Hosszabb ideig élünk, de betegebben
A hosszabb élettartam egyelőre nem jár együtt az egészségben eltöltött évek növekedésével.
- Hidrogén-szulfid és élettartam
- ADHD és élettartam
- Étrend és várható élettartam
- Kalóriabevitel csökkentésével a gyulladás és az öregedés ellen
- Öregedés 1-es típusú diabéteszben
- Egy lépéssel közelebb a hosszabb élet titkához
- Van remény az öregedés elleni küzdelemben?
- Ősz haj és az „elakadt” őssejtek
- Telomerhossz és az agy egészsége
A The Lancet Public Health folyóiratban megjelent egyik tanulmány a morbiditási rés (morbidity gap), azaz az egészségben eltöltött és a rossz egészségi állapotban töltött évek közötti különbség alakulását vizsgálta 1990 és 2023 között, és feltárta azokat a betegségeket, sérüléseket és kockázati tényezőket, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá az élet végéig fennmaradó egészségromláshoz. Az elmúlt évszázadban a várható élettartam jelentősen nőtt, így egyre nagyobb hangsúly kerül az egészségben eltöltött évek meghosszabbítására. A morbiditás kompressziójának hipotézise szerint a kockázatcsökkentő és egészségfejlesztő stratégiák képesek a funkcióvesztést egyre későbbi életkorokra tolni, és rövidebb időszakra korlátozni. A bizonyítékok azonban nem egységesek: míg korábbi vizsgálatok egyes magas jövedelmű országokban a morbiditás relatív csökkenését jelezték, az újabb adatok inkább a morbiditás kiterjedését támasztják alá.
A kutatócsoport a Global Burden of Diseases, Injuries, and Risk Factors Study (GBD) 2023 adatbázisát használta fel a várható élettartam, az egészségben eltöltött várható élettartam (HALE) és a morbiditási rés globális, regionális és országos trendjeinek elemzésére. A várható élettartamot a születéskor várható átlagos évek számaként határozták meg, míg a HALE azt mutatta meg, hogy ebből mennyi év telik el teljes egészségben. A morbiditási rés a kettő különbség, vagyis azt az időt jelöli, amelyet az emberek rossz egészségi állapotban töltenek. A kutatók a morbiditási rés arányos formáját is vizsgálták, amely azt mutatja, hogy a teljes várható élettartam hány százaléka telik el egészségkárosodással.
A vizsgálat szerint a globális várható élettartam 1990 és 2023 között 64,6 évről 73,8 évre nőtt, míg a HALE 55,9 évről 63,1 évre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a morbiditási rés 8,8 évről 10,7 évre tágult. A várható élettartam növekedése egyetlen kivétellel minden országban meghaladta a HALE javulását. A COVID-19-járvány idején átmeneti visszaesés volt megfigyelhető: 2021-ben a várható élettartam 71,9 évre, a HALE 61,7 évre csökkent, a morbiditási rés pedig 10,3 évre mérséklődött.
A legnagyobb morbiditási rés 2023-ban a magas jövedelmű régiókban volt megfigyelhető (12,7 év), míg a legkisebb a szubszaharai Afrikában (9 év). Országos szinten az Egyesült Államokban volt a legnagyobb a morbiditási rés (14 év), míg Nauruban a legkisebb (6,9 év). A pontbecslések alapján az elmúlt három évtizedben szinte minden országban nőtt a morbiditási rés és a területek 84,8%-ában az arányos morbiditási rés is emelkedett. Afganisztánban 2023-ban a várható élettartam 17,9%-a telt el rossz egészségi állapotban.
A morbiditási rés több mint felét öt fő betegségcsoport adta: a mozgásszervi betegségek, a mentális zavarok, az érzékszervi betegségek (például halláscsökkenés), a sérülések (például esések), valamint egyéb nem fertőző betegségek. A magas jövedelmű régiókban a mozgásszervi és mentális zavarok a morbiditási rés egyharmadát tették ki. Alacsony fejlettségű országokban a táplálkozási hiányállapotok is az öt legjelentősebb tényező közé tartoztak. A kockázati tényezők közül a magas testtömegindex, az emelkedett éhomi vércukorszint, a gyermekek és anyák alultápláltsága, valamint a dohányzás járult hozzá leginkább a morbiditási réshez. A magas jövedelmű országokban a magas BMI, a dohányzás és az emelkedett vércukorszint volt meghatározó.
A nők világszerte tovább élnek, de több időt töltenek rossz egészségi állapotban, mint a férfiak. A morbiditási rés 1990 és 2023 között nőtt: a nőknél 10 évről 12,1 évre, a férfiaknál 7,6 évről 9,3 évre.
Összességében a felmérés szerint a hosszabb élettartam nem járt együtt az egészségben eltöltött évek növekedésével. A morbiditási rés szinte minden országban tágult, és ma a világ népességének többsége életének legalább egy évtizedét rossz egészségi állapotban tölti.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Longer lives now come with more years spent in poor health worldwide
Irodalmi hivatkozás:
Hay, S. I., Nam, P., Saqib, H., et al. (2026). Global, regional, and national trends in the morbidity gap and contributing diseases, injuries, and risk factors, 1990-2023: A systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2023. The Lancet Public Health, 11(8), e487-e505. DOI: 10.1016/S2468-2667(26)00098-8, https://www.thelancet.com/journals/lanpub/article/PIIS2468-2667(26)00098-8/fulltext
