Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 18
#1
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2019-01-28

Nem egyértelmű, hogy a lokálisan előrehaladott prosztatarák androgéndeprivációs terápiáját mennyi ideig célszerű adni.

#2
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2018-03-09

Aspirációs biopsziák gyakoriságát az emlőrákos beteg posztoperatív követése során az eltávolított daganat és a műtét fajtája határozza meg. 

#3
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2016-03-16

Egy újabb metaanalízis szerint a prosztatarák miatt végzett külső sugárkezelés másodlagos, radiogén tumorokat indukálhat, illetve annak kockázatával jár.

#4
Magyar Onkológia 59. évf. 2. szám
OTSZ Online
2015-06-08

A munka célja az intraoperatív és az izotópbeültetést követő négyhetes, posztimplantációs dozimetriai adatok összehasonlítása szabad, illetve kötött sugárforrásokkal kezelt betegek permanens implantációs prosztata-brachyterápiájánál. Az alacsony dózisteljesítményű, I-125 sugárforrással végzett brachyterápiához transzrektális ultrahangvezérlést, fémtűket és a SPOT PRO 3.1 (Elekta, Svédország) besugárzástervező rendszert használtuk. Az első 79 beteget szabad sugárforrásos technikával kezeltük, mely technika során a sugárforrások a tűben tetszőleges pozícióba helyezhetők. A további páciensek kezelése kötött sugárforrásos technikával történt, amelynél a sugárforrások mindig 1 cm-re helyezkednek el egymástól, és csak az aktív besugárzási hossz választható meg szabadon. A szabad sugárforrásokat a prosztatatokon belül, a kötött sugárforrásokat a prosztatatok+2 mm-es zónán belül helyeztük el. Intraoperatív tervezéskor a dóziskritériumok azonosak voltak a két technikánál. A prosztatára előírt dózis 145 Gy volt. A két technika vizsgálatát 30-30 véletlenszerűen kiválasztott betegre végeztük el. Négy héttel az implantáció után natív kismedencei MRI-t és CT-t végeztünk. MRI/CT képfúziót követően az MR-képeken kontúroztuk a céltérfogatot, de a posztimplantációs tervet a CT-re készítettük el. A tervek kiértékeléséhez dózis-térfogat hisztogramot használtunk, a dózislefedettséget a V100, V90, D90, D100 paraméterekkel, a homogenitást a V150, V200, DHI, míg a konformitást a COIN indexekkel jellemeztük. A négy hét alatt a V100 értékek átlaga kötött (97% vs. 84%) és szabad sugárforrásos technikánál is (96% vs. 80%) csökkent. A csökkenés a DHI kivételével minden paraméter esetén megfigyelhető volt. A DHI mindkét technikára enyhén emelkedett (kötött: 0,38 vs. 0,41, szabad: 0,38 vs. 0,47), míg a COIN mindkét esetben csökkent (kötött: 0,63 vs. 0,57, szabad: 0,67 vs. 0,50). Minden eltérés szignifikáns volt, kivéve a V200 paraméter csökkenését kötött sugárforrásos technika esetén. Megállapítható, hogy az implantációt követő négy hétben a dózislefedettség mindkét technika esetén csökkent. A csökkenés mértéke nagyobb volt a szabad sugárforrásos technikánál, de a két eltérés között nem volt szignifikáns különbség. A dóziseloszlás mindkét technikánál homogénebb és kevésbé konformális a posztimplantációs terveken az intraoperatívhoz viszonyítva. Magyar Onkológia 59:148–153, 2015

