Munkahelyi élmények és alvászavarok

Az Edinburgh University Business School kutatása szerint a középkorú és idősebb dolgozók körében sokkal gyakoribbak az alvászavarok, mint azt korábban feltételezték, és ezek jelentős részben a munkával összefüggő stresszhez köthetők. A vizsgálatban részt vevők közel 70%-a számolt be tartós, klinikailag is jelentős alvásproblémákról annak ellenére, hogy korábban nem diagnosztizáltak náluk alvászavart. Még ennél is figyelemreméltóbb, hogy a résztvevők 92%-a legalább egyszer elérte az alvászavar klinikai küszöbértékét a vizsgálat ideje alatt.

A kutatók azt találták, hogy az alvásminőség romlása szorosan összefüggött a munkahelyi stresszel. Azok a résztvevők, akik jobb munka-magánélet egyensúlyról és nagyobb munkával való elégedettségről számoltak be, általában jobb általános jóllétet jeleztek. Ezzel szemben a munkahelyi lehangoltság, ingerlékenység vagy feszültség következetesen rosszabb fizikai és mentális állapottal társult.

A vizsgálat egy éven át követte 45, 50 és 66 év közötti dolgozó mindennapjait különböző foglalkozási területekről. Több mint 1900 önbevalláson alapuló jólléti és munkahelyi értékelést, valamint több mint 5200 napnyi viselhető eszközökkel gyűjtött alvásadatot elemeztek. A felkarra rögzített érzékelők adatai alapján a résztvevők 90%-ánál fordultak elő éjszakai alvásmegszakadások, még akkor is, ha átlagosan napi 6,5-8 órát aludtak. A kutatók szerint ez arra utal, hogy sokan nem az alváshiány, hanem a gyakori alvásmegszakadások miatt érzik magukat kialvatlannak.

A mesterséges intelligenciával végzett elemzések azt mutatták, hogy a munkahelyi élmények a legfontosabb tényezők közé tartoztak az alvászavarok és a jóllét alakulásában. A munkahelyi stressz tehát kulcsfontosságú csatorna lehet, amelyen keresztül a munka hatással van az alvásra és az általános egészségi állapotra. A jóllét szorosan összefüggött a munka-magánélet egyensúlyával és a munkával való elégedettséggel: akik lehangoltságot, ingerlékenységet vagy feszültséget éltek meg a munkahelyen, következetesen rosszabb jóllétről számoltak be, függetlenül a nemtől vagy a foglalkozási területtől.

A kutatás különösen időszerű, mivel a munkaképes korú népesség gyorsan öregszik: az Egyesült Királyságban minden harmadik dolgozó 50 év feletti, és 2050-re várhatóan 17,7 millióan lesznek 65 év felettiek. Mivel az egészségromlás az egyik leggyakoribb oka annak, hogy az emberek a nyugdíj előtt elhagyják a munkaerőpiacot, a szakértők szerint kiemelten fontos az idősebb dolgozók egészségének és jóllétének támogatása.

A vizsgálat a Supporting Healthy Ageing at Work (SHAW) program keretében készült Athanasios Tsanas professzor vezetésével, aki hangsúlyozta, hogy a nem klinikai populációban tapasztalt alvásproblémák mértéke meglepően nagy volt, és a longitudinális okoseszköz-adatok olyan finom mintázatokat tártak fel, amelyek korábban rejtve maradtak. A kutatás szerint a munkahelyi eredetű alvászavarok kezelése kulcsfontosságú lehet abban, hogy az emberek egészségesebben és fenntarthatóbban éljenek, különösen a nyugdíjhoz közeledve.

Belinda Steffan kutató kiemelte, hogy bár az életkorhoz kötődő tényezők – például a menopauza vagy az öregedés fiziológiai hatásai – szerepet játszhatnak az alvászavarokban, számos más tényező is hozzájárulhat, köztük a gondozási feladatokból eredő stressz, a pénzügyi terhek és a munkahelyi feszültség. A vizsgálat egyértelműen rámutat, hogy az alvás a munkahelyi egészség és jóllét egyik alapvető eleme, amelyet a munkáltatóknak is komolyan kell venniük.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Research reveals hidden sleep crisis among workers in mid-later life

Interrelations of work with health and wellbeing on a 50+ year old workforce assessed using longitudinal self-reports and actigraphy

Irodalmi hivatkozás:

Tsanas, A., et al. (2026) Interrelations of work with health and wellbeing on a 50+ year old workforce assessed using longitudinal self-reports and actigraphy. Scientific Reports. DOI: 10.1038/s41598-026-58229-z. https://www.nature.com/articles/s41598-026-58229-z