Új terápiás célpont tüdőrákban

A Columbia University Irving Medical Center kutatói egy olyan, korábban ismeretlen sejttípust azonosítottak, amely képes megvédeni a tüdődaganatokat az immunrendszer támadásaitól. A Nature Immunology folyóiratban megjelent munka egy eddig ismeretlen tumorsejt-funkciót tárt fel, és olyan terápiás megközelítést körvonalaz, amely új lehetőségeket kínálhat a tüdőrák kezelésében. A felfedezés egy átfogó kutatási program részeként született, amely a daganatok környezetében gyakran megjelenő fibroblasztok szerepét vizsgálta. Az elmúlt évtized kutatásai egyre világosabban mutatták, hogy ezek a sejtek aktívan támogatják a tumor növekedését, és működésük összefügg a betegek klinikai kimenetelével. Bár a fibroblasztok daganattal összefüggő funkcióit elsősorban hasnyálmirigyrákban tanulmányozták, a tüdőrákban betöltött szerepükről eddig kevés információ állt rendelkezésre.

A kutatócsoport egy egérmodell fibroblasztjait vizsgálta egy olyan módszerrel, amely egyes sejtek génexpressziós mintázatát elemzi. Az egyetlensejt-transzkriptomikai profilozás az elmúlt években forradalmasította a sejttípusok feltérképezését, és lehetővé teszi rejtett sejtcsoportok azonosítását. Az elemzés olyan fibroblasztokat tárt fel, amelyek a CHL1 gén expresszióját mutatták, noha ez a gén egészséges tüdőben nem jellemző a fibroblasztokra. A további vizsgálatokból kiderült, hogy ezek az újonnan azonosított sejtek a tumor határterületén regulátor T-sejteket vonzanak a daganathoz. A regulátor T-sejtek normál körülmények között a tüdő immunhomeosztázisát biztosítják, megakadályozva, hogy a légutakba jutó környezeti antigének túlzott gyulladásos reakciót váltsanak ki. Tüdőrák esetén azonban az általuk létrehozott immunszuppresszív környezet segíti a daganat túlélését.

A kutatók kimutatták, hogy a CHL1-pozitív fibroblasztok a CXCL9 szignalizációs fehérje segítségével toborozzák a regulátor T-sejteket a tumorhoz. Amikor az egerekben blokkolták ezt a jelátviteli útvonalat, a szabályozó T-sejtek felhalmozódása csökkent, és az immunrendszer képes volt hatékonyabban megtámadni a daganatot. A megfigyelések arra utalnak, hogy a tüdődaganatok egyik kulcsfontosságú túlélési stratégiája az immunválasz elnyomása olyan T-sejtek bevonásával, amelyek normál körülmények között a szöveti egyensúlyt védik.

A kutatók azt is igazolták, hogy ugyanezek a fibroblasztok jelen vannak humán tüdődaganatokban, ahol szintén regulátor T-sejteket vonzanak, és befolyásolják a betegek klinikai kimenetelét. A Columbia Egyetem szövettani adatbankjából származó minták elemzése azt mutatta, hogy azoknál a betegeknél, akiknek daganata több CHL1-pozitív fibroblasztot tartalmazott, gyengébb immunválasz és alacsonyabb progressziómentes túlélés volt megfigyelhető. A regulátor T-sejtek célzott gátlása ezért ígéretes stratégia lehet a tüdőrák elleni immunterápiákban. Mivel a CHL1-pozitív fibroblasztok nem fordulnak elő egészséges tüdőben, maguk a sejtek is potenciális terápiás célpontot jelenthetnek. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogyan alakulnak ki ezek a sejtek, és hogy megakadályozható-e az a folyamat, amely a normál fibroblasztokat tumortámogató fenotípusúvá alakítja.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Newly identified cells protect lung tumors from immune attacks

A novel CAF population coordinates hyper-suppressive regulatory T cell recruitment and localization in lung cancer

Irodalmi hivatkozás:

Ringham, O. R., et al. (2026). A novel CAF population coordinates hyper-suppressive regulatory T cell recruitment and localization in lung cancer. Nature Immunology. DOI: 10.1038/s41590-026-02607-2. https://www.nature.com/articles/s41590-026-02607-2