Kulcsszavak: prosztata, brachyterápia, MRI-alapú posztimplantációs dozimetria

#5
Magyar Onkológia 59. évf. 2. szám
OTSZ Online
2015-06-08

Ismertetjük a Fővárosi Onkoradiológiai Központban történő nőgyógyászati üregi sugárkezelések történetét és fejlődését a kezdetektől napjainkig, bemutatjuk osztályunk jelenlegi gyakorlatát, kiemelve a CT alapján tervezett definitív nőgyógyászati intrakavitális kezeléseket. A nőgyógyászati intrakavitális brachyterápiát osztályunkon az 1930-as évek elejétől alkalmazzák, amely hosszú fejlődése során, a 2014-ben lezajlott fejlesztés keretében teljesen megújult. Központunkban 2014. 01. 01-jétől 2015. 01. 31-ig 25 alkalommal végeztünk definitív és/vagy preoperatív nőgyógyászati HDR-AL brachyterápiát, 13 esetben méhtestrák és 12 esetben méhnyakdaganat miatt. A kezelések minden esetben CT alapján meghatározott céltérfogatra történtek, DVH analízissel, figyelve a rektum és a húgyhólyag terhelésére. A kiértékelés az EclipseTM 11.0.47.- Brachytherapy planning tervezőrendszer segítségével történt. A 13 méhtestdaganat esetében a rektum terhelésére vonatkoztatott D2cc érték 66,3 GyEQD2 (46–91 Gy) volt. A hólyagterhelés D2cc értéke 76,5 GyEQD2-nek (30–112 Gy) bizonyult átlagban. A CI (coverage index) értéke 0,72-nek (0,6–0,95), a COIN (conformity index) átlagértéke 0,57-nek (0,35–0,78) adódott. A D100 és D90 értékeket aránypárban adtuk meg az előírt dózishoz képest. A V150 és V200 értékeket aránypárban adtuk meg a referenciadózis 100%-át megkapó térfogathoz képest. A D100-ra 0,66 (0,47–0,97) értéket, a D90-re 0,91 (0,8–1,25) értéket kaptunk. A V150 0,11 (0,04–0,18), a V200 0,06 (0,02–0,1) volt. 12, méhnyakdaganat miatt definitív kezelésben részesült betegnél a rektum terhelése, a D2cc érték 75,2 GyEQD2 (60–82 Gy) volt. A hólyagterhelés D2cc érték átlaga a DVH alapján 85 GyEQD2-nek bizonyult (54–110 Gy). A CI értéke 0,66 (0,42–0,76), a COIN átlagértéke 0,52 (0,32–0,78) volt. A DHI (dózishomogenitási index) átlagára 0,46 (0,27–0,54) értéket kaptunk. A D100-ra 0,72 (0,57–0,89) érték, a D90-re 0,91 (0,84–1,11) érték adódott. A V150 0,057 (0,02–0,13), a V200 0,02 (0,002–0,06) volt. A kezelések során számottevő korai mellékhatással nem találkoztunk. Az EclipseTM 11.0.47. brachytherapy planning tervezőrendszer használatával, CT-alapú tervezéssel a nőgyógyászati intrakavitális HDR-AL kezelések során a céltérfogatra előírt dózis biztonsággal leadható, minimalizálni lehet a céltérfogat aluldozírozását, optimális rizikószerv-védelemmel és elfogadható rektum- és hólyagterheléssel. Magyar Onkológia 59:140–147, 2015

Kulcsszavak: brachyterápia, méhnyakrák, méhtestrák, 3D tervezés

#6
Magyar Onkológia 59. évf. 2. szám
OTSZ Online
2015-06-05

A dolgozat célja a magyar sugárterápia helyzetének felmérése és ismertetése a 2012 2014. évi betegadatok, a rendelkezésre álló infrastruktúra és emberi erőforrás tükrében. 2014 decemberében és 2015 januárjában valamennyi (n=12) magyar sugárterápiás központ vezetőjét egy 3 részből (1. betegellátási adatok; 2. sugárterápiás infrastruktúra; 3. emberi erőforrás) álló kérdőív kitöltésére kértük fel. Az adatszolgáltatásnak mind a 12 sugárterápiás központ eleget tett. 1. Betegellátási adatok: 2014-ben Magyarországon 33 162 beteg részesült sugárkezelésben: teleterápiában 31 678 (95,5%), brachyterápiában (BT) pedig 1484 (4,5%) beteg. A 2012-es évhez képest az összes sugárkezelt beteg száma 6,6%-kal nőtt, de a BT-ban részesülteké 11%-kal csökkent. Az összes sugárkezelés 42%-át a két fővárosi központ végezte: Országos Onkológiai Intézet (OOI) – 9235 beteg (28%), Fővárosi Onkoradiológiai Központ (FOK) – 4812 beteg (14%). A megavoltos besugárzókon kezelt betegek (n=22 239) közül mindössze 901 (4%) részesült intenzitásmodulált (IMRT) és 2018 (9%) képvezérelt (IGRT) sugárkezelésben. 2014-ben az összes BT 52%-át Budapesten végezték: OOI – 539 beteg (36%); FOK – 239 beteg (16%); 3 központban BT-t nem végeztek. Prosztata I-125 BT-t és emlőtűzdelést csak egy, prosztata HDR BT-t kettő, míg fej-nyaki tűzdelést három központ végzett. 2. Infrastuktúra: A folyamatban lévő EU-s fejlesztéseket is beszámítva 2015 végétől 13 sugárterápiás központban összesen 39 megavoltos besugárzó és 12 brachyterápiás készülék fog üzemelni. 3. Emberi erőforrás: Jelenleg a 12 sugárterápiás központban 92 sugárterápiás szakorvos, 29 rezidens/segédorvos, 61 klinikai sugárfizikus és 229 sugárterápiás asszisztens dolgozik. Országosan a betöltetlen sugárterápiás állások száma 23, ebből az üres orvosi állások száma 11. A sugárterápiás szakmai minimumfeltételek és a WHO ajánlásainak biztosításához további 11 új lineáris gyorsító és 1 brachyterápiás készülék telepítésére lenne szükség. A sugárterápiás géppark további bővítésére és felújítására elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a brachyterápiában és modern teleterápiában (IMRT és IGRT) részesülő betegek aránya. A felzárkózás és a modern sugárterápiás technikák bevezetésének további feltétele a meglévő szakemberek továbbképzése és újak kiképzése erre felkészült hazai és nemzetközi központokban. Magyar Onkológia 59:85–94, 2015

