VR-szemüveg klausztrofóbiás betegek képalkotó vizsgálataihoz

 A szorongást vagy klausztrofób érzést átélő betegek számára a kardiológiai képalkotó vizsgálatok – különösen a PET- és CT-alapú eljárások – gyakran komoly megterhelést jelentenek, ami a vizsgálatok megszakításához, elvégzésük sikertelenségéhez vezethet. Az American College of Cardiology Quality Summit 2026 konferencián bemutatott egyik új vizsgálat szerint a virtuális valóságon (VR; virtual reality) alapuló figyelemelterelés alkalmazása igen hasznos módszer: a VR-t használó betegek 95%-ánál sikerült befejezni a PET/CT-vizsgálatot. Ez a megközelítés nemcsak a betegkomfortot növeli, hanem a kórházi rendszerek számára is költségmegtakarítást eredményezhet az elmaradt/meghiúsult diagnosztikai eljárások számának csökkenésén keresztül.

A kutatás vezetője, Kaitlyn Amidon, a UCHealth Southern Region ápolója kiemelte: a VR‑alkalmazás lehetővé tette a klausztrofóbiás betegek számára a vizsgálat elvégzését anélkül, hogy az befolyásolta volna a diagnosztikai képminőséget. A betegkomfort és a klinikai érték közötti egyensúly megőrzése alapvető szempont és a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy egyszerű, nem gyógyszeres beavatkozás is képes hatékonyan csökkenteni a betegoldali akadályokat anélkül, hogy veszélyeztetné a kardiovaszkuláris ellátás minőségét.

A UCHealth non-invazív kardiológiai vizsgáló részlegének munkatársai 2025 júliusa és 2026 márciusa között 105 olyan beteget értékeltek, akik VR-t használtak a PET/CT képalkotás során. A résztvevők többsége szorongásról vagy klausztrofóbiáról számolt be, és mindössze négyen voltak olyanok, akik nem jelezték előzetesen a klausztrofóbiát, ám a helyszínen, a VR-program megismerése után kérték a szemüveg/headset használatát. A VR-alkalmazásra azok a betegek voltak alkalmasak, akiknek nem volt epilepsziás anamnézisük, illetve nem 18F-FDG radiotracerrel végzett vizsgálatra érkeztek. A VR-programot a radiológiai osztályon kihelyezett tájékoztatók is népszerűsítették.

A vizsgálatban részt vevő betegek 95%-a sikeresen befejezte a PET/CT-vizsgálatot, és 80%-uk a teljes vizsgálati idő alatt viselte a VR-headsetet, ami jó tolerálhatóságot jelez. A résztvevők több mint háromnegyede pozitív élményként számolt be a VR használatáról; a leggyakoribb fizikai kellemetlenség a headset illeszkedésével kapcsolatos diszkomfort érzet volt. A technikai problémák ritkák és átmenetiek voltak, leginkább rövid Wi-Fi-kapcsolati hibák formájában, amelyek nem akadályozták a vizsgálatok befejezését.

A VR‑eszköz vizuális és auditív élményekkel tereli el a beteg figyelmét a vizsgáló környezet szorongást keltő elemeiről. A betegek többféle nyugtató, természet- vagy utazást idéző virtuális környezet közül választhattak, ami tovább növelte a beavatkozás elfogadottságát.

A program kezdeti szakaszában a kutatócsoport kereskedelmi forgalomban kapható VR-headsetet alkalmazott, amely lehetőséget adott a koncepció kipróbálására és a gyakorlati szempontok – például a betegkomfort, a tartalomválasztás, az eszközkezelés és a vizsgálati munkafolyamatba való integráció – feltérképezésére. Ezek a tapasztalatok vezettek el ahhoz, hogy később egy kifejezetten egészségügyi környezetre tervezett, intézményi VR-rendszerre térjenek át. A fejlesztés jól mutatja, hogy a sikeres megvalósítás nem pusztán a technológián múlik, hanem azon is, hogy az eszközt a klinikai környezethez igazítsák, és folyamatosan tanuljanak a betegektől és az ellátó személyzettől.

A VR-beavatkozás pénzügyi hatása is jelentős. A rendszer bevezetése 4387 dolláros (1,37 millió Ft) kezdeti beruházást és havi 168 dolláros (53 ezer Ft) fenntartási költséget igényelt. A kutatók becslése szerint egy megszakított vagy sikertelen képalkotó vizsgálat közel 3000 dollárba (940 ezer Ft) kerül a finanszírozási, anyagköltség- és munkaerő-ráfordítások alapján. Így már a sikertelen vizsgálatok számának enyhe csökkenése is számottevő megtakarítást eredményezhet, miközben értékes vizsgálati kapacitást és személyzeti erőforrásokat őriz meg.

A kedvező betegvisszajelzések és a magas vizsgálatbefejezési arány alapján a VR-program továbbra is elérhető a UCHealth non-invazív kardiológiai részlegén, és alkalmazása már túlmutat a PET/CT-vizsgálatokon. A VR-rendszert echokardiográfiás vizsgálatok és SPECT‑alapú terheléses tesztek során is használják, bár ezekben az esetekben ritkábban. Emellett a személyzet tűfóbiás betegek körében az intravénás kanülök behelyezésekor is sikerrel alkalmazta a VR-t figyelemelterelő eszközként.

A program célja az volt, hogy a VR egy további, betegközpontú, nem gyógyszeres lehetőséget kínáljon azokban a helyzetekben, amikor a szorongás, a klausztrofóbia vagy valamilyen procedurális stressz akadályt jelenthet az ellátásban. A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy minőségfejlesztési kezdeményezésként zajlott és nem randomizált kontrollált vizsgálatként, így nem állt rendelkezésre közvetlen, beavatkozás előtti összehasonlító adat. A VR-programot ráadásul egy új PET/CT-rendszer bevezetésével párhuzamosan alkalmazták, amely módosította a betegpozicionálást, így a korábbi rendszer adatai nem szolgálhattak megfelelő historikus kontrollként sem. Emiatt a most megfigyelt vizsgálatbefejezési arány nem tekinthető a kiindulási állapothoz viszonyított, számszerűen igazolt javulásnak.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Virtual reality distraction helps claustrophobic patients complete cardiac scans

Virtual Reality Can Help Ease Anxiety, Claustrophobia During Cardiac Imaging