Transzdermális inzulinadagoló tapasz
Egy új polimer segítségével juttatható be a szervezetbe a nagy méretű inzulinmolekula.
- Terhességi cukorbetegség
- Metabolikus egészség és terhességi cukorbetegség
- A cukorbetegek kezelésének nehézségei
- A HbA1c-ingadozás veszélye cukorbetegségben
- A hiperglikémiás krízisállapotok korszerű kezelése
- Új megközelítés a cukorbetegség kezelésében
- Cukorbetegek szürkehályogműtéte
- Diabétesz-gyógyszer halálos méregből
- A szemaglutid kardiovaszkuláris előnyei
- Berberin a "természet Ozempic”je?
- A diabetológia fejlődése az elmúlt tíz évben
- Mesterséges intelligencia segítheti az inzulinadagolást
- Cagrilintid + semaglutid a diabezitás megelőzésére
- A COVID-19 járvány és az 1-es típusú diabetes
- Orális inzulinadagolás mikromotoros minitablettákkal
A transzdermális gyógyszerbevitel kisméretű molekulák esetében régóta bevett gyakorlat, mivel egyszerű, kényelmes és elősegíti a beteg jobb adherenciáját, együttműködését. A bőr szerkezeti sajátosságai azonban komoly akadályt jelentenek a nagyobb molekulák, például fehérjék és peptidek számára. A bőr áteresztőképességének fokozására eddig alkalmazott módszerek – mint a mikrotűk, az ultrahang vagy különféle kémiai anyagok – gyakran invazívak, roncsolják a bőrt, és emiatt csak korlátozottan használhatók a klinikai gyakorlatban.
Rongjun Chen, Youqing Shen, Jiajia Xiang, Ruhong Zhou és munkatársaik (Zhejiang University) a Nature-ben november 19-én jelent megjelent tanulmányukban egy transzdermális inzulinadagoló tapasz kifejlesztéséről számoltak be. Egy új vegyület segítségével sikerült elérniük, hogy az inzulin a bőrön keresztül jusson be a szervezetbe, amit egereken és törpemalacokon végzett kísérletekben igazoltak. Az eljárás ígéretes alternatívát kínálhat az injekciós inzulinadagolással szemben, és más terápiás alkalmazások számára is új lehetőségeket nyithat.
A bőrön gyorsan átjutó poly[2-(N-oxid-N,N-dimetilamino)etil metakrilátot] (OP) polimer a bőr változó pH-gradiensével kölcsönhatásba lépve képes áthatolni a különböző rétegeken. Az inzulinnal kombinálva az OP elősegíti annak transzdermális bejutását a szisztémás keringésbe, valamint felhalmozódását a glükóz-anyagcserében kulcsszerepet játszó szövetekben, így a májban és a vázizmokban.
A diabéteszes egér és törpemalac modellszervezeteken végzett kísérletek során az OP–inzulin bőrre való felvitele 1–2 órán belül a normál tartományba csökkentette a vércukorszintet, amely hatás összevethető az injekcióval adott inzulinéval, és akár 12 órán keresztül fennmaradt. A vizsgálatok során sem a bőr-, sem a vérsejtekben, sem pedig a máj és a vese működésében nem mutattak ki káros hatásokat.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy az OP képes a bőrön való átjutásra anélkül, hogy roncsolná annak szerkezetét, és az inzulin az OP-val kombinálva megőrzi biológiai aktivitását. Bár további kutatások szükségesek a hosszú távú biztonság, a dóziskontroll és a klinikai alkalmazhatóság vizsgálatára, a módszer új és sokoldalú platformot kínálhat más nagyobb méretű molekulák nem invazív transzdermális bejuttatására is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
The future of insulin delivery for diabetes could be through a patch
A skin-permeable polymer for non-invasive transdermal insulin delivery
Irodalmi hivatkozás:
Qiuyu Wei et al, A skin-permeable polymer for non-invasive transdermal insulin delivery, Nature (2025). DOI: 10.1038/s41586-025-09729-x
