Regenerálható-e a teljesen átvágott gerincvelő?
Sertés modellszervezeteken ígéretes eredmények születtek egy polietilén‑glikol‑kitozán alapú fuzogén gél alkalmazásával.
Az emberi és más emlős szervezetekben a gerincvelő sérülése súlyos, gyakran visszafordíthatatlan következményekkel jár, amelyek a mozgás, az érzékelés és a hólyagfunkciók tartós elvesztéséhez vezethetnek. A sérült axonok – vagyis az idegsejtek közötti jeleket továbbító hosszú nyúlványok – nem képesek újranőni, ezért a sérülés helyén sűrű hegszövet alakul ki, amely megakadályozza az idegi impulzusok áthaladását. Ezzel szemben bizonyos egyszerűbb gerinctelen állatok képesek a sérült idegrostok gyors összeforrasztására, ami természetes regenerációs képességük egyik kulcsa. Ez a jelenség inspirálta az orosz Sklifoszovszkij Intézet kutatóit, akik Michael Lebenstein‑Gumovszki vezetésével olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel sikerült sertésekben újra összekapcsolni a teljesen átvágott gerincvelőt, lehetővé téve számukra, hogy ismét képesek legyenek járni.
A teljes gerincvelő‑átvágás után a két idegvég természetes módon eltávolodik egymástól, így a regeneráció esélye minimális. A mikroszkopikus fonálférgekben azonban a sérült idegvégek automatikusan egymásra találnak és összeolvadnak. A kutatók felismerték, hogy egy hasonló folyamat létrehozásához olyan anyagra van szükség, amely kitölti a keletkező üreget, stabilan összetartja a két véget, és elősegíti a membránok összeolvadását.
A PLOS One folyóiratban ismertetett vizsgálatban egy speciális, úgynevezett fuzogén gél kifejlesztéséről számoltak be, amely képes az idegsejtek sérült membránjainak „összehegesztésére”. A gél polietilén‑glikolt – orvosi alkalmazásokban régóta használt vegyületet – és kitozánt, egy biológiai eredetű polimert tartalmaz. A kísérletben öt nőstény mangalica sertés gerincvelőjét vágták át altatásban. Három állat a kísérleti gélt kapta, és gerincüket csavarokkal és rudakkal stabilizálták, míg a kontrollcsoport két sertése csak a stabilizációt kapta meg, a gélt nem.
A műtét után minden állat azonos rehabilitációs programban vett részt, amely napi lábmasszázsból és elektromos izomstimulációból állt. A kezelt sertések az első héten polietilén‑glikol infúziót is kaptak. Az eredmények látványos különbséget mutattak: a géllel kezelt állatok már két napon belül reagáltak a bőr érintésére és visszanyerték az érzékelőképességükett, öt nap után pedig mindegyikük természetes hólyagkontrollt mutatott. Hatvan nap elteltével mindhárom sertés képes volt önállóan felállni és mind a négy végtagját használva járni. A kezeletlen állatoknál ezzel szemben semmilyen javulás nem következett be, és mikroszkópos vizsgálatuk kiterjedt hegszövetet, folyadékkal telt cisztákat és elsorvadt idegvégeket mutatott. A kezelt állatokban viszont idegrostok áthidalását figyelték meg a sérülés helyén.
A kutatók szerint a gyors klinikai javulás nem magyarázható pusztán az axonok újranövésével, ami hosszabb időt igényelne. Sokkal valószínűbb, hogy az azonnali javulást az axonfúzió – vagyis a sérült idegvégek közvetlen összeolvadása – idézte elő. Bár a sertésmodellben elért eredmények jelentős előrelépést jelentenek, emberi klinikai vizsgálatok megkezdése előtt további, nagyobb állatokon végzett kutatásokra lesz szükség. A mostani eredmények azonban azt mutatják, hogy a sérült idegrostok újra összekapcsolhatók, ami hosszú távon reményt adhat a gerincvelő‑sérülések kezelésének új megközelítéseihez. A kutatók összegzése szerint a polietilén‑glikol‑kitozán alapú fuzogén gél jelentős morfológiai és funkcionális javulást eredményezett a teljes gerincvelő‑átvágást követően, ami alátámasztja terápiás potenciálját.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Fusogen-induced recovery of spinal cord function and morphology after complete transection
Irodalmi hivatkozás:
Michael Lebenstein-Gumovski et al, Fusogen-induced recovery of spinal cord function and morphology after complete transection, PLOS One (2026). DOI: 10.1371/journal.pone.0349579
