A Huntington-kór precíziós génterápiája
Az új módszer nem a huntingtin gén teljes kikapcsolását végzi, hanem csak egy pontszerű módosítást végez.
A University of Illinois Urbana‑Champaign kutatói arról számoltak be, hogy egy kifejezetten a Huntington-kórt okozó gén módosítására kifejlesztett eljárás egérmodellekben jelentősen csökkentette a toxikus fehérjetöredékek mennyiségét és mérsékelte a betegséghez kapcsolódó tüneteket. A kutatás során olyan megközelítést alkalmaztak, amely eltér a korábbi génterápiás módszerektől: nem a HTT gén teljes kikapcsolására törekedtek, hanem egy precíz, pontszerű módosítást hoztak létre a huntingtin génben. Ennek hatására a sejt fehérjeszintézisért felelős mechanizmusai kihagyják azt a rövid szakaszt, amely hajlamos toxikus hatású fehérjetöredékek képzésére, miközben a huntingtin fehérje élettani funkciói megmaradnak.
A Pablo Perez‑Pinera és Thomas Gaj vezette kutatócsoport eredményeit a Nature Biomedical Engineering folyóirat közölte. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a megközelítés új szemléletet kínál a Huntington-kór kezelésében: nem a fehérje teljes inaktiválására vagy másodlagos kóros folyamatok gátlására épít, hanem egy minimális genetikai módosítással befolyásolja a fehérje sejten belüli feldolgozását. Ez különösen jelentős előrelépés egy olyan betegség esetében, amelynek jelenleg nincs kuratív terápiája, és amelynek új lehetséges kezelési iránya reményt adhat a betegek számára.
A Huntington‑kór öröklődő neurodegeneratív betegség, amely fokozatos mozgáskoordinációs zavarokkal és kognitív hanyatlással jár. A HTT gén mutációja miatt a huntingtin fehérje könnyen hasíthatóvá válik, és olyan toxikus töredékek keletkeznek, amelyek lassan pusztítják az idegsejteket. Mivel a tünetek többnyire középkorban jelentkeznek, sok érintett csak akkor szembesül a betegséggel, amikor már tovább örökítette azt gyermekeinek.
A kutatócsoport több mint 140 bázisszerkesztőt vizsgált meg, amelyek a DNS egyik bázisát képesek kémiai úton egy másikra átalakítani anélkül, hogy a kettős spirált átvágnák. A legpontosabb és legkevesebb mellékhatással járó szerkesztőket választották ki, majd ezeket juttatták be a mutáns HTT gént hordozó egerek agyába. Az így kezelt állatokban kevesebb toxikus fehérjetöredék halmozódott fel, enyhébb tünetek jelentkeztek, és kisebb mértékű neurodegeneráció volt megfigyelhető, mint a kezeletlen egerekben.
A kutatók szerint ez a módszer nemcsak a Huntington‑kór esetében kínál új lehetőséget, hanem más genetikai eredetű betegségek kezelésében is alkalmazható lehet. A vizsgálat rámutat, hogy a genetikai rendellenességek terápiája nem feltétlenül igényli a hibás gén teljes inaktiválását vagy a mutáció közvetlen kijavítását; olykor elegendő lehet a fehérje működésének módosítása ahhoz, hogy megakadályozzuk a további sejtkárosodást.
A következő lépésben a kutatócsoport a bázisszerkesztők agyba juttatásának finomításán dolgozik, hogy a beavatkozás kevésbé legyen invazív, és ne igényeljen vírusvektorokat. Emellett vizsgálják annak lehetőségét is, hogy a HTT gén más régióit célozzák meg, tovább csökkentve a fehérje káros tulajdonságait.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
New gene editing tool reduces Huntington's symptoms in mice
In vivo CRISPR base editing for treatment of Huntington’s disease
Irodalmi hivatkozás:
Shirguppe, S., et al. (2026). In vivo CRISPR base editing for treatment of Huntington’s disease. Nature Biomedical Engineering. DOI: 10.1038/s41551-026-01747-y. https://www.nature.com/articles/s41551-026-01747-y
