Tirozinszint és várható életkor

Az Aging folyóiratban megjelent vizsgálat következtetései szerint a magasabb vérben keringő tirozinszint összefügghet a rövidebb élettartammal, és a kapcsolat férfiaknál egyértelműbbnek tűnik, mint nőknél. A kutatás egy nagymintás kohorsz elemzését és Mendeli randomizációt egyaránt alkalmazott, hogy feltárja a fenilalanin és a tirozin lehetséges szerepét a hosszú élettartam szabályozásában.

A kutatás hátterében az a megfigyelés állt, hogy állatkísérletek régóta utalnak arra, hogy a kalóriamegszorítás és a fehérjebevitel csökkentése növelheti a várható élettartamot. Mivel a fehérjék aminosavakból épülnek fel, felmerült, hogy a fehérjekorlátozás hatására megváltozó aminosavszintek közvetlenül befolyásolhatják a szervezet öregedési folyamatait. A tirozin a fenilalaninból képződik, és olyan neurotranszmitterek előanyaga, mint a dopamin, az epinefrin és a norepinefrin. Ezek a hírvivő molekulák alapvető szerepet játszanak a hangulat szabályozásában, a kognitív működésben és a stresszválaszban, amelyek szoros kapcsolatban állnak a metabolikus egészséggel és az élettartammal. Állatmodellekben a tirozin részt vesz az alacsony fehérjetartalmú étrendhez való fiziológiai alkalmazkodásban, és hatással lehet a hosszú élettartamra. A fenilalanin emelkedett szintje telomérvesztéssel, gyulladásos betegségekkel és 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával is összefüggést mutatott, míg az oxidációja során keletkező meta-tirozin toxikus metabolitként rövidítette a C. elegans élettartamát.

A férfiak és nők élettartama közötti különbség jól ismert jelenség, és érdekes módon a tirozin szintje is nemspecifikus mintázatot mutat: fiatal nőkben alacsonyabb, mint fiatal férfiakban. Ennek ellenére eddig kevéssé volt ismert, hogy a tirozin hozzájárulhat‑e az átlagos élethossz közötti nemi különbséghez. A University of Hongkong és a University of Georgia kutatói ezért a UK Biobank több mint 272 ezer résztvevőjének adatait elemezték, hogy feltárják a fenilalanin és tirozin vérben keringő szintjeinek összefüggését az összhalálozással, valamint mendeli randomizációval vizsgálták a genetikai ok-okozati kapcsolatot is.

Az elemzés azt mutatta, hogy a fenilalanin magasabb szintje mindkét nemben növeli az összhalálozás kockázatát. A tirozin esetében a kapcsolat csak férfiaknál volt egyértelműen pozitív, bár a nemek közötti különbség statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak. A betegségspecifikus halálozás vizsgálata szerint a fenilalanin – a tirozinnal ellentétben – a szív- és érrendszeri, valamint daganatos halálozással is összefüggést mutatott. A mendeli randomizáció eredményei tovább árnyalták a képet: a genetikailag meghatározott magasabb fenilalaninszint férfiaknál hosszabb élettartammal társult, míg a magasabb tirozin-szint mindkét nemben rövidebb élettartammal hozható összefüggésbe, bár egyes kiegészítő elemzések kevésbé voltak meggyőzőek. Amikor a két aminosav együttes hatását vizsgálták, a tirozin férfiaknál továbbra is a rövidebb élettartammal mutatott kapcsolatot, míg nőknél az eredmények kevésbé voltak következetesek.

A vizsgálat jelentősége abban áll, hogy a tirozin szerepét emeli ki az emberi élettartam szabályozásában. Bár a pontos biológiai mechanizmus még nem ismert, a kutatók felvetik, hogy a tirozin inzulinrezisztenciát elősegítő hatása lehet az egyik lehetséges magyarázat. Az inzulinrezisztencia számos krónikus betegség kockázatát növeli, és nemspecifikus hatásokat is mutat. A kalóriamegszorítás ismerten csökkenti az inzulinrezisztenciát, és nemspecifikus módon befolyásolja a hosszú élettartamot és az anyagcserét. A tirozin neurotranszmitter-előanyagként a tesztoszteron által szabályozott idegi folyamatokban is szerepet játszik, ami szintén hozzájárulhat a férfiakra jellemző erősebb kapcsolathoz.

A kutatás arra is rámutat, hogy a tirozin szintje étrendi beavatkozásokkal módosítható, például a fehérjebevitel csökkentésével. Ugyanakkor a vizsgálat nem tesztelt ilyen beavatkozásokat, és a keringő aminosavszintek nem feltétlenül tükrözik közvetlenül a táplálkozási mintázatot. A szerzők megjegyzik, hogy eredményeik nem támasztják alá a tirozin hosszú távú pótlásának élettartam-növelő hatását, jóllehet a tirozin gyakran szerepel hangulatjavító vagy a kognitív funkciókat serkentő étrend-kiegészítőkben. Mivel a vizsgálat nem értékelte a tirozinpótlást, nem állítható, hogy a kiegészítők csökkentenék az élettartamot, de a jelenlegi eredmények nem utalnak hosszú távú előnyre sem.

A genetikai elemzések egy része ugyanazon UK Biobank populációból származó adatokra épült, ami torzítást okozhat, ám egy független genetikai adatbázison végzett érzékenységi vizsgálat hasonló irányú összefüggéseket mutatott. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fenilalanin és tirozin nemlineáris kapcsolatot mutat a halálozással, így a megfigyelt összefüggések elsősorban a magasabb aminosavszintekkel rendelkező személyekre lehetnek érvényesek. A jövőbeni vizsgálatoknak különböző aminosavszintű populációkban kell megerősíteniük az eredményeket.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Could one amino acid help explain why men tend to live shorter lives?

The role of phenylalanine and tyrosine in longevity: a cohort and Mendelian randomization study

Irodalmi hivatkozás:

Zhao J, Sun Y, Zhang J, Ye K. The role of phenylalanine and tyrosine in longevity: a cohort and Mendelian randomization study. Aging (Albany NY). 2025; 17:2500-2533. DOI: 10.18632/aging.206326, https://www.aging-us.com/article/206326/text