Interferon jelátvitel szerepe Alzheimer-kór kezelésében

A University of Rochester Medical Center kutatói az Alzheimer-kór gyakoriságának és jellegzetes vonásainak nemek közötti eltéréseire keresték a választ. Az Alzheimer-kórban szenvedő amerikaiak száma jelenleg meghaladja a hétmilliót, és az orvostudomány által eddig feltáratlan okból az érintettek kétharmada nő az Alzheimer’s Association adatai szerint. A kutatók hosszú ideje vizsgálják a betegséget, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy feltárják a férfi és női agy közötti különbségeket. A Journal of Neuroinflammation folyóiratban megjelent cikkben M. Kerry O’Banion neurológus professzor rámutatott, hogy jól dokumentált jelenség, miszerint a két nem eltérő arányban kap Alzheimer-diagnózist. Ugyanakkor továbbra sem értjük pontosan, miért alakulnak ki ezek a különbségek, és csak akkor javíthatjuk a kezelés vagy a megelőzés lehetőségeit, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az eltérések mikor, hol és milyen biológiai folyamatok mentén jelentkeznek.

A kutatócsoport legújabb eredményei arra utalnak, hogy a betegségben kulcsszerepet játszó agyi immunsejtek csoportja, a mikroglia, eltérően viselkedik a férfi és a női Alzheimer-kóros agyban, és a női agyban maradandóbb károsodást képes okozni. A most megjelent tanulmány szerint egérmodellekben a mikroglia amyloid-béta plakkokra adott válasza során a nőstény állatok mikroglia-sejtjei jóval több interferonokhoz kapcsolódó gént expresszáltak. Az interferonok a szervezet vírusellenes védekezésének fontos elemei, Alzheimer-kórban betöltött szerepük azonban még nem tisztázott. Korábbi kutatások arra utalnak, hogy az interferon jelátvitel fokozhatja a neuroinflammációt és károsíthatja a szinapszisokat. A jelenlegi feltételezés szerint amikor a mikroglia bekebelezi az amyloid-béta plakkokat, olyan DNS- vagy RNS-töredékekkel találkozhat, amelyeket tévesen vírusnak érzékel, és ez válthatja ki az interferon felszabadulását, bár a pontos mechanizmus továbbra is ismeretlen.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a nőstény egerek mikroglia-sejtjei nagyobb és szabálytalanabb plakkokat hagynak vissza, amelyek több idegsejti kapcsolatot károsítanak, mint a hím állatokban megfigyeltek. A tanulmány első szerzője, Lia Calcines-Rodríguez szerint meglepő volt, hogy a női mikroglia ilyen erőteljes interferonválaszt mutatott, ráadásul további érdekesség, hogy a nőstény állatok különböző hormonális ciklusfázisaiban nem találtak eltérést sem az amyloid-béta patológiában, sem a mikroglia génexpressziójában, ami arra utal, hogy a hormonális ingadozás önmagában nem magyarázza a megfigyelt különbségeket. A kutató szerint az interferon jelátvitel akár nemspecifikus, személyre szabott terápiás célponttá is válhat Alzheimer-kórban.

A mikroglia a központi idegrendszer alapvető fontosságú sejtjeit jelenti, amelyek egészséges állapotban a környezet stabilitásának fenntartásában játszanak szerepet. Jól ismert, hogy ezek a sejtek meghatározóak az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában. A kutatók a további vizsgálataik során két kérdésre keresik majd a választ: vajon a két nem mikroglia-sejtjei eleve eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek-e, illetve, hogy az interferon jelátvitel alkalmas lehet-e új farmakológiai beavatkozási pontként.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Researchers explore why Alzheimer's affects men and women differently

Microglial interferon signaling and Aβ plaque pathology are enhanced in female 5xFAD Alzheimer’s disease mice, independent of estrous cycle stage

Irodalmi hivatkozás:

Calcines-Rodríguez, L., et al. (2025) Microglial interferon signaling and Aβ plaque pathology are enhanced in female 5xFAD Alzheimer’s disease mice, independent of estrous cycle stage. Journal of Neuroinflammation. DOI:10.1186/s12974-025-03659-1. https://link.springer.com/article/10.1186/s12974-025-03659-1.