Online eszköz ADHD-gyógyszerek dozírozásához

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, vagyis az ADHD kezelésére szolgáló gyógyszerek megfelelő adagjának megválasztása alapvető fontosságú, mivel ez segíti a betegek és a kezelőorvosok közös döntéshozatalát, és csökkenti annak kockázatát, hogy a beteg túl alacsony dózist kapjon, amely nem hoz kellő javulást, vagy túl magasat, amely felesleges mellékhatásokat okozhat. A The Lancet Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány öt gyakran alkalmazott készítmény dózishatásait vizsgálta, és jelenleg ez adja a legátfogóbb képet arról, hogyan változik a hatékonyság és a mellékhatásprofil az adag emelésével. A kutatók nagymintás elemzésben határozták meg az egyes ADHD‑gyógyszerek optimális adagolását, több ezer érintett beteg adatainak felhasználásával. A nemzetközi kutatócsoport Samuele Cortese professzor vezetésével a vizsgálat eredményei alapján egy ingyenesen használható online eszközt is létrehozott a klinikai döntéshozatal támogatása céljából. Az ADHD a leggyakoribb idegfejlődési zavarok közé tartozik: az iskoláskorú gyermekek mintegy 5 százalékát, a felnőttek 2–3 százalékát érinti. A gyógyszeres kezelés kiemelt szerepet játszik a terápiában, és az elmúlt években jelentősen nőtt az alkalmazható készítmények száma, ugyanakkor a klinikai irányelvek gyakran kevés útmutatást adnak az optimális dózisokról.

A kutatócsoport 113 klinikai vizsgálat több mint 25 ezer résztvevőjének adatait elemezte, és egy fejlett statisztikai módszert, a dózishatás-hálózati metaanalízist alkalmazta. Ez lehetővé tette, hogy különböző adagok mellett pontosabban becsüljék meg, hogyan változik az egyes gyógyszerek hatékonysága és mellékhatásprofilja. Az eredmények azt mutatták, hogy a dózishatás mintázata gyógyszerenként és életkorcsoportonként is eltér.

A tanulmány első szerzője, Mikail Nourredine hangsúlyozta, hogy az adatok alapján kerülni kell a túl alacsony dózisok alkalmazását, mivel ezek gyakran nem biztosítanak megfelelő tüneti kontrollt. Ha a tünetek nem javulnak kellő mértékben, az adag emelése indokolt lehet. Ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a hivatalosan engedélyezett maximális dózisok túllépése átlagosan további hatékonyságnövekedést eredményezne, miközben a mellékhatások kockázata ilyenkor rendszerint nő. A kutatók kiemelték, hogy ezek az eredmények csoportszintű átlagokon alapulnak, és egyes betegek számára jól tolerálhatónak, illetve előnyösnek bizonyulhatnak az engedélyezett tartományon kívüli dózisok is.

Más vizsgálatok arra utalnak, hogy a gyermekek és serdülők jelentős részének túl alacsony dózist írnak fel, és nem történik időben megfelelő emelés, pedig a jól beállított adagolás jobb terápiás együttműködéssel is jár. Cortese professzor szerint a mostani eredmények és az új online eszköz segíthetik az orvosokat, a betegeket és a családokat abban, hogy közösen válasszák ki a legmegfelelőbb dózist. A döntés nem kizárólag az orvosé: a betegek és a gondozók bevonása kulcsfontosságú. Az eszköz azt is megmutatja, milyen hatás várható az egyes dózisoktól, így a beteg számára is átláthatóvá válik, miért éppen az adott adag mellett döntöttek. A kutatócsoport további vizsgálatokat tervez annak érdekében, hogy a jövőben még inkább személyre szabott ajánlások készülhessenek.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

ADHD medications show dosage sweet spots, with little gain above limits

Pharmacological interventions for ADHD: a systematic review and dose–effect network meta-analysis

Irodalmi hivatkozás:

Mikail Nourredine et al, Pharmacological interventions for ADHD: a systematic review and dose–effect network meta-analysis, The Lancet Psychiatry (2026). DOI: 10.1016/s2215-0366(26)00091-x.