Az alkoholos májbetegség a máj tartósan, nagy mennyiségben fogyasztott alkohol hatására létrejövő károsodása. A betegség legsúlyosabb formája az ún. májzsugor (cirrózis), ami májelégtelenségen, nemritkán vérzéses szövődményen keresztül halálhoz is vezethet.

Cikkünkben bemutatjuk a hazánkban gyakori, de sok esetben nem diag­nosztizált és kezeletlen Fontaine I. és II. stádiumú alsó végtagi perifériás verőérbetegség (PAD) korszerű konzervatív kezelésének új nemzetközi és magyar ajánlásait. A kezelés fontos része a szekunder prevenció. A do­hányzás elhagyása és a kísérő betegségek gyógyszeres kezelése mellett I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján trombocitaaggregáció-gátló és sztatin adása ebben a betegcsoportban. A fentieken kívül az igazoltan PAD alarmírozó tüneteként jelentkező diszbáziás panaszokat gyógyszeresen enyhítő szer a cilostazol. Alkalmazási javaslata egybehangzóan I. osztályú ajánlás A szintű evidencia alapján a hazai és a nemzetközi irányelvekben.

Az influenza megelőzésének egyetlen bizonyítottan hatásos módszere a vé­dőoltás. Magyarországon azonban az átoltottsági ráta alacsony. Ennek hátte­rében többek között az áll, hogy az influenzával és az influenza elleni oltással kapcsolatban számos téves hiedelem terjedt el. Hogyan érdemes az orvosnak reagálnia ezekre a tévhitekre? Hogyan lehet proaktív módon kommunikálni?

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Az orális biszfoszfonátok 4 év elteltével szignifikánsan csökkentik a posztmenopauzális oszteoporózisban (T-pontszám: <−2,5) fennálló csonttörési kockázatot (B szintű evidencia, alcsoportelemzéssel végzett véletlen be­sorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok [RCT-k] alapján). Ha a kezelést 5 éven túl is folytatjuk, tovább csökken a csonttörések előfordulása olyan nők körében, akiknek a combnyakon mért T-pontszáma tartósan −2,5 alatt marad (C szintű evidencia, RCT-k post hoc analízise alapján.) Oszteopénia vagy oszteoporózis hiányában az 5 éven túl is fenntartott terápia nem ered­ményez további javulást a csigolyatörések, a nem vertebrális fraktúrák és a halálozás előfordulásában (C szintű evidencia, a csonttöréseket másod­lagos kimenetelként figyelembe vevő két kis RCT metaanalízise alapján).

A koponyasérülések nagyon gyakran előforduló traumás események, kime­netelük változóan súlyos lehet. Magyarországon évente 200 ezer koponyasérülés történik, melyek közül mintegy 2000 esetben súlyos következmé­nyekkel kell számolnunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermekbelgyógyászati Osztályának gyermekintenzív részlegén átlagosan havonta egy súlyos koponyasérült beteget látnak el.

Nem tisztán mobile-Health a jelenlegi szám közleménye. Olyan alkalmazá­sokat mutatok be, amelyek alapvetően okostelefon platformon működnek és az alkoholfogyasztás mérséklésére szolgálnak. A felelősségteljes alkohol­fogyasztás előnyökkel járhat, a kóros mértéket elérő alkoholbevitel halálos. A WHO adatai szerint az alkohol mintegy 60 betegség létrejöttében játszik szerepet, a világon a harmadik leggyakoribb korai halálok.

A köszvény autoinflammatórikus betegség, kialakulásában az NLRP3 inflammaszóma és az interleukin-1 kiemelt szerepet játszik. A diagnosztiká­ban legfontosabb a mononátrium-urát kristály kimutatása, de érzékenyebb képalkotókkal a kristálylerakódás és a tofuszképződés is vizualizálható. A gyógyszeres kezelésre – a rohamoldásra és a fenntartó kezelésre – vo­natkozóan 2016-ban két új ajánlás is megjelent. A lényeg a húgysavszint célértékére való törekvés. A húgysavszintcsökkentés középpontjában ma is a xantin-oxidáz-gátlók (allopurinol, febuxostat) állnak. Nem szabad elfelej­tenünk az életmódi, diétás megfontolásokat sem, s tekintettel kell lennünk a vaszkuláris és metabolikus társbetegségekre.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Lehetőleg kerülni kell az antipszichotikumokat demens beteg kezelésekor (A szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok és egy kohorszvizsgálat metaanalízise alapján). A demens betegek bármilyen időtartamú antipszichotikus kezelése növeli a halálozási arányt.

A futás többféle sérülés veszélyével fenyegeti a sportolókat. A futók sérü­lései többnyire túlerőltetésre vezethetők vissza. A tendinopátiák leggyak­rabban a patella inát, az Achilles-ínt és a combhajlító rendszert érintik, elsődlegesen excentrikus gyakorlatokkal kezelhetők. Az iliotibiális szalag szindróma és a patellofemorális fájdalom szindróma terápiája a rugalmas­ságot fokozó gyakorlatokon túl a törzs és a láb erősítéséből áll. Az akut térdínhúzódások és a mediális tibiális stressz szindróma kezelése viszony­lagos nyugalomba helyezést igényel. A boka húzódásainak gyógyulását gyorsítja a korai mobilizálás. Plantáris faszciopátia eseteiben a tünetek ja­vulása várható a nyújtógyakorlatoktól, a sarok megemelésétől és ortézisek alkalmazásától.

A nyelőcsőreflux betegség (GERD) 2006-os montreali klasszifikációja alap­vetően tünetorientált szemléletet tükröz. Az elmúlt években a gyakorlat lényegében igazolta a montreali konszenzus létjogosultságát és klinikai alkalmazhatóságát, de a diagnosztika és a kezelés terén új szempontok is felmerültek, amelyeket a mindennapi gyakorlatban figyelembe kell venni.