Kávéfogyasztás és vastagbélrák
A koffeinbevitel legmagasabb szintje alacsonyabb összhalálozási és vastagbélrák‑specifikus halálozási kockázattal társult, de ok-okozati összefüggés egyelőre nem állapítható meg.
- Testmozgás szerepe vastagbélrák kockázatának csökkentésében
- Glükóz és fruktóz szerepe a vastagbélrák metasztázisában
- Vastagbélrákszűrés mesterséges intelligencia segítségével
- Kalcium és vastagbélrák kockázat
- Ijesztő ütemben terjed a középkorúaknál a vastagbélrák
- Gyakori baktérium a vastagbélrákos daganatokban
- DNS-vérvizsgálat a vastagbélrák kimutatásában
- Bél mikrobiom és vastagbélrák
- Új célzott immunterápia vastagbélrák kezelésére
- Új gyógyszercélpont a vastagbélrák terápiájában
- Colorectalis carcinoma és post-polypectomiás utánkövetés az amerikai és európai irányelvek tükrében
A Cancer Causes & Control folyóiratban megjelent kohorszvizsgálat a koffeintartalmú és koffeinmentes kávé fogyasztását elemezte a vastagbélrák diagnózisát követő hosszú távú túlélés szempontjából. Eredményeik szerint a kávé hatása jóval összetettebb annál, mint amit az általános fogyasztás alapján feltételezni lehetne. A vastagbélrák az Egyesült Államokban a második vezető daganatos halálok és korábbi kutatások arra utalnak, hogy a kávé apoptózist elősegítő, gyulladáscsökkentő, sejtszaporodást gátló és antioxidáns hatásokkal rendelkezik. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a kávéfogyasztás kedvezően befolyásolhatja a túlélést, ugyanakkor a korábbi vizsgálatok etnikai és faji sokszínűsége korlátozott volt.
A jelen tanulmány célja az volt, hogy etnikailag és faji szempontból sokszínű mintában vizsgálja a kávéfogyasztás és a halálozási kockázatok kapcsolatát. A kutatók a Multiethnic Cohort Study azon résztvevőit vonták be, akik a felvételt követően, de az utánkövetéses étrendi felmérés előtt kaptak vastagbélrák‑diagnózist. A kávéfogyasztást két időpontban mérték: a beválasztáskor (1993–96), majd a 2003–08 közötti utánkövetés során, élelmiszerfogyasztási kérdőív segítségével. Az utánkövetéses kérdőív a diagnózist követően férfiaknál medián 4,8 évvel, nőknél 4,4 évvel később készült el. A vizsgálat elsődleges szempontja a kávéfogyasztás volt, amely magában foglalta a koffeintartalmú és koffeinmentes kávékat; emellett külön is elemezték a két típust. A beválasztáskor részletes adatokat gyűjtöttek a demográfiai jellemzőkről, a kórelőzményről, társbetegségekről, dohányzási szokásokról, fizikai aktivitásról, gyógyszerhasználatról és a vastagbélrák családi anamnéziséről. Az elsődleges kimenet az összes okból bekövetkező halálozás, a másodlagos pedig a vastagbélrák‑specifikus halálozás volt.
A kutatók a kávéfogyasztás és a halálozási kimenetek kapcsolatát több tényező figyelembevételével becsülték, beleértve a nemet, az életkort, a testtömegindexet, a faji és etnikai hovatartozást, a daganat helyét és stádiumát, az iskolázottságot, a családi állapotot, a társbetegségeket, a fizikai aktivitást, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az egyéb daganatos betegségeket, az omega‑3 zsírsavbevitelt és a diagnózis és a kérdőív kitöltése közötti időt. További elemzések vizsgálták a koffeinmentes és koffeintartalmú kávé együttes hatását, az esetleges etnikai és faji különbségeket, a teljes koffeinbevitel szerepét, valamint azt, hogy a diagnózis előtti és utáni kávéfogyasztás változása miként függ össze a túléléssel. A kutatók érzékenységi elemzésekkel ellenőrizték az esetleges torzításokat.
