Mi okozza a Parkinson-kóros betegek halálát?

A késői stádiumú Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeket követő vizsgálatban Kristina Rosqvist (Lund Egyetem, Svédország) azt tapasztalták, hogy a betegek túlélése az idő előrehaladtával folyamatosan romlott. A halál fő oka az aspirációs tüdőgyulladás volt, míg a motorikus funkciók romlása, a kognitív képességek csökkenése és a depressziós tünetek függetlenül jelezték a magasabb halálozási kockázatot.

A Journal of Parkinson's Disease június 26-ai online kiadásában megjelent cikkében Rosqvist 107, késői stádiumú PD-ben szenvedő beteg (medián életkor: 78 év; 58% férfi) prospektív nyomonkövetésének eredményeiről számol be. A betegeket követése sokszor akár egy évtizeden át tartott, annak érdekében, hogy felmérje a halálozási arányt, a fő halálokokat és a magasabb halálozási kockázattal összefüggő tényezőket.

A késői stádiumú PD-t a Hoehn és Yahr skála 4–5. stádiumaként határozták meg gyógyszeres kezelés mellett, és/vagy a Schwab és England által kidolgozott mindennapi tevékenységek skálája (Activities of Daily Living) alapján értékelve a mindennapi feladatok elvégzésében elért 50%-os vagy annál alacsonyabb önállóságot.

Az adatokat a vizsgálat kezdetén otthoni látogatások során gyűjtötték. Az orvosi és halálozási nyilvántartásokat 6, 12 és 18 hónap után, majd évente, végül pedig 7–9 évvel később, a végső utánkövetés során vizsgálták át a halálozási státusz és a halálokok megállapítása érdekében.

A motoros tüneteket, a kognitív funkciókat és a depressziós tüneteket standardizált skálák segítségével értékelték.

A vizsgálat kezdetétől számított 3 év elteltével a betegek 54%-a volt még életben; ez az arány 5 év után 31%-ra, 7 év után pedig 15%-ra csökkent. A végső utánkövetéskor már csak 8% volt életben; az elhunytak 57%-a férfi volt.

A vezető halálok az aspirációs tüdőgyulladás volt, amely a halálesetek 34%-át tette ki, ami rávilágít a nyelési nehézségek jelentette jelentős terhelésre a Parkinson-kór késői stádiumában; egyéb okok között szerepelt a szepszis (16%), a nem specifikált tüdőgyulladás (13%), az ileus (5%) és a COVID (5%).

A kiigazítások után a romló motorikus funkció (P = 0,001), a depressziós tünetek (P = 0,023) és a kognitív funkciók romlása (P = 0,042) függetlenül összefüggésbe hozható volt a magasabb halálozási kockázattal.

„A késői stádiumú Parkinson-kórra vonatkozó jelen valós körülmények között gyűjtött, életvégi adatok felhívhatják a kezelőorvosok figyelmét és bővíthetik ismereteiket az e populációban a magasabb halálozási kockázattal összefüggő tényezőkről, annak érdekében, hogy ezeket a klinikai gyakorlatban jobban felismerjék, és optimalizálják a kezelést és az ellátást” – írta a szerző.

A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a kohorszban 10 olyan résztvevő volt, akiknek a végső utánkövetéskor nem volt ismert a túlélési státusza, ami befolyásolhatta a halálozási becsléseket. 17 résztvevő esetében nem sikerült beszerezni az elsődleges halálokra vonatkozó adatokat, mivel az egészségügyi régión kívül nem álltak rendelkezésre az orvosi dokumentációk.

Forrás:

Kristina Rosqvist: Mortality rate, main causes of death and factors associated with higher mortality hazard in late stage Parkinson's diseasem Journal of Parkinson's Disease First published online June 26, 2026 https://doi.org/10.1177/1877718X261463369