Meningitis: egyelőre nem teljesülnek a WHO globális célkitűzései
Más fertőzéses betegségekhez képest szerényebb ütemben csökkennek a globális agyhártyagyulladásos esetszámok a WHO beszámolója szerint.
- Meningitis diagnózisa ultrahanggal
- A távoli fertőzések és a műtéti fertőzések kockázata
- A liquor vizsgálata
- Láthatáron a pentavalens meningococcus vakcina
- Meningococcus elleni új, kvadrivalens oltóanyag
- A serdülők invazív meningococcus-fertőzéseinek kihívásai – fókuszban a prevenció
- A meningococcus B és C törzse ellen egyaránt oltani kell a csecsemőket
- Az infektológia húsz éve
- Az agyhártyagyulladás diagnosztikája, kezdeti terápiája és megelőzése
- A bakteriális meningitis gyors és pontos diagnosztikája
- Mit kell ma tudnunk a felnőttkori bakteriális meningitisről?
A The Lancet Neurology folyóiratban jelent meg a WHO kutatóinak tanulmánya, amely szerint 2023-ban világszerte mintegy 259 ezer ember halt meg meningitis következtében, és 2,5 millióan fertőződtek meg a betegséggel. Bár az 1990 óta eltelt időszakban mind a halálozási, mind a fertőzési arányok jelentősen csökkentek, a javulás üteme továbbra sem elegendő ahhoz, hogy 2030-ra teljesüljenek az Egészségügyi Világszervezet korábban kitűzött céljai, amelyek 50%-os esetszám- és 70%-os halálozáscsökkenést irányoznak elő.
A meningitis továbbra is a leggyakoribb fertőző eredetű neurológiai károsodást okozó betegség a világon. A 2000-es évektől kezdődően a globális oltási programok kiterjesztése jelentősen mérsékelte a fertőzések és a halálesetek számát mind a magas, mind az alacsony jövedelmű országokban, ugyanakkor a haladás üteme elmaradt más, vakcinával megelőzhető betegségekhez képest.
A mostani beszámoló a meningitis globális terhének eddigi legátfogóbb értékelését adja. Az eredmények alapján a 2023-ban meningitisben elhunyt vagy a betegséggel fertőzött személyek körében a legfontosabb halálozási kockázati tényezők a kis születési súly, a koraszülés, valamint a légszennyezés – beleértve a háztartási és a környezeti eredetű expozíciót – voltak.
A betegség terhe továbbra is aránytalanul nagy az alacsony jövedelmű országokban, különösen az afrikai meningitis-övben, ahol Nigéria, Csád és Niger számolt be a legmagasabb halálozási és fertőzési rátákról. A halálesetek vezető kórokozói a Streptococcus pneumoniae, a Neisseria meningitidis, a nem poliovírus eredetű enterovírusok és más vírusok voltak, míg a megbetegedések számát legnagyobb arányban a nem poliovírus enterovírusok adták.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a meningitis visszaszorításához elengedhetetlen az oltási programok további bővítése, az antibiotikumok felelős alkalmazásának erősítése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, valamint a diagnosztikai és surveillance rendszerek fejlesztése. Csak ezek együttes megvalósításával érhető el a betegség globális terhének további érdemi csökkentése.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Global, regional, and national burden of meningitis, its risk factors, and aetiologies, 1990–2023: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2023, The Lancet Neurology (2026). DOI: 10.1016/S1474-4422(26)00101-8