A vizsgálat összesen 1098 vastagbélrákos beteget foglalt magában, akik közül az utánkövetés során 628-an hunytak el, 107-en a betegség következtében. A diagnóziskor az átlagéletkor 69 év volt, a résztvevők 55%-a férfi, 73%-uknál a daganat a colonban helyezkedett el. A kohorsz etnikai összetétele sokszínű volt: 42% japán amerikai, 21% fehér, 16% latinó, 14% fekete és 7% bennszülött hawaii résztvevő. A kávéfogyasztás jelentősen eltért az egyes csoportok között: a fehér résztvevők 23%-a fogyasztott legalább napi két csészével, míg a bennszülött hawaiiak 21%-a, a japán amerikaiak és latinók 19%-a, a fekete bőrű résztvevőknek pedig 14%-a. A magasabb kávéfogyasztás gyakran társult nagyobb fizikai aktivitással, magasabb kalóriabevitellel és gyakoribb dohányzással. A teljes kávéfogyasztás és a koffeintartalmú kávé fogyasztása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot sem az összes okból bekövetkező halálozással, sem a vastagbélrák‑specifikus halálozással.
A koffeinmentes kávé magasabb fogyasztása azonban alacsonyabb összhalálozási kockázattal járt együtt, és ez a kapcsolat a koffeinbevitel kontrollálása után is fennmaradt. Feltáró jellegű elemzések szerint a fehér résztvevők körében a nagyobb mértékű koffeintartalmú kávéfogyasztás alacsonyabb vastagbélrák‑specifikus halálozással társult, míg a koffeinmentes kávé fogyasztása alacsonyabb összhalálozással járt.
A diagnózis előtti és utáni kávéfogyasztás növekedése szintén alacsonyabb összhalálozási kockázattal társult, amikor a változást folytonos változóként elemezték, függetlenül a diagnózis előtti fogyasztástól. A kategóriák szerinti elemzés nem mutatott szignifikáns kapcsolatot, és a szerzők óvatosságra intettek, mivel a folytonos eredményt kiugró értékek befolyásolhatták. Az érzékenységi elemzések következetes eredményeket adtak.
A vizsgálat megfigyeléses jellege miatt nem alkalmas ok‑okozati összefüggések bizonyítására. A túlélési torzítás lehetősége is fennállt, mivel a résztvevőknek túl kellett élniük a diagnózist követő étrendi felmérésig, és ezt jelentősen torzítja, hogy 735 vastagbélrákos beteg még a kérdőív kitöltése előtt elhunyt. Az egyes etnikai csoportok kis létszáma korlátozta a részletes alcsoport‑elemzéseket, és kevés résztvevő fogyasztott nagyon nagy mennyiségű kávét.
Összességében a kohorszban nem találtak szignifikáns kapcsolatot a koffeintartalmú kávé fogyasztása és az összhalálozás, vagy a vastagbélrák‑specifikus halálozás között. A koffeinmentes kávé gyakoribb fogyasztása alacsonyabb összhalálozási kockázattal társult. Feltáró elemzések szerint a fehér résztvevők körében a gyakoribb koffeintartalmú kávéfogyasztás alacsonyabb vastagbélrák‑specifikus halálozással, míg a bennszülött hawaiiak körében alacsonyabb összhalálozással járt együtt. A koffeinbevitel legmagasabb szintje alacsonyabb összhalálozási és vastagbélrák‑specifikus halálozási kockázattal társult. További kutatások szükségesek annak tisztázására, hogy ezek az összefüggések megismételhetők‑e, és pontosabban megérthető legyen, miként befolyásolja a kávé és a koffein a vastagbélrák kimenetelét.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Coffee after colorectal cancer? Decaf and caffeine show different links with mortality
Irodalmi hivatkozás:
Benson, K.R.K., Tolstykh, I., Chan, J.M. et al. Association of coffee intake with risk of all-cause and colorectal cancer-specific mortality among individuals with colorectal cancer in the Multiethnic Cohort Study. Cancer Causes Control 37, 157 (2026). DOI: 10.1007/s10552-026-02246-w, https://link.springer.com/article/10.1007/s10552-026-02246-w






