Nem egységes kórkép a Sjögren-szindróma
A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Sjögren‑szindrómának legalább két immunológiailag elkülöníthető típusa létezik.
Egy Bonnban, Edinburghban és Newcastle-ben folytatott kutatás eredményei áttörést hozhatnak a Sjögren‑szindróma terápiájában. A vizsgálatok szerint az interferon‑alfa gyulladásos mediátor kulcsszerepet játszhat a betegség kialakulásában. A University Hospital Bonn, a Bonni Egyetem, az Edinburghi Egyetem és a Newcastle University közös tanulmánya a Lancet Rheumatology folyóiratban jelent meg, és eredményei arra utalnak, hogy az interferon‑alfa szabályozási zavara olyan immunológiai folyamatokat indít el, amelyek hosszú távon megkönnyíthetik célzott terápiák fejlesztését.
A Sjögren‑szindróma – vagy Sjögren‑betegség – tünetei igen változatosak: a szemszárazság, a bőrirritáció, az izom- és ízületi fájdalom, valamint a krónikus fáradtság egyaránt jellemző lehet. Az autoimmun eredetű kórkép a kollagén betegségek csoportjába tartozik, amelybe például a lupus is. Ezekben az állapotokban az immunrendszer a szervezet saját szöveteit támadja meg, ami a kötőszövet és a belső szervek károsodásához vezet. A betegség elsősorban az exokrin mirigyeket érinti, vagyis azokat a sejtcsoportokat, amelyek valamilyen típusú folyadékot vagy nyákot választanak ki a bőr felszínére vagy a tápcsatorna belsejébe. A krónikus gyulladás következtében a mirigyek működése romlik, ami a nyáltermelés csökkenését, a szem és a nyálkahártyák szárazságát okozza. Rayk Behrendt professzor, a bonni kutatócsoport vezetője kiemeli, hogy a betegség idővel más szerveket is érinthet, ezért tekintik a Sjögren‑szindrómát szisztémás kórképnek.
A betegség pontos kiváltó oka továbbra sem ismert, de régóta feltételezik, hogy az interferon‑alfa túltermelése szerepet játszik a tünetek kialakulásában. Bár sok betegnél kimutatható a mediátor emelkedett szintje, a korábbi vizsgálatok nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy ez okozza a betegség immunológiai eltéréseit. Ráadásul számos beteg nem reagál az interferon‑alfa hatását gyengítő terápiákra, ami arra utalt, hogy a háttérben összetettebb mechanizmusok állhatnak.
A mostani kutatás több mint 170 beteg immunrendszerét elemezte rendkívül részletesen. Mivel az interferon‑alfa normál körülmények között csak minimális mennyiségben van jelen, a kutatók egy új, rendkívül érzékeny módszert alkalmaztak az egyes molekulák kimutatására. A vizsgálatok szerint a betegek mintegy 60 százalékánál valóban magas volt az interferon‑alfa szintje, és ez a csoport jellegzetes immunológiai eltéréseket mutatott: bizonyos immungének aktivitása megváltozott, és a hozzájuk kapcsolódó fehérjék termelődése is eltért. A fennmaradó 40 százalékban viszont egy TRIM21 nevű molekula volt jelen, amely az interferon‑alfa‑többlettel rendelkező betegeknél hiányzott.
Állatkísérletekben a kutatók igazolták, hogy az interferon‑alfa túltermelése felelős a jellegzetes fehérjeprofilért és a TRIM21 hiányáért. Emellett a UK Biobank közel 50 ezer résztvevőjének adatait is elemezték, akik hosszú éveken át rendszeresen adtak vérmintát. Közülük mintegy 250-nél diagnosztizáltak Sjögren‑szindrómát, és az elemzés kimutatta, hogy az interferon‑alfa szintje már több mint egy évtizeddel a betegség kialakulása előtt emelkedett volt, és ezeknél a személyeknél a TRIM21 hiányzott. A kutatócsoport így bizonyította, hogy az interferon‑alfa és az immunrendszer jellegzetes eltérései között ok-okozati kapcsolat áll fenn.
A vizsgálatok arra utalnak, hogy a Sjögren‑szindrómának legalább két immunológiailag elkülöníthető típusa létezik. Bár klinikailag kezdetben nem különböztethetők meg, az interferon‑alfa mennyisége és a fehérjeprofil alapján eltérő immunológiai alcsoportok rajzolódnak ki. Ez a felismerés nem csupán tudományos jelentőségű: lehetővé teszi, hogy az interferon‑alfa hatását gátló terápiákat célzottan azoknál a betegeknél próbálják ki, akiknél valóban fennáll a mediátor túltermelése. A kutatók szerint ez hosszú távon új kezelési stratégiák kidolgozásához vezethet, amelyek a betegek jelentős részének nyújthatnak hatékony segítséget.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Inflammatory messenger substance interferon-alpha can trigger Sjögren's syndrome
Irodalmi hivatkozás:
Forbes, D., et al. (2026). Interferon-α as a precision medicine tool in Sjögren’s disease: a cohort and experimental medicine study. The Lancet Rheumatology. DOI: 10.1016/S2665-9913(26)00038-X. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S266599132600038X
