A kóroktanilag heterogén gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében fő törekvésünk az optimális gyulladáscsökkentés. Az IBD-betegek keze­lésében a célzott terápiás lehetőségek a jövőben egyre fontosabb szerep­hez juthatnak. Az egyéni terápiás válasz előrejelzésének problémája még megoldásra vár.

Az Immunology tanulmánya feltárja a láz kedvező hatását biztosító molekuláris mechanizmus egy újabb elemét, a hősokk-fehérjék kettős szerepét.

A reumatoid artritisz kezelése rohamosan fejlődik, az újonnan megjelenő terápiák a betegség célzottabb kezelését teszik lehetővé. A patogenezis megértésével, a különböző útvonalak gátlásával egyre közelebb kerülünk az egyénre szabott terápiás stratégia megvalósításához. Kezdetben főleg TNF-gátlókat alkalmaztunk, de a betegek egy része ezekre nem reagál. Ezért folyamatosan újabb célpontokat tárnak fel. Közülük jelenleg és a közeljövőben az IL-17, az IL-23 és a JAK-kinázok gátlása kecsegtet reménnyel.

Előzetes adatok szerint a ráksejtek szokatlan túlélési mechanizmust használnak fel arra, hogy szétterjedjenek a szervezetben. A mechanizmus új kezelési módszerek kifejlesztésére nyílik lehetőség az áttétképződés és a szekunder tumorok prevenciójára.

BEVEZETÉS
Az első veleszületett agammaglobulinaemiás eset leírója, Ogden Bruton gyermekgyógyászról elnevezett Bruton tirozin-kináz (BTK) egy citoplazmatikus, nem receptor jellegű tirozin-kináz, amely a nem receptor jellegű tirozin-kinázok második legnagyobb csoportjába, a Tec kinázok közé tartozik.

A Szemle három különböző témát mu­tat be tüdőgyógyászati témájú szimpóziumában. Az egyik a tüdő ultrahan­gos vizsgálatának helye a sürgősségi és intenzív medicinában, a másik az idiopátiás tüdőfibrózisok korszerű kezelése, a harmadik a COPD fenotípusainak személyre szabott, korszerű inhalatív kortikoszteroid (ICS) kezelé­se. A tüdőultrahangról és a tüdőfibrózis keze­léséről szóló összefoglaló közlemény eredeti­leg a Deutsche Medizinische Wochenschriftben jelent meg, magyar fordításukhoz Barta Mik­lós főorvos, illetve Müller Veronika professzor asszony írt kommentárt. A harmadik közle­mény magyar szerzők: Dr. Herke Paula és Dr. Horváth Alpár munkája.

Rosszindulatú B-sejtekben a normál B-sejtekhez hasonló aktivásúak a sejtek szaporodásáért felelős jelátviteli folyamatok. A krónikus lymphocytás leukaemia- (CLL) sejtek különböző típusú stroma-sejtekkel állnak kölcsönhatásban, mint például a mesenchymális stroma-sejtek, a monocyta eredetű dajka jellegű sejtek, T lymphocyták, amelyeket együttesen mikrokörnyezetnek hívnak. A CLL sejtek szaporodása a pszeudo-follikulusnak nevezett mikroanatómiai szöveti egységben valósul meg, amely a CLL jellegzetes hisztopatológiai sajátossága. A CLL sejtek függősége a mikrokörnyezettől régóta ismert kísérleti megfigyelés az ex vivo sejtkultúrák indítási nehézségei kapcsán. Hasonló jellegű függősség ismert follikuláris lymphomában (FL) és diffúz nagy B-sejtes lymphomában (DLBCL) is.   

Molekuláris mechanizmusok finoman beállított kölcsönhatása alakítja ki citokinek, hormonok és növekedési faktorok útján a csontanyagcsere homeosztázisát. A RANK/RANKL/OPG rendszer aktívan közreműködik az oszteoklasztok differenciálódásában és működésében, és számos kórélettani mechanizmus központi szereplőjének látszik. Az oszteoklasztok fokozott aktivitása destruktív gyulladásos jelenségekhez és/vagy oszteoporózishoz, az oszteoblasztok fokozott tevékenysége oszteopetrózishoz vezethet. A közlemény leírja az átépülésben fontos metabolikus útvonalakat, kiemelve a gyulladásnak a csontmetabolizmusra gyakorolt hatását és a klinikailag hasznosítható kutatási eredményeket.

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer krónikus gyulladásos megbetegedése, amely lefolyása szerint három típus valamelyikébe sorolható. A diagnosztikában a módosított McDonald-kritériumok az irányadók. Az agy és a gerincvelő MR-vizsgálatának szerepe a diagnózisban fontos, de távolról sem kizárólagos. Az immunmodulációs bázisterápia alapjai továbbra is az IFNβ-készítmények és a glatiramer-acetát. 

Az osteoporosis terápiájában új antireszorptív, illetve oszteoanabolikus terápiás célpontokat határoztak meg. Az új célpontokon keresztül ható szerek némelyike már elérhető vagy klinikai kipróbálás alatt áll.Az új antireszorptív szerek közé tartozik egy anti-RANKL ellenanyag, a már törzskönyvezett denosumab, illetve a katepszin K enzimet gátló, klinikai kipróbálás alatt álló odanacatib.