Kulcsszavak: magyar sugárterápia, infrastruktúra, emberi erőforrás

#7
Magyar Onkológia 58. évf. 3. szám
OTSZ Online
2014-10-01

A közlemény célja a prosztatadaganat kombinált külső és interstitialis sugárkezelése után kialakult helyi kiújulás miatt végzett „salvage” brachyterápia esetismertetése. Hatvanegy éves betegünk 2009-ben szervre lokalizált, közepes kockázatú prosztatadaganatára nagy dózisteljesítményű sugárforrással („high dose rate”, HDR) 1×10 Gy brachyterápiát és 60 Gy összdózisú, konformális külső besugárzást kapott. 2013-ig remisszióban volt. 2014-ben az emelkedő PSA-szint miatt végzett kismedencei MRI és egésztest-acetát-PET/CT a prosztatában jobb oldalon dorsalisan helyi kiújulást igazolt, a csontscan negatív volt. A „salvage” kezelés lehetőségeiről történt átfogó felvilágosítást követően a beteg brachyterápiát választott, így kis dózisteljesítményű 125I sugárforrással („low dose rate”, LDR) transrectalis ultrahangvezérlettel „salvage” brachyterápiát végeztünk. A kezelés során transperinealisan szúrt tűkön át 21 db 125I „seed”-et ültettünk be a beteg prosztatájába. A teljes prosztatára, illetve a tumoros részre leadott dózis 100 Gy, illetve 140 Gy volt. A beteg jól tolerálta a kezelést. A CT/MRI fúzió alapján végzett ún. posztimplantációs dozimetria kielégítő eredményt adott. A „salvage” kezelés előtti 1,46 ng/ml-es PSA-érték a kezelés után 1, illetve 2 hónappal 0,42 ng/l-re, ill. 0,18 ng/ml-re csökkent. A betegnél gastrointestinalis mellékhatások nem jelentkeztek, a vizeletürítése kissé gyakoribbá vált. Prosztatatumor primer besugárzását követő egyedüli helyi kiújulás esetén válogatott betegeknél a LDR brachyterápia jó választás a „salvage” kezelésre. A multiparametrikus MRI alapvető, az acetát/kolin-PET/CT fontos kiegészítő módszer lehet a tumoros kiújulás helyének megállapításához és a „salvage” brachyterápia dózistervezéséhez. Magyar Onkológia 58:219–224, 2014

