Agyhullámrögzítő eszköz az SM progressziójának feltárásában

A NeuroImage: Clinical folyóirat novemberi számában jelent meg a University of Nottingham kutatóinak tanulmánya, amelyben egy új, testen viselhető agyi képalkotó technológia alkalmazásával készült vizsgálatban sikerült feltárni, hogy a sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegek agyműködése miként tér el az egészséges személyekétől. Ez az első tanulmány, amely az OPM-MEG (Magnetoencephalography with Optically Pumped Magnetometers) eszközt alkalmazta SM-ben, és eredményei rámutatnak arra, hogy az eszköz jelentős potenciállal bír a neurológiai betegségek vizsgálatában.

A sclerosis multiplex egy krónikus autoimmun kórkép, amely az agyat és a gerincvelőt érinti. A betegség során az immunrendszer tévesen támadja meg és károsítja a mielint, azt a zsírszerű védőburkot, amely az idegrostok szigetelését biztosítja. A mielin károsodása megzavarja az idegek mentén haladó elektromos jelek továbbítását, ami számos neurológiai tünethez vezethet, például zsibbadáshoz, látászavarhoz, egyensúlyproblémákhoz és kimerültséghez.

A kutatók az OPM-MEG technológiát alkalmazták, amely egy könnyű sisakból és egy hátizsákban elhelyezett vezérlőegységből áll. Ez a rendszer lehetővé teszi az agyi elektromos aktivitás mérését különböző testhelyzetekben – nyugalomban, állás közben, járás közben vagy mozgásos feladatok végzése során. Az MRI-vel ellentétben, amely az agy szerkezetéről készít képeket, az OPM-MEG valós időben, nem invazív módon méri az idegsejtek elektromos tevékenysége által generált mágneses mezőket, így közvetlen információt nyújt az agyműködésről.

A kutatók SM-ben szenvedő és egészséges résztvevők bevonásával végzett kísérleteik során kimutatták, hogy SM-ben elsősorban a látórendszer neurális hálózatai károsodnak a mielinhüvely pusztulása következtében. Emellett azt is megfigyelték, hogy a mozgásért felelős agyi területek lassabban reagálnak a betegségben érintett személyeknél. Mivel az egyensúlyzavar gyakori tünet SM-ben, a kutatócsoport az álló testhelyzet alatti agyi aktivitást is vizsgálta. Az eredmények szerint az egészséges kortikális működést jellemző agyi ritmusok (közismert nevükön agyhullámok) – SM betegeknél álló helyzetben jelentősebben változtak, mint az egészséges kontrollcsoportban. A mozgásközpontok közötti kommunikációs mintázatok szintén eltértek a betegségben szenvedőknél.

A vizsgálatokat Ben Sanders és Christopher Gilmartin kutatói vezették. Sanders kiemelte, hogy az OPM-MEG technológia képes valós időben rögzíteni az agyműködést különféle testhelyzetekben és természetes mozgások során, tanulmányuk pedig azt bizonyítja, hogy ez az egyedülálló képesség új perspektívákat nyithat az SM kutatásában. Gilmartin hozzátette, hogy a kutatócsoport jelenleg további vizsgálatokat végez annak érdekében, hogy hosszabb távon nyomon követhessék az SM-ben szenvedő betegek agyi aktivitását. Céljuk, hogy az OPM-MEG segítségével előre jelezhető legyen, kiknél várható a tünetek súlyosbodása, és kiknél marad stabilabb a betegség lefolyása – ez a prognosztikai képesség jelentős előnyt jelenthet a terápiás döntéshozatalban.

Nikos Evangelou, a Nottinghami Egyetem neurológusa, egyben az ottani SM-kutatások vezetője hangsúlyozta, hogy az SM tünetei rendkívül változatosak és egyénenként eltérőek, ami megnehezíti a betegség menedzselését. Az agyműködés pontos megismerése SM-ben kulcsfontosságú lépés a tünetek kialakulásának megértésében. Evangelou kiemelte, hogy lenyűgöző eredmény, hogy már álló helyzetben is képesek vizsgálni az agyi aktivitást, és reméli, hogy hamarosan mozgás közben is megvalósítható lesz ez a mérés.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Wearable brain imaging technology sheds new light on multiple sclerosis

OPM-MEG in multiple sclerosis: Proof of principle, and the effect of naturalistic posture

Irodalmi hivatkozás:

Benjamin J. Sanders et al, OPM-MEG in multiple sclerosis: Proof of principle, and the effect of naturalistic posture, NeuroImage: Clinical (2025). DOI: 10.1016/j.nicl.2025.103888