Visszafordítható a neurológiai károsodás Alzheimer-kórban

A University Hospitals Cleveland Medical Center kutatói megfigyelték, hogy a sejtek energiaforgalmában kulcsszerepet játszó NAD+ molekula szintje Alzheimer-kóros betegeknél az átlagosnál alacsonyabb. Ezért egy vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, vajon a koncentráció fenntartása segíthet-e a betegség elleni küzdelemben, amikor váratlan eredményekre bukkantak.

Bár az Alzheimer‑kór kizárólag emberben fordul elő, laboratóriumi körülmények között olyan genetikailag módosított egerekkel tanulmányozható, amelyek az emberi betegségért felelős mutációkat hordozzák. A kutatók a mostani vizsgálatban rögtön két ilyen modellt is alkalmaztak: az egyik több, az amiloid feldolgozását érintő humán mutációt tartalmazott, a másik pedig a tau fehérje egy kóros változatát hordozta. Mindkét modellben kialakultak az Alzheimer‑kórra jellemző elváltozások, többek között a vér‑agygát károsodása, axonális degeneráció, neuroinflammáció, a hippocampalis neurogenezis csökkenése. Miután a kutatók igazolták, hogy a NAD+ szintje mind az emberi, mind az egér Alzheimer‑kóros agyban drámaian csökken, megvizsgálták, hogy a NAD+ egyensúlyának megőrzése a betegség kialakulása előtt, illetve helyreállítása előrehaladott kórlefolyás esetén képes‑e megelőzni vagy visszafordítani a kórfolyamatot. A vizsgálat alapját korábbi eredményeik adták, amelyek szerint a NAD+ egyensúlyának helyreállítása súlyos, tartós traumás agysérülés után is funkcionális és szövettani regenerációt eredményezett. A NAD+ szintjének helyreállítását a kutatók a P7C3‑A20 kódnevű hatóanyaggal érték el.

Meglepő módon nemcsak a NAD+ egyensúlyának megőrzése védte meg az egereket az Alzheimer‑kór kialakulásától, hanem a késleltetett kezelés is képes volt helyreállítani az előrehaladott betegség okozta súlyos agyi károsodásokat. Mindkét egérmodellben teljes mértékben visszatértek a kognitív funkciók. A javulást kísérte a foszforilált tau 217 szintjének normalizálódása is (amelyet nemrégiben hagytak jóvá klinikai biomarkerként), ami további bizonyítékot szolgáltatott a betegség visszafordítására.

A közlemény szerzői szerint eredményeik alapvető szemléletváltást indíthatnak el az Alzheimer‑kór kezelésében. A két különböző genetikai háttérrel rendelkező egérmodellben tapasztalt regeneráció erősíti azt a feltételezést, hogy a NAD+ egyensúlyának helyreállítása emberekben is elősegítheti a felépülést. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg elérhető, vény nélkül kapható NAD+ prekurzorok állatkísérletekben veszélyesen magas NAD+ szintet idéztek elő, ami serkentheti a daganatok képződését. A P7C3‑A20 ezzel szemben nem emeli a NAD+ szintjét a fiziológiás tartomány fölé, hanem segíti a sejtek természetes egyensúlyának fenntartását extrém stresszhelyzetekben is.

A kutatás új irányokat nyithat meg a terápiás fejlesztésekben. A következő lépés a gondosan megtervezett klinikai vizsgálatok elindítása, hogy kiderüljön, az állatkísérletekben tapasztalt hatékonyság emberekben is megismételhető‑e. A kutatócsoport célja továbbá annak feltárása, hogy az agyi energiaegyensúly mely elemei kulcsfontosságúak a regeneráció szempontjából, milyen kiegészítő megközelítések segíthetik az Alzheimer‑kór visszafordítását, és hogy ez a módszer alkalmazható‑e más, életkorral összefüggő neurodegeneratív betegségek esetében is.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Alzheimer's disease can be reversed in animal models to achieve full neurological recovery

Pharmacologic reversal of advanced Alzheimer’s disease in mice and identification of potential therapeutic nodes in human brain

Irodalmi hivatkozás:

Kalyani Chaubey et al, Pharmacologic reversal of advanced Alzheimer's disease in mice and identification of potential therapeutic nodes in human brain, Cell Reports Medicine (2025). DOI: 10.1016/j.xcrm.2025.102535