Tudati működés mérése Alzheimer-kórban

Az Alzheimer-kór progressziója során a betegek az enyhe kognitív károsodás (MCI; mild cognitive impairment) szakaszából fokozatosan jutnak el a középsúlyos, majd súlyos demenciáig. A folyamat során a magasabb rendű tudati működések egyre jelentősebben károsodnak, miközben az alacsonyabb szintű érzékszervi tudatosság viszonylag épen marad. A figyelem, a munkamemória, az epizodikus emlékezet és a végrehajtó funkciók mind romlanak a betegség előrehaladtával, ugyanakkor a tudattalan folyamatok – például a procedurális vagy „izommemória”, az operáns kondicionálás és a priming – többnyire megőrződnek. Ahogy azonban a károsodás egyre több kérgi területre terjed ki, a tudatos észleléshez kapcsolódó funkciók fokozatosan csökkennek, majd végül elvesznek.

A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak annak megértésére, hogyan mérhető a tudati működések összetettsége. Ennek egyik eszköze a perturbation complexity index-state transitions (PCI‑ST), amely transzkraniális mágneses stimulációt követő EEG‑válaszok alapján számítható ki. Ezt a mutatót korábban a kóma és a minimálisan tudatos állapot elkülönítésére alkalmazták. A Neuroscience of Consciousness folyóiratban publikált vizsgálat azt a kérdést vizsgálta meg: vajon ugyanez a mérőszám alkalmas lehet‑e az Alzheimer‑kórban érintett személyek tudatos információfeldolgozásának értékelésére is?

A Boston University Chobanian & Avedisian School of Medicine kutatói szerint a PCI‑ST valóban képes tükrözni a tudati folyamatok integritását. Eredményeik azt mutatták, hogy az Alzheimer‑kóros betegek agyi komplexitása mágneses ingerlésre adott válaszok alapján alacsonyabb volt, mint az egészséges, normál öregedést mutató kontroll személyeké. A vizsgálat vezetője, Andrew Budson neurológus professzor rámutatott, hogy bár a betegek tudatos emlékezeti működése súlyosan sérül, a procedurális és más implicit memóriaformák gyakran megmaradnak, így otthoni környezetben képesek lehetnek megszokott tevékenységeik folytatására. Utazás vagy környezetváltozás esetén azonban ezek a rutinok nem segítik őket, és a tudatos emlékezet zavara könnyen dezorientációhoz és szorongáshoz vezethet.

A vizsgálatban 28 Alzheimer‑kóros beteg és 27 egészséges kontroll vett részt. A kutatók felmérték a kognitív teljesítményt és a betegség súlyosságát, majd összehasonlították a PCI‑ST értékeket a motoros és a parietális kéreg ingerlése során. Mindkét területen alacsonyabb PCI‑ST értékeket találtak az Alzheimer‑csoportban, ami arra utal, hogy ez a mutató jól tükrözheti a tudatos kognitív folyamatok és a funkcionális kapacitás csökkenését.

A kutatók szerint az eredmények új irányt nyithatnak a kortikális demenciatípusok vizsgálatában, különösen a tudatos folyamatok, az általános tudatállapot‑mutatók és az ezekhez kapcsolódó neuroanatómiai eltérések összefüggéseinek feltárásában. Budson hangsúlyozta, hogy mindez nemcsak a demencia jobb megértéséhez járulhat hozzá, hanem új terápiás megközelítések kidolgozását is elősegítheti. A tanulmány első szerzője, Brenna Hagan kiemelte, hogy a gyógyszeres kezelések – például a donepezil és a memantin – a neurotranszmitterek módosításán keresztül javíthatják a tudatos kognitív funkciókat. Emellett a nem gyógyszeres beavatkozások a megőrzött procedurális és más tudattalan memóriaformákra támaszkodva erősíthetik a mindennapi életvitelt támogató szokásokat, ezáltal javítva az életminőséget.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Alzheimer's disease can be evaluated with brain stimulation, finds study

Evaluating Alzheimer's disease with the TMS-EEG perturbation complexity index

Irodalmi hivatkozás:

Brenna Hagan et al, Evaluating Alzheimer's disease with the TMS-EEG perturbation complexity index, Neuroscience of Consciousness (2026). DOI: 10.1093/nc/niaf062