A hazai diabetológiai gyakorlatot alapvetően meghatározó szakmai irányelv – „A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban” – a közelmúltban megújult. Hivatalosan megjelent az Egészségügyi Közlönyben, majd a Diabetologia Hungaricahasábjain, illetve elérhetővé vált az ÁEEK és a Magyar Diabetes Társaság honlapján. A szakmai irányelv korábbi változata 2017. január­ban látott napvilágot. Az elmúlt mintegy 3 évben a diabetológia terén szá­mos új adat vált ismertté, ami indokolttá tette a korábbi változat jelentős megújítását.

A metformint szedő cukorbetegek kilátásai kedvezőbbek COVID-19 fertőzéskor.

Egy kis esetszámú vizsgálat azt mutatta, hogy  metformin szedés esetén több glukóz ürül a széklettel, ami valószínűleg hozzájárulhat a szer vércukorszint csökkentő hatásához.

A stabil artéria coronaria betegségben is szenvedő 2-es típusú diabeteses betegek számára javasolt kockázat-csökkentő stratégiákról új ajánlás jelent meg a Circulation c. folyóiratban.

Nem sokkal az amerikai forgalomba hozatalt követően az EMA CHMP is pozitívan véleményezte a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére szolgáló orálisan szedhető GLP-1 receptor agonistát, a szemaglutidot.

Egy 68 éves, elhízott férfi idült beteg­sége miatt jelentkezett kontrollvizs­gálatra. Egyedül a 3 héttel korábban az alsó végtagjain kialakult elszíneződés ag­gasztotta őt. Más bőrterületek nem voltak érintettek, fájdalomról vagy viszketésről nem számolt be a beteg. 

A TODAY vizsgálatban a fiatalkori kezdetű T2DM-ben szenvedő fiatal felnőt­tek esetében összességében csökkent szívfrekvencia-variabilitást észleltek.

A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 januárjában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező?