Primer aldoszteronizmus észlelése a hipertónia diagnosztikájában
A U‑RHYTHM viselhető készülék révén olyan hormonális eltérések váltak láthatóvá, amelyek a jelenlegi vizsgálati eljárásokkal rejtve maradnának.
- Legjobb antihipertenzív szerkombinációk
- Derékbőség-magasság arány a hipertónia előrejelzésében
- A lerkanidipin és az amlodipin hatásosságának összehasonlítása súlyos kardiovaszkuláris események prevenciójában, hipertóniás betegek körében
- A hipertónia ellátásának nemzetközi és hazai irányelvei: azonos bizonyítékok, eltérő következtetések
- Gyermekkori elhízás és későbbi egészségügyi kockázat
A magas vérnyomás egyik gyakori, mégis sokszor rejtve maradó oka könnyen elkerülheti a figyelmet, pedig egy úttörő hordozható eszköz kulcsfontosságú lehet korai felismerésben. A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány a primer aldoszteronizmus nevű hormonális rendellenességet vizsgálja, amely a magas vérnyomással élők akár ötödét is érintheti, és jelentősen növeli a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség és más súlyos egészségügyi problémák kockázatát. Brit, norvég, svéd és görög kutatócsoportok közös vizsgálata kimutatta, hogy a betegségben érintett pácienseknél a hormontermelés nem egyenletes, hanem nappal és éjszaka egyaránt hirtelen kiugrások formájában jelentkezik. Ezek az epizódok gyakran éjszaka lépnek fel, amikor rutinszerű vérvétel nem történik, így a hagyományos diagnosztikai módszerek könnyen elsiklanak felettük.
A University of Bristol kutatói által kifejlesztett, innovatív viselhető készülék azonban lehetővé tette, hogy a betegek hormonértékeit folyamatosan, otthoni környezetben kövessék nyomon. A folyamatos monitorozás révén olyan eltérések váltak láthatóvá, amelyek a jelenlegi vizsgálati eljárásokkal rejtve maradnának, ez pedig jelentősen elősegítheti a korai diagnózist. Dr. Thomas Upton, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy a primer aldoszteronizmus a leggyakoribb másodlagos hipertóniaforma, amely akár milliókat érinthet az Egyesült Királyságban. A hormonok napszakok közötti ingadozása és a diagnosztikai folyamat összetettsége miatt a felismerés gyakran késik, vagy egyáltalán nem történik meg. A valós élethelyzetekben, otthon végzett folyamatos mérés azonban új lehetőséget teremt a hipertónia hátterében álló okok feltárására, és hozzájárulhat a megelőzhető szív- és érrendszeri betegségek számának csökkentéséhez.
A vizsgálat során 60 beteg hormonértékeit rögzítették 24 órán keresztül, 20 percenként. A derékra rögzíthető, mobiltelefon méretű eszköz a bőrön keresztül gyűjtötte az adatokat, miközben a résztvevők a megszokott napi tevékenységeiket végezték, beleértve az éjszakai alvást is. A U‑RHYTHM névre keresztelt technológiát 2023-ban a Dynamic Therapeutics vállalat fejlesztette tovább és vezette be szélesebb körben.
A folyamatos monitorozás feltárta az éjszakai hormoncsúcsok korábban nem ismert mintázatát, ami új megvilágításba helyezi a betegség élettani hátterét, és segítheti a pontosabb diagnózis korábbi felállítását. A részletes matematikai és számítógépes elemzések a napi hormonprofilok alapján a betegség enyhébb, korai formáinak azonosítására is alkalmasak lehetnek, ami új terápiás lehetőségeket nyithat meg a magas vérnyomással élő betegek számára.
A készülék által gyűjtött adatok elemzése lehetővé tette az aldoszteron és két rokon hormon, a 18‑hidroxikortizol és a 18‑oxokortizol szintjének pontos követését. A kutatók kimutatták, hogy az aldoszteronszint nem folyamatosan magas, sőt a legsúlyosabb esetekben is előfordult, hogy a hormonértékek időszakosan a diagnosztikai küszöb alá estek. A tartósan emelkedett szintek helyett ismétlődő éjszakai hormoncsúcsokat figyeltek meg, miközben a nappali-éjszakai ritmus megmaradt. Ezek a kiugrások különösen azoknál a betegeknél voltak kifejezettek, akiknél a betegség csak az egyik mellékvesét érintette. A műtéti eltávolítás után a rendellenes hormonmintázat megszűnt, ami tovább erősíti a kapcsolatot a mellékvese működészavara és a hormoncsúcsok között.
Prof. Stafford Lightman, a fejlesztés vezetője hangsúlyozta, hogy az eredmények alapján a klinikai gyakorlatban újra kellene gondolni a primer aldoszteronizmus diagnosztikáját. Az Endocrine Society irányelvei már most javasolják, hogy minden hipertóniás betegnél mérlegeljék a betegség lehetőségét. A jövőben a diagnózis a hagyományos, egyetlen időpontban végzett vérvétel helyett a hormonritmusok hosszabb távú követésére támaszkodhat, különösen az éjszakai mintázatokra, amelyek kulcsfontosságú információkat hordoznak. A dinamikus hormonmérés klinikai alkalmazásának pontos módszereit további kutatásoknak kell meghatározniuk, hogy a korai felismerés és a hatékony kezelés minél több beteg számára elérhetővé váljon.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Wearable device detects hidden hormone patterns behind high blood pressure
Tissue corticosteroid rhythms are dysregulated predominantly during sleep in primary aldosteronism
Irodalmi hivatkozás:
Grytaas, M. A., et al. (2026). Tissue corticosteroid rhythms are dysregulated predominantly during sleep in primary aldosteronism. Science Translational Medicine. DOI: 10.1126/scitranslmed.aeb7517. https://www.science.org/doi/10.1126/scitranslmed.aeb7517






