Néhány ismert biomarker mérésén alapuló pontrendszer alapján becsülhető lehet a diabeteses és prediabeteses betegek 5 éven belüli szívelégtelenség kockázata.

A korábbi vélekedéssel szemben az időseknél legalább annyi – ha nem több – haszonnal jár a sztatinok és egyéb koleszterin-csökkentők adagolása, mint a fiatalabbaknál.

Egy új kutatás szerint az átlag népesség koronáriáinak panaszokat nem okozó (néma) atherosclerosisa sikeresen kimutatható egy egyszerűen kitölthető kérdőívre adott válaszok alapján.

Fiatal felnőttekben egyre gyakoribb a stroke, míg a szívinfarktus gyakorisága érdekes módon nem változik.

Egy retrospektív vizsgálat szerint a koronária plakkok tömege pontosabban utal a kardiovaszkuláris kockázatra, mint a koronáriák szűkülete.

COVID-19-ben a magas NT-proBNP érték a szívelégtelenségben nem szenvedőknél is emelkedett mortalitást jelez.

Egyes kardiovaszkuláris kockázati faktorok megléte sietteti a középkorúak kognitív hanyatlását.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Az amerikai szakmai társaságok közös ajánlást fogalmaztak meg a COVID-19 pandémia során akut miokardiális infarktust szenvedett betegek szisztémás kezeléséről.

A fokozott veszélynek kitett kardiovaszkuláris betegek COVID-19 járvány alatti ellátására próbálnak tanácsot adni az európai szakmai szervezetek.