Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számottevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizominfarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.
Egy új kutatás szerint a 65 éves és idősebb, alacsony thyrotropinszintű és pajzsmirigyhormon-terápiában részesülő betegeknél megnő a demencia és más kognitív problémák kockázata.
A kardiális reszinkronizációs terápia a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség hatékony eszközös terápiája, mely jól szelektált betegcsoportban képes csökkenteni a szívelégtelenség miatti hospitalizációt, a kardiovaszkuláris mortalitást, javítja a szívelégtelenség tüneteit, az életminőséget és a terhelhetőséget. A követés során kiemelten fontos az optimális paraméterek beállítása, a ritmuszavarok vagy a szívelégtelenség progressziója miatt kialakult állapotváltozás korai detekciója, amelyben a remote monitoring rendszer használata a mindennapi klinikai gyakorlat része.
A bradycardiás állapot megítélésének és kezelésének optimalizálása érdekében a European Society of Cardiology (ESC) 2021-ben új irányelveket tett közzé a szívritmus-szabályozó terápiáról és a kardiális reszinkronizációs terápiáról. Új ajánlásokat adott a diagnosztikára, a reflex syncope ellátására, a syncope és a szárblokkok kezelési algoritmusaira vonatkozóan. Először jelenik meg az irányelvekben a vezeték nélküli pacemaker és az ingerületvezető rendszer ingerlése.
A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskategóriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnosztikában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Gyógyszergyári közlemény
2023-02-09
A magasvérnyomás-betegség és a kardiovaszkuláris megbetegedés közötti összefüggés, a kockázat növekedése jól ismert. A magasvérnyomás-betegség eredményes kezelésében figyelembe kell venni a további kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, egyéb rizikófaktorokat, a társbetegségeket, az esetleges célszervkárosodásokat, valamint az egyén életmódját, szociális tényezőit is. A betegek életmód-változtatásának támogatása mellett a gyógyszeres kezelésben a monoterápia helyett akár egy tabletta formájában alkalmazható kombinált terápia javasolt. A szerzők egy olyan vizsgálat eredményeit ismertetik, amelyben a kombinációs sémát carvedilollal egészítették ki. Az alkalmazott kombinált gyógyszeres terápia mellett a vérnyomásértékek rövid távon rendeződtek, a beállított terápiát a betegek jól tolerálták.
A krónikus és progresszív lefolyást mutató, sok esetben szisztémás gyulladással járó krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyakran idült szisztémás manifesztációkkal társul, mint a kardiovaszkuláris rendszert (hypertonia, ritmuszavarok, szívelégtelenség, stroke stb.) vagy anyagcserét érintő (diabetes mellitus, lipidháztartás zavarai stb.) betegségek. Emellett depresszióval és csontritkulással is együtt járhat, mely utóbbit a COPD egyik legsúlyosabb társbetegségeként tartanak számon. Ebben az összefoglalóban az alábbi kérdésekre kerestük a választ, és összefoglaljuk a rendelkezésre álló szakirodalmat. (1) Mennyire elterjedt a csontritkulás COPD-betegek körében? (2) Melyek a csontritkulás kockázati tényezői COPD-ben? (3) Melyek a terápiás lehetőségek az osteoporosissal szövődött COPD-ben?
Az Amerikai Kardiológusok Egyesülete a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek korai tüneteiről, figyelmeztető jeleiről készített összefoglalót, különös tekintettel a nemi különbségekre.
OTSZ Online >> Rovatok >> Egyéb >> Gyógyszergyári közlemény
2022-06-29
Az érbetegségek másodlagos megelőzése, az újabb éresemények, az ebből származó halálozás kivédése továbbra is jelentős feladat. Dr. Simon Attila, a balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója lapunknak elmondta, hogy ennek elérésére a rendszer különböző szereplőinek a saját szintjükön, egymásra épülő feladatokkal kell szembenézniük. A kezelés alapja a gyógyszeres kezelés, a társbetegségek optimális terápiája, a magatartásbeli tényezők javítása, a betegségértés javítása, a beteg együttműködésének megnyerése és a hosszú távú gondozás.
A gyulladásos reumatológiai betegségek súlyos, intenzív osztályos kezelést igénylő szervi tünetekhez vezethetnek. A közelgő szervi elégtelenség korai felismerése rendkívül fontos a kimenetel és a hosszú távú prognózis szempontjából. Ebben a cikkben az intenzív ellátásban számításba veendő szervi megnyilvánulásokat mutatjuk be, szem előtt tartva mind a kórismézést, mind pedig a terápiát.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.