Hogyan hat a koffein a memóriaműködésre?
Egyetemisták körében a kávé, valamint az étcsokoládé fogyasztása fokozott pszichés terheltséggel és gyengébb memóriahatékonysággal járt.
- Kávé és alvásminőség
- A koffeinbevitel hatása a bélműködésre
- Serdülők koffeinfogyasztása
- Aludja ki magát, a szíve hálás lesz érte
- A koffein javíthatja a pajzsmirigy működését
- A kávé agyműködést fokozó hatása túlmutat a koffeinen
- A koffein, a testzsír és a 2-es típusú cukorbetegség
- A kávé kedvező egészségügyi hatásai
A Journal of Education and Health Promotion folyóiratban jelent meg az a tanulmány, amely jordániai egyetemisták körében vizsgálta a koffeintartalmú termékek fogyasztásának összefüggéseit a memóriával, a szorongással és a stresszel. A koffein a világ legelterjedtebb pszichoaktív anyaga, amely természetes formában megtalálható a kávéban, teában és kakaóban, emellett energiaitalokhoz, üdítőkhöz és étrend-kiegészítőkhöz is gyakran adagolják. Hatását elsősorban az adenozinreceptorok gátlásán keresztül fejti ki, ami fokozza az idegsejtek aktivitását, valamint növeli a dopamin, a noradrenalin és az acetilkolin felszabadulását. Ezek a neurokémiai változások éberséget, csökkent fáradtságérzetet és hangulati, illetve kognitív módosulásokat eredményeznek.
Az egyetemisták a koffein kiemelkedően nagy fogyasztói, gyakran használják az alváshiány ellensúlyozására, a koncentráció fenntartására és a teljesítmény fokozására. A hallgatók több mint 90%-a számol be rendszeres koffeinfogyasztásról, sokan pedig túl is lépik a felnőttek számára ajánlott napi 400 mg‑os beviteli határértéket. Bár mérsékelt mennyiségben javíthatja a figyelmet és az éberséget, a memóriafolyamatokra gyakorolt hatása nem egyértelmű. A koffein a pszichés állapotra is hatással van: aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt, növeli a kortizol és a katekolaminok szintjét, ami fokozott fiziológiai készenléthez vezet. Koffeinre érzékeny személyeknél a túlzott fogyasztás nyugtalanságot, szívdobogásérzést és idegességet válthat ki. A koffein metabolizmusában és az adenozinreceptorok érzékenységében mutatkozó genetikai különbségek tovább növelik az egyéni variabilitást.
A stressz az egyetemisták körében különösen gyakori, és kedvezőtlenül hat a mentális egészségre, a tanulmányi teljesítményre és az életmódbeli szokásokra. A hallgatók gyakran a koffeint használják megküzdési stratégiaként, ám a túlzott fogyasztás fokozhatja a stresszérzetet, ronthatja az alvásminőséget és gyengítheti az érzelmi szabályozást. A koffein, a memória és a pszichés állapot közötti kapcsolat összetett, és a korábbi kutatások eredményei nem mindig következetesek.
A mostani keresztmetszeti vizsgálat az Ammánban működő Applied Science Private University hallgatóinak koffeinbevitelét, memóriateljesítményét, szorongását és stresszszintjét elemezte. A több mint 300 jelentkező közül végül 204 hallgató adatait dolgozták fel, miután 15-25 perces személyes interjúk során felmérték koffeinfogyasztási szokásaikat, valamint kitöltették velük a DASS‑21 és a Multifactorial Memory Questionnaire kérdőíveket. A DASS‑21 arab nyelvű, validált változata a depresszió, a szorongás és a stressz különböző súlyossági kategóriáit méri, míg a memória kérdőív a memóriahatékonyság és a memóriahasználati stratégiák értékelésére szolgál.
A hallgatók többsége enyhe pszichés terheltségről számolt be, 38,2% jelezte ilyen tünetek jelenlétét. A résztvevők mintegy 40%-a enyhe depressziót, több mint egynegyede pedig mérsékelt szorongást tapasztalt. Súlyos vagy rendkívül súlyos stressz csak kis arányban fordult elő. A memóriahatékonyságot tekintve a hallgatók 86,3%-a átlagos elégedettséget jelzett, és a többség átlagos teljesítményt mutatott.
A koffeinfogyasztás forrásai között a leggyakoribb a karamellás vagy mogyorós csokoládé volt (54,9%), ezt követte az arab kávé (40,2%) és a vörös tea (35,8%). A tejcsokoládé napi egy-két alkalommal szintén népszerű volt, míg az étcsokoládé, az amerikai kávé és a zöld tea kevésbé elterjedt, a koffeinmentes kávé pedig ritkán szerepelt a hallgatók választásai között.
A DASS‑pontszámok – amelyek a depresszió, szorongás és stressz szintjét tükrözik – pozitív összefüggést mutattak az étcsokoládé, az amerikai és instant kávé, a koffeinmentes kávé, valamint a vörös tea fogyasztásával. A memóriahatékonyság csökkenése az amerikai kávé, az arab kávé és az üdítők magasabb fogyasztásával társult. Érdekes módon a memóriahasználati stratégiák gyakoribb alkalmazása a karamellás/mogyorós csokoládé és a zöld tea fogyasztásával mutatott kapcsolatot, ami inkább a memóriahasználat módjára, mintsem a memória tényleges javulására utal. A csokoládé és a zöld tea bioaktív összetevői – például a flavanolok és az L‑teanin – szintén hozzájárulhattak ezekhez az összefüggésekhez.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a koffeinfogyasztás rendkívül elterjedt az egyetemisták körében, és a különböző termékek eltérő pszichés és kognitív hatásokkal járhatnak. Az amerikai és arab kávé, valamint az étcsokoládé magasabb pszichés terheltséggel és gyengébb memóriahatékonysággal társult, míg a karamellás csokoládé és a zöld tea inkább a memóriahasználati stratégiák gyakoribb alkalmazásával függött össze.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat keresztmetszeti jellegű, így az eredmények nem ok-okozati kapcsolatot, hanem összefüggéseket jeleznek. A koffeinbevitel önbevalláson alapult, és a vizsgálat egyetlen magánegyetem hallgatóira korlátozódott, ami csökkentheti az eredmények általánosíthatóságát.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Some caffeinated drinks are linked to poorer memory
Irodalmi hivatkozás:
Mustafa, D. et al. (2026). The association between caffeine consumption and memory, anxiety, and stress levels among students: A crosssectional stud. Journal of Education and Health Promotion. 15(1). DOI: https://doi.org/10.4103/jehp.jehp_1579_25. https://www.ovid.com/jnls/jehp/fulltext/10.4103/jehp.jehp_1579_25~the-association-between-caffeine-consumption-and-memory
