Bélmikrobiom és neurodegeneratív betegségek
A hibás térszerkezetű fehérjék aránya már 7 évvel a neurodegeneratív betegségek diagnózisa előtt megugrik a bélmikrobiomban.
- Alzheimer-kór és FTLD egyidejű fennállása
- Több célpontra ható megközelítés Parkinson-kórban
- A GLP-1-gyógyszerek vélt és valós kockázatai
- Parkinson-kór és nyugtalan láb szindróma
- Új megközelítés a Parkinson-kór kezelésében
- Parkinson-kór diagnózisa kézírás alapján
- Új eszköz a Parkinson-kór differenciáldiagnózisában
- Potenciális új gyógyszercélpont Parkinson-kórban
- Új gyógyszercélpont a Parkinson-kór kezelésében
- A Parkinson-kór gyakoriságának növekedése
- Új kísérleti módszer a Parkinson-kór terápiájában
- CDK5-P25-gátló peptid kezelés Alzheimer-kórban
- Magnetogenetikai terápia Parkinson-kórban
- Szubkután infúzió Parkinson-kórra
A University of Aberdeen kutatói szerint a rutinszerűen végzett bélbiopsziák már évekkel a neurológiai tünetek megjelenése előtt képesek jelezni a demencia és más neurodegeneratív betegségek kialakulásának fokozott kockázatát. Az úttörő jelentőségű vizsgálat azt sugallja, hogy olyan kórképek, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór már jóval a klinikai tünetek előtt felismerhetők lehetnek, ami alapvetően változtathatja meg a korai diagnózis és prevenció lehetőségeit. Ezek a betegségek jelenleg több mint 57 millió embert érintenek világszerte, és számuk 2050-re várhatóan eléri a 153 milliót. A neurodegeneratív betegségek világszerte a rokkantság és halálozás vezető okai közé tartoznak. Mire a tünetek jelentkeznek, az agy és a központi idegrendszer károsodása gyakran már előrehaladott és visszafordíthatatlan, ami jelentősen korlátozza a rendelkezésre álló kezelések hatékonyságát.
A Gastroenterology folyóiratban megjelent tanulmányban az Aberdeeni Egyetem, az NHS Grampian és az NHS Highland szakemberei kimutatták, hogy a neurodegeneratív betegségekhez köthető, hibásan feltekeredett fehérjék – vagyis olyan fehérjék, amelyek nem a megfelelő térszerkezetet veszik fel – már évekkel a neurológiai tünetek előtt kimutathatók a gyomor-bélrendszeri szövetekben. A kutatás szerint a bélrendszer könnyen hozzáférhető mintavételi helyet kínálhat azoknak az embereknek az azonosítására, akiknél a neurodegeneráció kockázata magas, még mielőtt a betegség klinikailag megjelenne.
A kutatók összesen 196, hatvan év feletti személy korábban archivált bélbiopsziáit elemezték, akiknél ismeretlen eredetű emésztőrendszeri panaszok álltak fenn, de neurológiai betegséget akkor még nem diagnosztizáltak. A résztvevőket 13-15 éven át követték, hogy nyomon kövessék a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulását. A vizsgálat három kulcsfontosságú fehérjére összpontosított: a TDP‑43, a tau és az α-szinuklein fehérjékre. A fehérjék hibás feltekeredésére utaló jelek – amelyeket a kutatók „protein misfolding enteropathiának” neveztek – az esetek 60%-ában voltak jelen.
Azoknál, akiknél ezek a kóros fehérjeváltozások kimutathatók voltak, lényegesen nagyobb eséllyel alakult ki nem Alzheimer‑típusú demencia vagy Parkinson‑kór. A biomarker több mint 80%-os érzékenységgel jelezte előre a későbbi betegséget, és a többféle kóros fehérje együttes jelenléte rosszabb túlélési kilátásokkal társult.
Különösen jelentős, hogy ezek a kóros elváltozások átlagosan hét évvel a neurológiai tünetek megjelenése előtt voltak kimutathatók, ami széles időablakot nyithat a korai beavatkozások számára. A kutatócsoport reményei szerint az eredmények új szűrési stratégiák kidolgozásához és prevencióorientált klinikai vizsgálatok elindításához vezethetnek. Ha nagyobb populációkon is igazolódnak az eredmények, a bélből származó biomarkerek széles körben alkalmazható eszközzé válhatnak a veszélyeztetett személyek azonosításában és a kezelések hatásának nyomon követésében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Gut biopsies could predict dementia, Parkinson's and MND years before symptoms develop
Irodalmi hivatkozás:
Tatiana Langerová et al, Protein misfolding enteropathy predicts and prognosticates neurodegenerative disease years before symptom onset, Gastroenterology (2026). DOI: 10.1053/j.gastro.2026.04.003






