Demencia és ülő életmód

A demenciával élők száma jelenleg világszerte mintegy 55 millió főre tehető, és mind az incidencia, mind az ellátás költségei gyors növekedést mutatnak; előrejelzések szerint 2030-ra a globális teher elérheti a 2 ezer milliárd dollárt. A jelenleg rendelkezésre álló kezelések hatékonysága korlátozott, ezért a közegészségügyi stratégiák egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek azokra az életmódbeli tényezőkre, amelyek már a tünetek megjelenése előtt csökkenthetik a kialakulás kockázatát. Régóta ismert, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és a megfelelő alvásminőség támogatja a kognitív egészséget, ugyanakkor ezek pontos összefüggése a demencia kialakulásával továbbra is kutatást igényel.

A York University kutatócsoportja által végzett vizsgálat szerint a rendszeres testmozgás és az ajánlott mennyiségű alvás jelentősen mérsékelheti a későbbi életkorban kialakuló demencia kockázatát. A PLOS One folyóiratban megjelent szisztematikus áttekintés és metaanalízis 69 prospektív kohorszvizsgálat adatait elemezte, amelyek több millió 35 év feletti felnőtt életmódbeli szokásait követték nyomon. A vizsgálatok a résztvevők fizikai aktivitását, ülő életmódját és alvásidőtartamát rögzítették, majd későbbi időpontban értékelték a demencia előfordulását.

A metaanalízis eredményei alapján a rendszeres fizikai aktivitás, a kevesebb ülve töltött idő és a megfelelő éjszakai alvás (7-8 óra) egyaránt alacsonyabb demenciakockázattal társult. A fizikai aktivitás átlagosan 25%-kal csökkentette a demencia kialakulásának esélyét, bár az egyes vizsgálatok között jelentős eltérések mutatkoztak. Az optimális alvásidőhöz képest a túl kevés (7 óránál kevesebb) és a túl sok (8 óránál több) alvás is növelte a kockázatot: előbbi 18%-kal, utóbbi 28%-kal. A napi nyolc óránál hosszabb ülést igénylő életmód 27%-kal magasabb demenciakockázattal járt.

A kutatás megerősíti a korábbi eredményeket, ugyanakkor nagyobb és sokszínűbb populáción alapul, hosszabb követési idővel. Bár az ilyen típusú vizsgálatok nem alkalmasak ok-okozati összefüggések bizonyítására, az eredmények arra utalnak, hogy a középkorú és idősebb felnőttek ajánlásoknak megfelelő fizikai aktivitása és alvásmintázata összefügghet a későbbi demenciakockázat csökkenésével. A szerzők kiemelik, hogy a demencia évtizedek alatt alakul ki, ezért különösen fontos megérteni, hogyan hatnak mindennapi szokásaink – a mozgás, az ülő életmód és az alvás – hosszú távon az agy egészségére. A kutatók cikkükben azt is hangsúlyozzák, hogy az ülő életmód és a demenciakockázat kapcsolatáról meglepően kevés tudományos adat áll rendelkezésre, pedig ez a terület valószínűleg alapos vizsgálatokat igényelne.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Physical activity and appropriate sleep linked to subsequent lower dementia risk

The Relationships between physical activity, sedentary behaviour, sleep, and dementia: A systematic review and meta-analysis of cohort studies

Irodalmi hivatkozás:

Akinkunle Oye-Somefun et al, The Relationships between physical activity, sedentary behaviour, sleep, and dementia: A systematic review and meta-analysis of cohort studies, PLOS One (2026). DOI: 10.1371/journal.pone.0343621