Ami jó a szívnek, az jó a prosztatának is
A Duke Center Institute kutatói szerint szignifikáns összefüggés van a koszorúér-betegség és a prosztatarák között, ami felveti, hogy azonos tényezők játszhatnak szerepet a két betegség kialakulásában.
Amennyiben megerősítést nyer, hogy a szívbetegség prosztatarákra hajlamosíthat, úgy a kardiológiai betegségek megelőzését célzó életmódbeli változtatásokkal – ezen belül testsúlycsökkentéssel, testmozgással és egészségesebb táplálkozással – csökkenthető a prosztatarák előfordulása is.
„Ami jó a szívnek, az jó lehet a prosztatának is” − összegezte a tapasztalatokat Jean-Alfred Thomas, a Duke Center Institute urológusa a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című lapban közzétett eredmények kapcsán.
A coronaria-betegség gyakori haláloknak számít az Egyesült Államokban is, ahol minden negyedik halálesetért felelős. Kockázati tényezői közé tartozik az inaktív életmód, az elhízás, a hipertónia, a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség. A prosztatarák hasonlóan jelentékeny szereplője a halálozási statisztikáknak, lévén a férfiak között a második leggyakoribb daganatos halálok: évente 240 ezer új esetre derül fény, és évente 34 ezer beteg életét követeli a betegség. A coronaria-betegség és a prosztatarák közötti esetleges összefüggések elemzésére indított korábbi vizsgálatok nem hoztak egyértelmű eredményeket, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy az egészségtelen életmód közrehat-e a prosztatarák létrejöttében.
A most nyilvánosságra hozott REDUCE vizsgálat egy négy éven át tartó véletlen besorolásos vizsgálat volt, melybe 6390 férfit vontak be. A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a dutasterid nevű szer alkalmas lehet-e a prosztatarák kockázatának csökkentésére. Minden résztvevőnél prosztatabiopsziára került sor 2 és 4 év elteltével, függetlenül a PSA-szinttől. Ezen kívül részletes anamnézisfelvétel történt, mely kitért a testsúlyra, a szívbetegség előfordulására, az alkoholfogyasztásra, a gyógyszerszedésre és még néhány egyéb tényezőre is.
A résztvevők közül 547-en számoltak be már meglévő coronaria-betegségről. A résztvevők ezen alcsoportjában az életkor magasabb, az átlagos testsúly nagyobb volt, és több egészségi probléma állt fenn (magasabb kiindulási PSA-szint + diabetes, hipertónia és hypercholesterinaemia). Ebben a csoportban nagyobbnak bizonyult a prosztatarák kialakulásának esélye is, és e különbség a kiindulási tényezők eltérő voltának figyelembe vételét követően is fennmaradt.
A koszorúér-betegség fennállása 35 százalékkal növelte a prosztatarák kockázatát, és a rizikó az idő előrehaladtával emelkedett. Ebben a csoportban 24 százalékkal nagyobb volt annak valószínűsége, hogy a vizsgálat első két évében prosztatarákra derül fény, mint azok körében, akik nem szenvedtek szívbetegségben, sőt a vizsgálat negyedik évére a különbség 74 százalékra emelkedett. „Egy sor kockázati tényező szerinti korrekcióra került sort (pl. magas vérnyomás, sztatin- vagy aszpirinszedés). Nincs egyértelmű bizonyítékunk arra nézve, hogy ok-okozati kapcsolatról lenne szó, de az összefüggés fennáll, ez kétségtelen” – mondta dr. Thomas.
Stephen Freedland sebész és patológus professzor, a közlemény rangidős szerzője kiemeli, hogy vizsgálatuk nem volt mentes a korlátoktól. Elsőként azt említi, hogy elemzésük egy korábbi vizsgálat adatain alapult, mely nem vett figyelembe olyan tényezőket, mint például az étrend, a fizikai aktivitás vagy a szívbetegség súlyossága, noha ezek befolyásolhatták a végső eredményeket. A mostani tapasztalatok mindenesetre megszabják a korábbi kutatások további irányát.