Kulcsszavak: prosztatadaganat, helyi kiújulás, „salvage”, „LDR” brachyterápia

#8
Magyar Onkológia 58. évf. 2. szám
OTSZ Online
2014-07-10

Az emlőmegtartó műtétet követő sugárkezelést többféle technikával végezhetjük. A hagyományos módszer a teljes emlő külső besugárzása. Megfelelően válogatott betegcsoportban azonban elfogadott kezelési alternatíva a részleges emlőbesugárzás is, akár teleterápiával, akár brachyterápiával. A jelen tanulmányban három besugárzási technikát hasonlítunk össze dozimetriai szempontból. Harminc, emlődaganat miatt műtét utáni külső konformális (KONF), részleges emlőbesugárzásban részesült nőbeteg CT-alapú dózistervét értékeltük ki dózis-térfogat hisztogramok segítségével. Ugyanezen betegekre elkészítettük a teljesemlő-besugárzási terveket (TELJES) is, és azokat összehasonlítottuk a KONF tervekkel. Védendő szervként körberajzoltuk a mindkét oldali emlőt és tüdőt, valamint bal oldali daganat esetén a szívet. Ezt követően harminc, intersticiális brachyterápiával (IBT) kezelt beteg CT-alapú dózistervét elemeztük és hasonlítottuk össze a KONF tervekkel. Eredményeink alapján a 90%-os izodózisgörbe mindhárom technikánál a céltérfogat legalább 97%-át körbevette, a KONF technikánál ez az érték 100% volt. A céltérfogaton belüli maximális dózis a KONF terveknél 106%, míg a TELJES-nél 115% volt. A TELJES, KONF és IBT terveknél az azonos oldali emlő térfogatának 66%-a, 15%-a és 13%-a kapta meg az előírt dózist. Az ellenoldali emlő sugárterhelése a KONF technikánál kisebb volt, mint a TELJES-nél. Az azonos oldali tüdőnek az előírt dózis 30%-ával besugarazott térfogata 15%, 8% és 1%, a maximális dózisok pedig rendre 105%, 94% és 47% voltak a TELJES, KONF és IBT tervekben. A bal oldali emlődaganatoknál ugyanebben a sorrendben a szív maximális dózisa 82%, 49% és 25%, a térfogat 5%-át besugarazott relatív dózis pedig 27%, 19% és 14% voltak. A KONF-nál a dóziseloszlás homogénebb volt, mint a TELJES-nél, és a céltérfogat ellátottsága tekintetében a KONF technika volt a legjobb. A védendő szervek dózisterhelése szempontjából a részleges emlőbesugárzások sokkal kedvezőbbek voltak a teljesemlő-besugárzásnál, a legkisebb dózisterhelések a brachyterápiánál voltak. Magyar Onkológia 58:108–115, 2014

Kulcsszavak: részleges és teljesemlő besugárzás, emlő-brachyterápia, besugárzástervezés, dozimetria

#9
Magyar Onkológia 58. évf. 1. szám
OTSZ Online
2014-04-09

A lágyrészszarkómák a felnőttkori rosszindulatú tumorok 1%-át alkotják. A gyűjtőnév szövettanilag és klinikailag is nagyon heterogén daganatcsoportot jelent, amelyen belül a felnőttkori végtag- és törzsfelszíni lágyrészszarkómák (VTLSZ) kezelése többé kevésbé egységes. E betegeknél az elmúlt harminc évben az amputáció helyét felváltotta a szervmegtartó műtét és sugárkezelés +/– kemoterápia, amely a radikális sebészi megoldáséval azonos lokális tumorkontrollt biztosít. A vezető sebészeti ellátáshoz a különböző időzítéssel adott adjuváns sugárkezelés több formája, valamint a stádium függvényében kemoterápia, de a plasztikai, rekonstrukciós sebészet megoldásai és a rehabilitáció is mind szorosan kapcsolódnak. Közleményünkben áttekintjük a felnőttkori VTLSZ-k sugárkezelésében az elmúlt évtizedek publikációi alapján kialakult irányelveket és gyakorlatot. Összegezzük a VTLSZ-ban alkalmazott sugárkezelés indikációját. Bemutatjuk a külső besugárzás sebészi ellátáshoz való időzítésének típusait, az alkalmazható külső besugárzás és brachyterápia módszereit. Ismertetjük az alternatív frakcionálási sémák szerepét, a radioterápia dózisait, együtt adását kemoterápiával, hipertermiával. Bemutatjuk a VTLSZ sugárkezelésének különleges gyakorlati szempontjait, a kezelési céltérfogatokat, a különböző újabb sugárterápiás technikai lehetőségek helyét a lágyrészszarkómák e csoportjának kezelésében. Magyar Onkológia 58:65–76, 2014

Kulcsszavak: végtag, törzs, lágyrészszarkóma, sugárkezelés

#10
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2012-12-04

Ígéretes új terápiás megközelítésről adtak hírt a szolid tumorok sugárkezelésében, mely egérkísérletekben igen hatásosnak bizonyult, ugyanakkor csak minimálisan károsítja a környező ép szöveteket.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.