A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit.
Az elmúlt időszakban jelentős fejlődés történt a prosztatarákos betegek ellátásában. A lokális betegségek kezelése a korábbi beavatkozásokhoz képest sokkal jobb terápiás válasszal és kevesebb mellékhatással jár, köszönhetően a laparoszkópos műtéti eljárásnak és a modern sugárkezelési lehetőségeknek.
Az elmúlt 50 évben paradigmaváltás következett be a tünetmentes bacteriuria megítélésében. A korábban számos esetben kezelendőnek tartott állapotot napjainkban a terhességtől eltekintve ártalmatlannak, sőt egyes esetekben potenciálisan kedvezőnek gondoljuk. Az állapot felismerése és kezelése várandósok esetében, valamint invazív urológiai beavatkozások előtt indokolt. Minden más esetben kerülendő a szűrés és a kezelés, nemcsak költségvonzata, hanem a szimptómás húgyúti fertőzések, a Clostridium difficile fertőzés és az antibiotikumrezisztencia terjedése miatt is.
Az FDA június 18-án „breakthrough therapy”, azaz áttörést jelentő technológia minősítést adott az ExoDx Prostate IntelliScore non-invazív prosztatarák-diagnosztikai eszköznek.
Az urológiai gyakorlatban a prosztatitisz a leggyakoribb betegség az 50 évesnél fiatalabb férfiak körében. Általánosságban a „prosztatitisz” valamilyen infekció következtében kialakult kórképet jelent, de az újabban használatos „krónikus prosztatitisz/kismedencei fájdalom szindróma” diagnózis hátterében multifaktoriális, gyakran ismeretlen tényezők állnak. Jelen munkánkkal e kórképek pontosabb megismerésében igyekszünk segítséget nyújtani.
A posztoperatív fertőzések akár felét, a kemoterápia utáni infekciók több mint egynegyedét olyan kórokozók okozzák, melyek rezisztensek a szokványosan használt antibiotikumokkal szemben.
A legújabb előrelépés a prosztatarák detekciójában a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és ennek alapján az ultrahangos (UH) ellenőrzés mellett végzett biopszia.
Egy tumormarker akkor specifikus, ha lehetővé teszi, hogy a daganatos (pl. prosztatarákos, emlőrákos, májrákos) betegeket nagy biztonsággal elkülönítsük a daganatmentes páciensektől. A jelenleg rendelkezésre álló tumormarkerek nem elég specifikusak, mert a daganatos betegek és az egészségesek szérumbiomarker-koncentrációi nagymértékben átfedik egymást. Meghatározásuk bizonyos helyzetekben értékes információt szolgáltat, de az egészséges népesség rákszűrésére nem alkalmasak!
A Duke Center Institute kutatói szerint szignifikáns összefüggés van a koszorúér-betegség és a prosztatarák között, ami felveti, hogy azonos tényezők játszhatnak szerepet a két betegség kialakulásában.
Időnként úgy tűnhet, hogy lassan belefulladunk a predikciós modellek tengerébe. Minden hónap újabb frissen publikált kockázati kalkulátorok és nomogramok tömegét hozza, ami még csak tovább bővíti a szakirodalomban már fellelhető bőséges kört – jelenleg csak a prosztatarákra több mint 100 predikciós modell létezik –, és prosperálnak az olyan honlapok, mint amilyen például a www.nomograms.org, www.nomogram.org vagy www.cancernomograms.org. Ily módon könnyű hozzáedződni a predikciós modellezéshez, és könnyen elfelejtkezhetünk arról, hogy ezek fontos elmozdulást képviselnek az orvostudomány mindennapi gyakorlatában.
A biopsziának a prosztatarákban betöltött szerepe jól illusztrálja a predikciós modellekben rejlő lehetőségeket. Éveken keresztül úgy tartottuk, hogy tipikusan akkor kell mérlegelni prosztatabiopszia lehetőségét, ha a prosztataspecifikus antigén (PSA) koncentrációja meghaladja a 4 ng/ml-t; a klinikai vizsgálat (rectalis digitális vizsgálat) eltérést jelez; vagy esetleg a szabad:teljes PSA aránya alacsony (például kevesebb mint 15%). Két közvetlen probléma is adódik e megközelítéssel kapcsolatban. Az első, hogy a klinikusnak sok különböző számadatot kell valamiképpen ötvöznie a fejében. Ha például a PSA-szint éppen meghaladja a küszöbértéket, de a szabad:teljes PSA aránya bőven a normális tartományon belül esik, akkor ez érv lehet a biopszia ellen. Ha viszont a PSA jóval belül van a normáltartományon, miközben a szabad:teljes PSA-arány kóros, akkor kevésbé egyértelmű, mi legyen a megfelelő következő lépés. Amennyiben a jövőben valamikor többféle genetikai marker is bekerül a klinikai gyakorlatba, könnyen elképzelhető, hogy a klinikusok feladata ugrásszerűen összetettebbé válik.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.