Sztatinok és a plakkok mennyisége
A közepes kockázatú koszorúér-kalciumvizsgálaton közepes pontszámú betegeknél a sztatinterápia és az intenzív egészségügyi coaching csökkentette a koleszterinszintet és az artériás plakkok progresszióját.
- A szív- és érrendszeri betegségek szekunder prevenciója
- Mit tartalmaz az új ACS-irányelv
- Sztatinok metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegségben
- Sztatin+ezetimib kombináció lehetne a legjobb választás az LDL-koleszterint csökkentő terápia első lépéseként
- Az LDL-koleszterin-szint és az Lp(a)-szint csökkentésének lehetőségei. Régi és új gyógyszerek
- Az agresszív LDL-csökkentés hatása az agyra
Korábbi kutatások azt sugallják, hogy a koszorúér-kalciumvizsgálat segítségével meglehetősen korán felismerhető a szubklinikai ateroszklerózis ahhoz, hogy a szív kockázatát csökkentő életmódváltásra ösztönözzön, és az is igazolódott, hogy a meszesedés vizuális bizonyítéka növeli az érintett betegek életmódváltásának esélyét. Ez utóbbi megállapítást hozó randomizált klinikai vizsgálatot, amelybe 40-70 év közötti ausztrál felnőtteket vontak be, március elején publikálta Thomas Marwick (Baker Heart and Diabetes Institute) és munkatársai a JAMA-ban.
A kockázatról való tájékoztatás - nemcsak a kockázatról, hanem a betegség korai jeleiről is - valóban segít a betegek egészségesebb életmódra való áttérésében, valamint növeli a sztatinterápia betartására való hajlandóságot.
Alacsonyabb koleszterinszint, kevesebb plakk
A CAUGHT-CAD vizsgálat résztvevői - az ausztrál kockázati kalkulátorok és a korai szív- és érrendszeri problémák családi előzményei alapján - közepes kockázattal rendelkeztek a koszorúér-betegség kialakulása szempontjából. A vizsgálatba bevont 1091 személy egyike számára sem volt javasolt a sztatinok szedése az ausztrál irányelvek szerint.
Minden résztvevőnél elvégezték a koszorúér-kálciumvizsgálatot. Ezután 591 személyt 0 pontszám miatt; 30 személyt 400 fölötti pontszám miatt kizártak az elemzésből (a 400 fölötti pontszám a koszorúér-betegség magas kockázatát jelentette); további 12 személy pedig visszavonta a beleegyezését. A rossz minőségű kép további résztvevők kizárására került sor, így a végső elemzésre 365 személy maradt. Ebbe a csoportba 179 olyan személy tartozott, akik napi 40 mg atorvasztatint kaptak, valamint intenzív egészségügyi oktatást és rendszeres utánkövetést egy ápolótól, továbbá a nővér segítségével megtekintették a kalciumvizsgálat képét. A maradék 186, hasonló kalcium-pontszámmal rendelkező beteg esetén nem kezdték el a sztatinterápiát, csak felületes egészségügyi oktatásban részesültek, és nem nézték meg a kalciumvizsgálatok eredményeit.
Valamennyi résztvevőnél koronária komputertomográfiás angiográfiát, valamint koleszterinszint-szűréseket végeztek a vizsgálat kezdetén és 3 év múlva. 3 év elteltével a sztatint plusz egészségügyi tanácsadást kapó betegek koleszterinszintje csökkent és esetükben kisebb volt a plakk mennyisége, mint azoknál, akik nem szedtek gyógyszert. A sztatin szedése tehát a szerzők szerint a közepes kockázatú betegeknél bizonyítottan lassítja a plakkok progresszióját. Az artériájuk meszesedésének meggyőző képeken észlelhető bizonyítékai tényleg segít a beteg együttműködésében.
Michael Blaha (Johns Hopkins Ciccarone Center for the Prevention of Cardiovascular Disease) szerkesztőségikommentárban méltatta a CAUGHT-CAD eredményeit.
„Ha egy viszonylag alacsony kockázatú, egészséges betegnek azt mondjuk neki, hogy 'szerintem sztatint kellene szednie', akkor általában egy év múlva mindössze 50%-uk szedi továbbra is a gyógyszert” - mondta, hozzátéve, hogy a CAUGHT-CAD eredményei azt sugallják, hogy lehetséges az adherencia növelése.
A koszorúér-meszesedés pontszám egyik hátránya, hogy csak a meszes plakkot észleli, a lágy plakkot nem. Sokan, elsősorban nők, halnak meg a lágy plakk kitörése miatt. Bár a koszorúér CT-angiográfia képes kimutatni a lágy plakkot, de ez a vizsgálat több sugárzásnak teszi ki a betegeket, mint a koszorúér-kalciumvizsgálat. A koszorúér-kalcium felmérésének hátrányai a vizsgálat előnyei indokolják a szélesebb körű alkalmazását.
A női szívbetegségek rendkívül aluldiagnosztizáltak, különösen, ha a betegek nem tapasztalnak mellkasi vagy karfájdalmat. Még ha a koszorúér-kalcium-pontszám nem is mutatja ki a lágy plakkokat, használata akkor is segíthet abban, hogy olyan nők is kezelésben részesüljenek, akik betegségét egyébként nem ismernénk fel.
A plakk-képalkotás segíthet a koszorúér-betegség diagnosztizálásában, azonban nehéz mérni, amit a technikai képalkotási problémák kizárt személyek nagy aránya (13%) is bizonyít.
Effects of Combining Coronary Calcium Score With Treatment on Plaque Progression in Familial Coronary Artery Disease A Randomized Clinical Trial
Filling the Evidence Gaps Toward a Coronary Artery Calcium-Guided Primary Prevention Strategy