A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

Az allergiák egyénre szabottak – nincs két, pontosan egyforma eset, mert azonos kiváltó ok mellett is teljesen különböző az egyes allergiát kiváltó anyagokra való szenzibilizálódás és a sokféle tüneti megnyilvánulás. 

Az azelastint és fluticasont tartalmazó orrspray hatásosabban enyhíti az allergiás rhinitis nasalis tüneteit, mint a kombináció bármelyik komponense monoterápia formájában, így a monoterápiával nem kielégítően kontrol­lálható esetekben, második vonalban sikerrel alkalmazható.

A JAMA Dermatology c. lapban egyszerre megjelent két tanulmány is a COVID-19 fertőzéshez társuló bőrgyógyászati tünetekkel foglalkozik.

A sportban hirtelen szívhalálnak azt nevezik, ami testmozgás közben vagy utána 1 órán belül következik be. A labdarúgásban az előfordulás abszolút számát nem ismerjük, de pl. Fehér Miklós, Marc-Vivien Foe, Daniel Jarque, Antonio Puerta halálesete megrázta a világot.

A szisztémás sclerosis kórlefolyása és prognózisa igen változatos, az élet­tartamot nem befolyásoló mértéktől a belső szervi érintettség miatti korai halálozásig változhat. Bár egységes, mindent megoldó bázisterápia ma sem áll rendelkezésre, a szervi manifesztációk egyre korábbi, egyre hatékonyabb és célzott kezelésével a túlélés jelentősen javítható.

A Molecular and Cellular Pediatricsban megjelent tanulmányban a német szerzők áttekintik a hisztamin szerepét és a négy hisztaminreceptor expresszióját a bőr rezidens és mobilis sejtjein, majd összefoglalják a legújabb eredményeket az antihisztamin-terápiát illetően, ami új lehetőségeket kínálhat az atópiás dermatitisben tapasztalható viszketés és gyulladás ellen. 

Bár az allergiák a civilizációs betegségek széles körben ismert csoportjait alkotják, a legtöbb beteg még mindig „alulkezelt”. Mivel urticariában és rhinitis allergicában a hisztamint tartják a legfontosabb mediátornak, a leggyakrabban használt gyógyszerek a hisztamin H1-es receptorán ható antihisztaminok. A jelenleg rendelkezésre álló antihisztaminok hatásaiban és biztonságossági profiljában figyelemre méltó különbségek vannak. Érdemes megismerkedni a rupatadin, a hazai piacra újonnan bekerült antihisztamin tulajdonságaival, annál is inkább, mivel az Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma (ARIA) dokumentum1 kívánatosnak tartja, hogy az antihisztaminok a hisztaminreceptoron kifejtett hatásokon kívül további tulajdonságokkal is rendelkezzenek.

A háziorvosnak képesnek kell lennie arra, hogy elkülönítse a várandósság alatt gyakran előforduló kórállapotokat, felismerje a szülészeti és a sürgős nem szülészeti problémákra utaló jeleket. A nem szülészeti betegségek jelentős része az alapellátás körében is kivizsgálható és kezelhető. A lépcső­zetes megközelítés – melynek során rutinszerűen keressük az összes okra visszavezethető figyelmeztető jeleket és panaszokat, miközben számításba vesszük a becsült terhességi kort is – jó minőségű ellátást, valamint közös döntéshozatalt tesz lehetővé a családorvos és a várandós között.

A Nature Communication-ban 2019. július 30-án online megjelent tanulmány szerint a gyomorsav lekötő gyógyszereket szedő betegeknél növekszik az allergiás megbetegedések kockázata.