A biológiai és a valódi életkor szerepe

A Covid-19-pandémia jelentős kihívások elé állította az egészségügyi ellátórendszert világszerte. A daganatos, különösen a tüdőrákos betegek magas kockázatú csoportnak minősülnek a Covid-19 megbetegedés szempontjából, ugyanis ezen betegek fogékonyabbak a fertőzésre, és nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk súlyos megbetegedés. Az ellátórendszer kapacitásainak átcsoportosítása, a különböző iránymutatások és ajánlások kidolgozása és a lakosság növekvő mértékű átoltottsága ugyanakkor lehetővé tette az onkológiai ellátásban részesülő betegek fokozott védelmét és a terápia folytonosságát. A Covid-19-fertőzött daganatos betegek jellemzőinek feltérképezése hozzájárult személyre szabott kezelési stratégiák kidolgozásához malignus mellkasi daganatok esetén. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ECOG performance státusz, a C-reaktív protein, a neutrofilés a prokalcitonin-értékek, valamint a tumor stádiuma és a tüdőgyulladás jelenléte támpontul szolgálhat a betegség kimenetelének előrejelzésében. A Covid-19 elleni vakcinák biztonságosan alkalmazhatók tüdőrák esetén, és a megfelelő immunválasz elérése érdekében javasolt az emlékeztető dózis beadatása.

Különböző okok és patológiai folyamatok vezethetnek vastagbélnyálkahár­tya-gyulladáshoz, a colitisek kialakulásához. A klinikai tünetek (székelési zavarok, gyakran hasmenés, véres széklet, alhasi görcsös jellegű fájdal­mak, tenesmus) egyértelműen a vastagbélre terelik a gyanút, ugyanak­kor a kolonoszkópos lelet a perdöntő, ahol a makroszkópos kép mellett a szövettani vizsgálat, valamint a bakteriológiai és székletvírus-vizsgálatok segítenek a diagnózis megfogalmazásában.

A kar csontjai közül az alkarcsontok törnek a leggyakrabban, többnyire disztálisan, kinyújtott kézre esés miatt. A diagnózist röntgen vagy ultrahang erősítheti meg. Ha az első vizsgálat nem igazol törést, a gyanú azonban fennáll, 7–14 nap múlva újabb felvételt kell készíteni. Gyermekeknél gyakori az elhajlásos törésnek is nevezett inkomplett kompressziós fractura, mely nem jár a corticalis állomány folytonossághiányával, illetve a zöldgallytörés, amikor a corticalis is sérül. Felnőtteknél a radius disztális törése a leggya­koribb. Az ulna diaphysisének izolált („gumibot”) töréseit gyakran az alkart ért közvetlen erőbehatás idézi elő. A mindkét alkarcsontot érintő kombinált törések általában sebészeti repozíciót igényelnek.

Infektív endocarditisben a diabetes fennállása a vegetációk és anatómiai komplikációk nagyobb prevalenciájával, illetve nagyobb kórházi és hosszabb távú halálozási aránnyal társul. Ez óvatosságra int e nagy kockázatú csoport klinikai gondozása és követése során.

 Plos ONE, 2019. november

A futás többféle sérülés veszélyével fenyegeti a sportolókat. A futók sérü­lései többnyire túlerőltetésre vezethetők vissza. A tendinopátiák leggyak­rabban a patella inát, az Achilles-ínt és a combhajlító rendszert érintik, elsődlegesen excentrikus gyakorlatokkal kezelhetők. Az iliotibiális szalag szindróma és a patellofemorális fájdalom szindróma terápiája a rugalmas­ságot fokozó gyakorlatokon túl a törzs és a láb erősítéséből áll. Az akut térdínhúzódások és a mediális tibiális stressz szindróma kezelése viszony­lagos nyugalomba helyezést igényel. A boka húzódásainak gyógyulását gyorsítja a korai mobilizálás. Plantáris faszciopátia eseteiben a tünetek ja­vulása várható a nyújtógyakorlatoktól, a sarok megemelésétől és ortézisek alkalmazásától.

Gasztroözofageális reflux betegségben (GERD) az elsőként választandó kezelés protonpumpagátló (PPI) alkalmazása. Ha ez nem eléggé hatásos, vagy ha a beteg nem tolerálja, alternatívaként az alginátok állnak rendel­kezésre. Tartósan fennálló refluxos panaszok és nem gyógyuló refluxos nyelőcsőgyulladás esetén alapos endoszkópos és funkcionális vizsgálatokra van szükség. A GERD nem nyelőcső eredetű tünetei gyakran nem reagál­nak a reflux elleni kezelésre. Az új adatok arra utalnak, hogy bonyolult hiperszenzitív szindrómákról van szó, melyekben a reflux csak egy a lehet­séges kiváltó okok közül.

Naponta látunk ilyet, csak nem tűnik fel. Főleg ha idős, félénk tekintetű asszonyokat vizsgálunk, nem tulajdonítunk jelentőséget a bőrükön, főleg az alkarokon lévő, szabálytalan, csillag alakú, hegeknek látszó fehér foltoknak. Az irodalmi adatok szerint az 50 év feletti lakosság 12%-ánál megtalálhatjuk ezeket, ha keressük. Sze­rintem ritkábban. Ha megkérdezzük, hogy kerültek oda, a betegek kivétel nélkül arról panaszkodnak, hogy karjukat beütötték, azért vannak ott a „hegek”. Nőkön gyako­ribb az ilyen bőrelváltozás, férfiakon ritkáb­ban látható.

Kevesebb esetben válik szükségessé kórházi felvétel az alapellátás keretében is eredményesen kezelhető korállapotokban, ha az idősek hosszabb idő óta ugyanahhoz a háziorvoshoz járnak– írja a British Medical című lap egy friss kutatásra hivatkozva.

A nyaki gerinc kopásos betegségei sokféle problémát okozhatnak mechani­kai hatásaik és az idegek irritációja, becsípődése révén. A nyaki ideggyöki bántalom a nyaki gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomatása vagy sérülése miatt jön létre. Az ideggyökök irritációját többnyire csontos fel­rakódás vagy a csigolyák közötti porckorongok előboltosulása idézi elő.