Magas zsírtartalmú sajtok és demenciakockázat

A Neurology folyóiratban december 17-én jelent meg az American Academy of Neurology kutatóinak tanulmánya, amelynek fő megállapítása szerint az energiadús, magas zsírtartalmú sajtok és tejszínek fogyasztása összefügghet a demencia kialakulásának csökkent kockázatával. A kutatás ugyanakkor nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, csupán statisztikai összefüggést mutat a magas zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása és az alacsonyabb demenciakockázat között.

A 20 százaléknál több zsírt tartalmazó sajtok – például a cheddar, a brie vagy a gouda – és a 30–40 százalékos zsírtartalmú tejszínek az üzletekben rendszerint „teljes zsírtartalmú” vagy „normál” megnevezéssel szerepelnek. Emily Sonestedt, a cikk első szerzője szerint évtizedeken át a zsírszegény étrendek előtérbe helyezése határozta meg a táplálkozási ajánlásokat, és a sajt gyakran került a korlátozandó élelmiszerek közé. A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy bizonyos magas zsírtartalmú tejtermékek éppen, hogy kedvező hatással lehetnek az agy egészségére, megkérdőjelezve a zsírfogyasztással kapcsolatos korábbi feltételezéseket.

A vizsgálatban 27.670 svéd résztvevő adatait elemezték, akik átlagosan 58 évesek voltak a kutatás kezdetén, és akiket mintegy 25 éven át követtek. A vizsgálati időszak alatt 3208 személynél alakult ki demencia. A résztvevők egyhetes étkezési naplót vezettek, és részletesen beszámoltak arról is, milyen gyakran fogyasztanak bizonyos élelmiszereket, illetve hogyan készítik el az ételeiket.

A kutatók összehasonlították azoknak az adatait, akik naponta legalább 50 gramm magas zsírtartalmú sajtot fogyasztottak, azokéval, akik napi 15 grammnál kevesebbet ettek. A nagyobb mennyiséget fogyasztók körében a vizsgálat végére 10 százalékban alakult ki demencia, míg az alacsonyabb fogyasztású csoportban ez az arány 13 százalék volt. Az életkor, a nem, az iskolázottság és az étrend általános minőségének figyelembevétele után a magas zsírtartalmú sajtot fogyasztók körében 13 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a demencia kockázata. A vaszkuláris demencia esetében ez az összefüggés még erőteljesebb volt: itt 29 százalékos kockázatcsökkenést találtak. Az Alzheimer-kór kockázata is alacsonyabbnak bizonyult, de csak azoknál, akik nem hordozták az APOE e4 génváltozatot, amely a betegség egyik ismert genetikai rizikófaktora.

A magas zsírtartalmú tejszín fogyasztása hasonló tendenciát mutatott. Azoknál, akik naponta legalább 20 grammot fogyasztottak – ami körülbelül másfél evőkanálnyi mennyiség –, 16 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának valószínűsége, mint azoknál, akik egyáltalán nem fogyasztottak ilyen terméket.

Más tejtermékek esetében azonban nem találtak hasonló összefüggést: sem az alacsony zsírtartalmú sajtok és tejszínek, sem a különböző zsírtartalmú tejek, a vaj vagy az erjesztett tejtermékek – például a joghurt, a kefir vagy az író típusú készítmények – nem mutattak ilyen hatást. Sonestedt szerint ez arra utal, hogy az agy egészsége szempontjából nem minden tejtermék egyforma, és a magas zsírtartalmú sajtok és tejszínek valamilyen speciális tulajdonsága állhat a megfigyelt összefüggés hátterében. Hangsúlyozza azonban, hogy további kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy valóban protektív hatásról van-e szó.

A tanulmány egyik korlátja, hogy a résztvevők mind Svédországból származtak, így az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók más országokra. Sonestedt megjegyzi, hogy Svédországban a sajtot jellemzően nyersen fogyasztják, míg például az Egyesült Államokban gyakran olvasztva vagy húsételekkel együtt kerül az asztalra.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Could cheese protect your brain health? Study links high-fat cheese and cream to lower dementia risk

High- and Low-Fat Dairy Consumption and Long-Term Risk of Dementia

Irodalmi hivatkozás:

Yufeng Du et al, High- and Low-Fat Dairy Consumption and Long-Term Risk of Dementia, Neurology (2026). DOI: 10.1212/wnl.0000000000214343 , www.neurology.org/doi/10.1212/WNL.0000000000214343