A tüdőrákos megbetegedések nagy száma és magas mortalitása világszerte komoly népegészségügyi gondokat okoz. Sokáig nem állt rendelkezésre olyan módszer, mellyel a korai, még operábilis tüdődaganatok kimutathatók lettek volna, és amelyek igazoltan csökkentették volna a mortalitást. A 2013-ban publikált NLST és a 2019-ben megjelent NELSON vizsgálatok is egyértelműen bemutatták, hogy rizikócsoportban alkalmazva az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrés jelentősen csökkenti a betegség hosszú távú mortalitását. Ezeknek a vizsgálatoknak a fényében, illetve részben ezekkel párhuzamos módon számos európai országban, köztük hazánkban is indultak pilotprogramok. Cikkünkben a több európai országokban elvégzett, illetve folyamatban levő tüdőrákszűrő program sajátosságait mutatjuk be, a már megjelentetett eredményeket ismertetjük.

Az alacsony dózisú CT-vel végzett rendszeres tüdőrákszűrés kapcsán ki lehet emelni azokat a betegeket, akiknél magas az aorta-stenosis kockázata.

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

Egy 73 éves nő a pupilláinak aszim­metriáját észlelve kereste fel orvosát. Látáscsökkenést, kettős látást, szemfájdal­mat, fényérzékenységet vagy kóros vála­dékozást nem panaszolt.

Az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrákszűrés ma már gyakorlat az USÁ-ban, azt azonban nehéz eldönteni, kiket tanácsos ezzel a módszerrel szűrni.

A Hawaii Cancer Center kutatói olyan új genetikai markereket, amelyek meglétekor  a nikotinmetabolizmus gyorsul, és a dohányosok még többet dohányozhatnak, ami fokozza a tüdőrák kockázatát.

A Magyar Tüdőgondozói Hálózat 2014-ben Magyar Örökség díjban része­sült. Az elismerés annak a korszakos orvostörténeti sikernek szólt, ami Magyarországon a tuberkulózisnak mint népbetegségnek a felszámolását jelentette. Az új megbetegedések számának folyamatos csökkenése folytán Magyarország ma a WHO definíciója szerint tbc-vel alacsonyan átfertőzött országnak számít.

A tüdőrák a legnagyobb mortalitású rákos megbetegedés, az előrehaladott stádiumokban igen rossz túlélési esélyekkel. Az évente elvégzett alacsony dózisú CT-szűrés jó lehetőséget nyújt a korai gyógyító kezelések megkez­désére nagy kockázat esetén. A European Society of Radiology (ESR) és a European Respiratory Society (ERS) közös ajánlása a szűrőprogramok minimális feltételeit fogalmazza meg, és európai központi adatbank lét­rehozását is javasolja.

European Respiratory Journal, 2015. április

Az elmúlt években jelentős változások történtek a tüdőrák menedzselésében. 2009-ben új nemzetközi staging rendszer lépett életbe, míg 2011-ben az adenocarcinomák multidiszciplináris új besorolását jelentették meg. A molekuláris patológiai feldolgozásokhoz szövettani mintavétel szükséges, amelyhez új tűtípusok jelentek meg. A hibrid multimodális képalkotó eljárásokkal ötvözött molekuláris biológia és genetika jelentősen fejlődött az elmúlt időszakban. Elfogadottá vált az LDCT-k tüdőrákszűrésben játszott szerepe, melynek gyakorlatba való átültetésén dolgoznak világszerte. Az integrált és multiparametrikus berendezések pontosabb terápiás betegkövetést tesznek lehetővé új biomarkerekkel és újonnan fejlesztett kontrasztanyagokkal. A radiológia jövője az anatómiai, funkcionális és molekuláris képalkotás összekapcsolása. Magyar Onkológia 59:37–43, 2015

Kulcsszavak: tüdőrák, stádiumbeosztás, képalkotó technikák, molekuláris diagnosztika

Az Orvostovábbképző Szemle szeptemberi száma a tüdőgyógyászat néhány területéről választotta ki a Szimpózium rovat közleményeit, s ezekhez hagyományaihoz híven megfelelő hazai kommentárokat is közöl. A témák változatossága azt is jelzi egyben, hogy mennyire színes, multidiszciplináris a tüdőgyógyászat világa.