Új biomarkerpontszám a megtört szív szindróma diagnózisában

A takotsubo‑szindróma (vagy más néven megtört szív szindróma) akut szívbetegség, amely elsősorban posztmenopauzális nőknél jelentkezik, és rendszerint súlyos érzelmi vagy fizikai stressz váltja ki. Bár az összes szívinfarktus gyanújával érkező betegnek mintegy 2 százalékát érinti, és az akut koronária szindrómával jelentkező nők akár tíz százalékánál is előfordulhat, a kórkép felismerése továbbra is nehéz, mert tünetei szinte teljesen megegyeznek a szívinfarktuséval. A betegek hirtelen mellkasi fájdalmat, EKG‑eltéréseket és emelkedett szívenzim‑szinteket mutatnak, ugyanakkor a koszorúerek nem elzáródottak. Mivel a két állapot az első vizsgálatok során gyakorlatilag megkülönböztethetetlen, a diagnózis felállításához legtöbbször invazív szívkatéterezésre van szükség.

Egy nemzetközi kutatócsoport, a Zürichi és a Greifswaldi Egyetem szakembereivel együttműködve, most egy egyszerű, mégis nagy pontosságú diagnosztikai pontszámot dolgozott ki, amely már a katéteres vizsgálat előtt képes azonosítani a takotsubo‑szindrómát. Az új BioTAK‑pontszám a biológiai nem mellett több olyan vérbiomarkert is figyelembe vesz, amelyek a szív‑érrendszeri folyamatok különböző aspektusait tükrözik. A kutatók mesterséges intelligencia segítségével választották ki a leginformatívabb biomarker‑kombinációt, és ebből hozták létre a döntéstámogató eszközt. Egy független, közel 1800 beteg bevonásával végzett validációs vizsgálatban a BioTAK a résztvevők csaknem 90 százalékát helyesen sorolta be, még a katéterezés előtt.

A kutatás nemcsak diagnosztikai előrelépést hozott, hanem új patofiziológiai összefüggésekre is rávilágított. A BioTAK két olyan biomarkert is tartalmaz, amelyek a „agy-szív tengely” központi szerepére utalnak, és olyan betegségmechanizmust jeleznek, amely független az ateroszklerózistól. Az egyik fehérje számos stresszválaszt, szorongást, érrendszeri tónust és autonóm idegrendszeri aktivitást szabályozó neuropeptid aktiválásában vesz részt, míg a másik az ateroszklerotikus plakkok stabilitásával hozható összefüggésbe. A két marker együtt olyan biológiai mintázatot rajzol ki, amely alapvetően eltér a klasszikus szívinfarktusétól. A BioTAK így a stresszválaszok, a szívfunkció‑zavarok és a plakkstabilitás jelátviteli útvonalait egyetlen, klinikailag használható diagnosztikai eszközbe sűríti.

A kutatók szerint a BioTAK‑pontszám értékes kiegészítője lehet az akut koronária szindróma gyanújával érkező betegek sürgősségi ellátásának. Nem helyettesíti a katéteres vizsgálatot, amikor az orvosilag indokolt, de segíthet a diagnosztikai lépések hatékonyabb irányításában, és bizonyos esetekben elkerülhetővé teheti a felesleges invazív beavatkozásokat. A cél az, hogy a takotsubo‑szindrómát a jövőben korábban és megbízhatóbban lehessen felismerni, és egyúttal jobban megértsük a betegség hátterében álló mechanizmusokat.

A kutatócsoport következő lépése annak vizsgálata lesz, hogy a BioTAK rutinszerű klinikai alkalmazása tovább javíthatja‑e a diagnosztikai pontosságot és a betegek ellátását.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New BioTAK score accurately identifies Takotsubo syndrome before catheterization

Takotsubo syndrome diagnosis: the biomarker-based BioTAK score

Irodalmi hivatkozás:

Wenzl, F. A., et al. (2026). Takotsubo syndrome diagnosis: the biomarker-based BioTAK score. European Heart Journal. DOI: 10.1093/eurheartj/ehag597. https://academic.oup.com/eurheartj/advance-article/doi/10.1093/eurheartj/ehag597/8768556