Virtuális valóság a stroke rehabilitációjában

A Bécsi Orvostudományi Egyetem és az ETH Zürich kutatói egy olyan új rehabilitációs platformot fejlesztettek ki, amely a stroke hosszú távú következményeivel élő betegek számára kínál korszerű, személyre szabható terápiás lehetőséget. A rendszer a virtuális valóságot kombinálja célzott, transzkután idegstimulációval, és egy friss, randomizált klinikai vizsgálat eredményei szerint javítja a kar‑ és kézfunkciókat, valamint a tapintásérzékelést és a testérzékelést. A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány alapján ez a technológia olyan rehabilitációs megközelítést kínál, amely túlmutat a hagyományos terápiák korlátain, és hosszabb távon is támogathatja a felépülést.

A stroke világszerte az egyik vezető oka a tartós fogyatékosságnak, mivel a korai, intenzív fizioterápia ellenére sok beteg évek múltán is csökkent kar‑ és kézfunkcióval, érzékelési zavarral és torzult testérzékeléssel él. A hagyományos rehabilitáció elsősorban a mozgástréningre összpontosít, miközben az érzékelési zavarok és a testkép sérülése gyakran háttérbe szorulnak. Ez indokolja azokat a komplexebb terápiás megoldásokat, amelyek egyszerre célozzák a motoros és szenzoros funkciók helyreállítását.

A Sztanisa Raszpopovics vezette kutatócsoport olyan rendszert fejlesztett, amely a rehabilitációs gyakorlatokat interaktív virtuális feladatokká alakítja. A MultiSensy nevű platform VR‑szemüveggel végzett, mindennapi tevékenységeket utánzó kar‑ és kézmozgásokat tartalmaz, például nyúlást, fogást, csippentést vagy alkarrotációt. A feladatok a beteg aktuális állapotához igazíthatók, így egyszerre célzottak és motiválóak. A bőrre helyezett elektródák valós időben stimulálják az érzőidegeket, lehetővé téve, hogy a résztvevők a virtuális tárgyakat valódi tapintásélményként érzékeljék. A rendszer célja, hogy a mozgás, az érzékelés és a testtudat helyreállítása egységes terápiás folyamatként valósuljon meg.

A klinikai vizsgálatban 34, legalább három hónappal korábban stroke‑on átesett beteg vett részt. A MultiSensy‑t használó csoport VR‑alapú, digitális környezetben végzett gyakorlatokat, míg a kontrollcsoport hagyományos fizioterápiát és foglalkozásterápiát kapott. Mindkét csoport háromhetes, tizenkét alkalomból álló rehabilitációs programot teljesített. A MultiSensy‑vel kezelt betegek kar‑ és kézfunkciója szignifikánsan nagyobb mértékben javult, mint a hagyományos terápiát kapó résztvevőké. A felső végtag motoros károsodását mérő Fugl-Meyer‑tesztben a VR‑alapú csoport közel kétszer akkora javulást mutatott. Hasonló eredmények születtek az Action Research Arm Testben is, amely a mindennapi tevékenységekhez szükséges kéz‑ és karmozgásokat értékeli. A motoros funkciók mellett az érzékelés is javult: a MultiSensy‑t használó betegek jobban érzékelték az érintést, és pontosabban érzékelték a sérült végtag méretét, alakját és helyzetét. A rendszer emellett mozgásadatokat gyűjt, amelyek objektív mutatókat szolgáltatnak a rehabilitáció előrehaladásáról, és segítik a terápiák személyre szabását.

A kutatók szerint az eredmények korai klinikai bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az immerzív virtuális valóság és az érzőideg‑stimuláció kombinációja hónapokkal a stroke után is képes támogatni a felépülést. Bár a technológia még kutatási fázisban van, és nagyobb klinikai vizsgálatok szükségesek, a MultiSensy ígéretes irányt jelöl ki a jövő személyre szabott, akár otthoni környezetben is alkalmazható stroke‑rehabilitációja számára.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New rehabilitation platform combines virtual reality and nerve stimulation for stroke recovery

Immersive virtual reality with synchronous neurostimulation for upper-limb recovery after stroke: a randomized feasibility trial

Irodalmi hivatkozás:

Aurucci, G. V., et al. (2026). Immersive virtual reality with synchronous neurostimulation for upper-limb recovery after stroke: a randomized feasibility trial. Nature Medicine. DOI: 10.1038/s41591-026-04486-4. https://www.nature.com/articles/s41591-026-04486-4