Önmérgezés gyógyszerrel
Egy retrospektív tanulmány megállapította, hogy a szándékos önmérgezés miatt a sürgősségi osztályra (ED) befogadott betegek közel fele egyszerre többféle gyógyszert vett be.
- A napi gyakorlatban leggyakrabban előforduló mérgezések diagnosztikája és ellátása
- Genetikailag meghatározott öngyilkossági hajlam depresszióban
- Nem szuicidális önsértés
- Média, közösségi hálók és az öngyilkosság kapcsolata – kockázat, pszichiátriai és közegészségügyi perspektívák
- Az öngyilkossági veszély felismerése és ellátása
- Finaszterid és öngyilkossági gondolatok
Az egyetlen hatóanyag bevételével összehasonlítva a többféle gyógyszer önmérgezés céljából történő beszedése esetén gyakrabban fordultak elő a központi idegrendszerre (CNS) ható szerek, különösen a benzodiazepinek, az antidepresszánsok, az antipszichotikumok és az opioidok.
Betegek és módszer
A retrospektív keresztmetszeti vizsgálat egy izraeli kórház toxikológiai nyilvántartásának adatain alapult. A vizsgálatba 322 beteget vontak be (átlagos életkor: 38 év; 68,9% nő), akik 2017 és 2022 között gyógyszerekkel történő öngyilkossági kísérlet miatt jelentkeztek a sürgősségi osztályon.
Az American Journal of Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben Esty Harel (Tel Aviv University, Tel Aviv, Izrael) és munkatársai értékelték és összehasonlították a szerhasználati mintákat, a klinikai tüneteket, a kezelést, a kórházi erőforrások igénybevételét és a klinikai kimeneteleket az egyetlen hatóanyagot bevitt és a többféle gyógyszert szedő egyének között.
Eredmények
Az egyetlen hatóanyagot fogyasztók és a többféle gyógyszert beszedők aránya a sürgősségi osztályra szándékos önmérgezés miatt felvett betegek között rendre 55,6% és 44,4% volt. A többféle gyógyszer szedése a központi idegrendszerre ható szerek, különösen a benzodiazepinek (42,0% vs. 19,6%; P < 0,001), az antidepresszánsok (31,5% vs. 17,9%; P = 0,004), antipszichotikumok (26,6% vs. 13,4%; P = 0,004), opioidok (14,7% vs. 3,4%; P < 0,001) és mérgező alkoholok (3,5% vs. 0%; P = 0,006) fokozottabb használatával járt együtt.
A betegek többségénél nem jelentkezett, vagy csak minimális (45,9%) illetve közepes (29,5%) toxikus hatás volt tapasztalható, míg 21,1%-uknál súlyos toxikus hatás alakult ki, és 2,5% elhunyt. A kórházi halálozási arány a többféle gyógyszer egyidejű szedése és az egyetlen hatóanyag lenyelése között nem különbözött szignifikánsan (2,1% szemben 2,8%-kal).
A többféle gyógyszert bevett betegeknél magasabb volt a metabolikus acidózis előfordulási aránya (5,6% szemben 1,7%-kal), a troponin-szint emelkedése (5,6% szemben 1,7%-kal) és a laktát-szint emelkedése (4,2% szemben 1,1%-kal), mint az egyféle hatóanyag benyelése esetén, de ezek a különbségek nem értek el statisztikai szignifikanciát.
A betegek többségét közvetlenül a sürgősségi osztályról engedték haza (46,6%), míg 12,0%-uknál intenzív ellátásra volt szükség, 41,3%-ukat pedig kórházi osztályra vették fel; ezek az arányok a két csoport között nem különböztek szignifikánsan.
„Ez a tanulmány rávilágít a nyugati egészségügyi környezetben előforduló öngyilkossági kísérletek során felmerülő anyaghasználati mintázatokra, és hangsúlyozza a korai felismerés, a toxikológiai vizsgálat, az orvosi stabilizálás, a pszichiátriai értékelés és a megfelelő utánkövetés szükségességét” – írták a szerzők.
A tanulmányt korlátozta retrospektív, egyközpontú felépítése, a hiányos nyilvántartási bejegyzések, a hiányzó adatok, valamint az orvosi dokumentációra való támaszkodás.
Forrás:
Harel E, Shopen N, Trotzky D, et al: Patterns of emergency department visits for suicidal attempts associated with toxic ingestion: A retrospective cross-sectional study. The American Journal of Emergency Medicine 2026: 137-142 Volume 108 10.1016/j.ajem.2026.06.016 https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0735675726002901
