Parkinsonos betegek pszichotrop-szer használata
Egy finn vizsgálat szerint már a diagnózist megelőzően is gyakoribb a pszichotrop szerek használata a Parkinson-kóros betegek körében.
- Obstruktív alvási apnoe és Parkinson-kockázat
- Parkinson-kór és nyugtalan láb szindróma
- Új megközelítés a Parkinson-kór kezelésében
- Parkinson-kór diagnózisa kézírás alapján
- Új eszköz a Parkinson-kór differenciáldiagnózisában
- Potenciális új gyógyszercélpont Parkinson-kórban
- Új gyógyszercélpont a Parkinson-kór kezelésében
- A Parkinson-kór gyakoriságának növekedése
- Új kísérleti módszer a Parkinson-kór terápiájában
- CDK5-P25-gátló peptid kezelés Alzheimer-kórban
- Magnetogenetikai terápia Parkinson-kórban
- Szubkután infúzió Parkinson-kórra
A University of Eastern Finland vizsgálata szerint a Parkinson-kórral élők körülbelül egyharmada szed legalább egyféle pszichotrop gyógyszert. A kutatók azt találták, hogy ezeknek a készítményeknek a használata már a diagnózis felállítása előtt gyakoribb volt a Parkinson‑kóros betegek körében, és a betegség előrehaladtával ez a gyakoriság tovább emelkedett.
A Parkinson‑kór lassan romló idegrendszeri betegség, amelyet jellegzetes mozgástünetek – nyugalmi remegés, lelassult mozgás és izommerevség – határoznak meg. A motoros tüneteket azonban gyakran évekkel megelőzik a neuropszichiátriai panaszok, az alvászavarok és a fájdalom, amelyek kezelésére sokszor pszichotrop gyógyszereket alkalmaznak. Ennek ellenére eddig nem készült olyan hosszú távú vizsgálat, amely részletesen feltérképezte volna ezeknek a szereknek a használatát Parkinson‑kórban.
A British Journal of Clinical Pharmacology folyóiratban megjelent tanulmány tíz éven át követte a gyógyszerhasználat alakulását: öt évvel a diagnózis előtti időponttól kezdve egészen öt évvel a diagnózist követő időpontig. A finn országos egészségügyi adatbázisok felhasználásával 17.370, otthonában élő Parkinson‑kóros személy és 115.386 életkor és nem szerint a betegekhez illesztett kontroll szerepelt a vizsgálatban.
A követési időszak alatt a Parkinson‑kóros betegek körében az egyféle pszichotrop gyógyszert használók aránya 18%-ról 35%-ra nőtt, míg a kontroll csoportban 14%-ról 20%-ra emelkedett. Hasonló tendencia mutatkozott a többféle pszichotrop szer együttes alkalmazásában is: a Parkinson‑kóros betegek körében ez mindvégig gyakoribb volt, mint a kontrolloknál. A vizsgálat kezdetén a betegek 5%-a szedett több pszichotrop gyógyszert egyszerre, ez az arány a követés végére 10%-ra nőtt. Mindkét csoportban a legidősebb, 80 év feletti korosztályban fordult elő a leggyakoribb pszichotrop gyógyszerhasználat.
A kontroll csoportban a benzodiazepinek és a hozzájuk hasonló hatású szerek voltak a leggyakrabban alkalmazott pszichotrop készítmények, és ugyanez volt megfigyelhető a Parkinson‑kóros betegek körében is a diagnózist követő első három évben. Ezt követően azonban az antidepresszánsok használata még ezeknél is gyakoribbá vált.
A kutatók szerint a pszichotrop gyógyszerek fokozott alkalmazása valószínűleg a nem motoros tünetek korai megjelenését és a panaszok súlyosbodását tükrözi, valamint összefügghet azzal is, hogy a Parkinson-kóros betegek gyakrabban veszik igénybe az egészségügyi ellátást. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a pszichotrop szerek – különösen a többféle készítmény együttes szedése – növeli az időskori elesések és az ezekhez kapcsolódó csonttörések kockázatát, miközben a Parkinson-kór önmagában is hajlamosít ezekre az eseményekre.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Use of psychotropics increases in the early stages of Parkinson's disease
Irodalmi hivatkozás:
Noora Nieminen et al, Psychotropic medication use among community dwellers with and without Parkinson's disease – A nationwide cohort study, British Journal of Clinical Pharmacology (2026). DOI: 10.1002/bcp.70553
