinációja nem növeli a metabolikus és kardiovaszkuláris szövődmények kockázatát. 

Az endokrin diszruptorok (endocrine disrupting chemicals, EDC) olyan exogén anyagok vagy elegyek, amelyek beavatkoznak az endokrin rendszer funkcióiba. Több mint ezer anyagot neveztek meg mint lehetséges endokrin „rombolót”. Az ilyen vegyületekkel szemben védtelenek vagyunk, miközben azok szinte mindenütt jelen vannak, és egész életünkben folyamatosan ki vagyunk téve a veszélyeiknek.

Az áttétes prosztatarák heterogén, egyidejűleg tartalmaz androgénreceptor-dependens és androgénreceptor-independens sejtvonalakat. Az új ajánlá­sok a hormon- és a kemoterápia együttes alkalmazását javasolják de novo áttétes, hormonszenzitív, kemoterápiára fitt esetben, valamint szekvenciálisan a kasztrációrezisztencia elérése után. A betegek túlélése jelentősen meghosszabbítható, ha minden rendelkezésre álló terápiás lehetőséget kihasználunk.

Újabban világszerte megélénkült a dermatológusok érdeklődése a bőr endokrinológiai sajátosságai iránt. A hormonreceptorok sejtszintű exprimálásával és számos hormon és hormoncsoport szintézisével, vagy éppen hormonok speciális aktiválásával és inaktiválásával, illetve a bőrben (is) termelődő biológiailag aktív hormonok felszabadulásával kapcsolatos új ismeretek alapján a bőrt joggal tekinthetjük endokrin szervnek.

A III. fázisú AFFIRM vizsgálatban az enzalutamid látványosan meghosszabbította a kasztrációval szemben rezisztens, áttétes prosztatarákban szenvedő betegek túlélését a kemoterápia után. A gyógyszert ebben az indikációban néhány héttel ezelőtt törzskönyvezte az FDA.