A kognitív károsodás kockázatának becslése

A The Lancet Neurology folyóirat decemberi számában jelent meg a Mayo Clinic kutatóinak tanulmánya, amelyben egy olyan prediktív eszköz kifejlesztéséről számoltak be, amely képes évekkel a tünetek megjelenése előtt megbecsülni az Alzheimer-kórhoz társuló memória- és kognitív zavarok kialakulásának kockázatát. Az eszköz használatával nyert eddigi eredmények szerint a nők élettartamra vetített kockázata magasabb, mint a férfiaké, mind a demencia, mind az enyhe kognitív zavar (MCI) tekintetében. Az MCI a normális öregedés és a demencia közötti átmeneti állapot, amely rontja az életminőséget, de az érintettek többsége még önálló életet tud élni. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az APOE ε4 génvariánst hordozó férfiak és nők szintén fokozott kockázattal élnek.

Az Alzheimer-kórt két jellegzetes fehérje jelenléte határozza meg: az amiloid-béta, amely plakkokat képez, és a tau, amely fibrillumokat alkot az agyban. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által nemrégiben engedélyezett gyógyszerek elvileg képesek eltávolítani az amiloidot, és lassítani a betegség előrehaladását enyhe demenciában vagy MCI-ben szenvedő betegeknél. Clifford Jack, a mostani tanulmány első szerzője kiemelte, hogy most még korábbi szakaszban, a tünetek megjelenése előtt próbálják a lehető legpontosabban meghatározni azon betegek körét, akiknél a későbbi kognitív hanyatlás kockázata a legmagasabb.

Az új predikciós modell több tényezőt kombinál: az életkort, a nemet, az APOE genotípushoz kapcsolódó genetikai kockázatot, valamint az agyi amiloid szintet, amelyet PET-vizsgálattal mérnek. Az adatok alapján a kutatók képesek megbecsülni, hogy egy adott személy esetében mekkora esély van MCI vagy demencia kialakulására tíz éven belül, illetve teljes élettartama során. A vizsgált tényezők közül az amiloid szint bizonyult a legerősebb prediktornak mindkét állapot esetében. Ronald Petersen, a Mayo Clinic Study of Aging igazgatója hangsúlyozta, hogy az ilyen kockázati becslések segíthetnek az orvosoknak és a betegeknek eldönteni, mikor érdemes egy adott terápiát megkezdeni vagy életmódbeli változtatásokat bevezetni a tünetek késleltetése érdekében.

A kutatás különlegessége, hogy a Mayo Clinic Study of Aging egy olyan hosszú távú, közösségi alapú vizsgálatára épül, amely Minnesota állam Olmsted megyéjében több ezer lakost követ nyomon – a most közölt elemzés 5858 résztvevő adatait tartalmazta. A Mayo kutatói abban is egyedülálló helyzetben vannak, hogy a résztvevőket akkor is nyomon tudják követni, ha már nem vesznek aktívan részt a vizsgálatban, mivel az orvosi dokumentációkból továbbra is hozzáférnek adataikhoz. Ez szinte teljes körű információt biztosít arról, kiknél alakul ki kognitív hanyatlás vagy demencia. Terry Therneau, a statisztikai elemzés vezetője kiemelte, hogy a demencia előfordulási aránya kétszer magasabb volt azoknál, akik időközben kiléptek a vizsgálatból, mint azoknál, akik folytatták a részvételt.

A tanulmány kiemeli az MCI jelentőségét, amely jelenleg az Alzheimer-ellenes gyógyszerek elsődleges célpontja. Bár az új eszköz egyelőre kutatási célokat szolgál, fontos lépést jelent a személyre szabott ellátás felé. A jövőben véralapú biomarkerek bevonása is várható, ami szélesebb körben elérhetővé teheti a vizsgálatot. Petersen hangsúlyozta, hogy a végső cél az, hogy az emberek minél több időt nyerjenek: időt a tervezésre, a cselekvésre és arra, hogy jó életminőségben éljenek, mielőtt a memóriazavarok megjelennek.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Alzheimer's risk calculator could spot danger years before symptoms begin

Lifetime and 10-year absolute risk of cognitive impairment in relation to amyloid PET severity: a retrospective, longitudinal cohort study

Irodalmi hivatkozás:

Lifetime and 10-year absolute risk of cognitive impairment in relation to amyloid PET severity: a retrospective, longitudinal cohort study. Jack, Clifford R et al. The Lancet Neurology, Volume 24, Issue 12, 1016 - 1025