Amikor 2019 végén Kínában megjelent az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedés, jómagam kisebb esélyt adtam egy világjárvány kialakulá­sára, hiszen a távol-keleti SARS és közel-keleti MERS koronavírus okozta betegsé­gek nem fejlődtek a világ összes országát érintő problémává. Bevallom, tévedtem. A COVID-19 betegség 1 év alatt több mint 100 millió igazolt fertőzést okozott világ­szerte, és a halálos áldozatok száma közelíti a 2,5 milliót.

A felső légúti fertőzések – melyeket „megfázásként” is szokás emlegetni a köznyelvben – heveny formában jelentkező, általában maguktól is meggyógyuló betegségek. Leggyakoribb kórokozóik különböző légúti vírusok. 

A nemzetközi irányelvek ellenjavallják a kodeint tartalmazó köhögéscsillapítók gyermekkori használatát a bizonytalan előnyök és a potenciálisan fatális szövődmények miatt. Egy nagyszámú japán adatbázis adatain keresztül vizsgálták a ritkán előforduló kodeint tartalmazó köhögéscsillapítókkal összefüggésbe hozható súlyos légzésdepresszió előfordulását és ezek kapcsolatát gyermekkorban.

Egy amerikai felmérés azt mutatta, hogy a paracetamolt szedő felnőttek egy része sok esetben hajlamos az előírt napi mennyiségnél több gyógyszer bevételére. 

A COPD morbiditási és mortalitási mutatói aggasztóak, egészségügyi költ­ségei egyre jelentősebbek. Gyógyszeres kezelésében megjelent a klinikai fenotipizálás és az ehhez igazodó személyre szabott kezelés igénye. 

Az Orvostovábbképző Szemle májusi számában három cikket olvashatnak a drogok gyógyászati alkalmazása témakörben. Az első cikk az endohallucinogén dimetil-triptamin lehetséges szerepéről szól a szövetek regenerációjában, a másodikban a drogok személyésigéről olvashatunk, míg a harmadik cikk osztályos tapasztalatokat közöl a szintetikus kanabidokkal kapcsolatban.

A köhögés az egyik leggyakoribb tünet, ami miatt a betegek felkeresik a háziorvost vagy a tüdőgyógyászt. A köhögéscsillapítás betegségspecifikus vagy tünettől függő lehet. A köhögéscsillapítást régóta alkalmazzák felső légúti infekció kapcsán gyakran fellépő akut formák esetén. A köhögés tüneti kezelésére alkalmazott szerek közül a perifériásan ható szerek − például a levodropropizin és a moguistein – bizonyultak a legeredményesebbnek.
Cough, 2011. október

A köhögés a leggyakoribb tünet, ami miatt a betegek felkeresik a háziorvosi rendelőt; ilyen esetben általában akut bronchitis a diagnózis.Jellemzően kb. 3 hétig tartanak a tünetek. Az akut bronchitist okozó fertőzések több mint 90%-áért vírusok felelősek. Antibiotikumot csak akkor szabad alkalmazni, ha pertussis gyanúja merül fel, vagy ha fokozott a tüdőgyulladás veszélye.

A köhögés a leggyakoribb tünet, ami miatt a betegek felkeresik a háziorvosi rendelőt; ilyen esetben általában akut bronchitis a diagnózis. Jellemzően kb. 3 hétig tartanak a tünetek. Az akut bronchitist okozó fertőzések több mint 90%-áért vírusok felelősek. Antibiotikumot csak akkor szabad alkalmazni, ha pertussis gyanúja merül fel, vagy ha fokozott a tüdőgyulladás veszélye (pl. 65 évesnél idősebbeknél). A tünetek kezelésére szokásosan alkalmazott terápiák hatástalanok. Mivel a betegek elvárásai és a bizonyítékokon alapuló ajánlások eltérnek egymástól, átgondolt kommunikációs stratégiára van szükség ahhoz, hogy a betegek ne legyenek elégedetlenek az ellátással, de a lehető legbiztonságosabb kezelésben részesüljenek.

Kulcsszavak: akut bronchitis, alternatív gyógymódok, antibiotikumok, inhalációs készítmények, komplementer gyógymódok, köhögéscsillapítók, köptetők

A fehér bőrű lakosság körében a cystás fibrosis a leggyakoribb, autoszomális recesszív öröklődésű, krónikus progresszív anyagcsere-betegség. Hazai előfordulása 1/4000 élveszületés.