A biomarkerek jelentősége a kardiopulmonológiában

A kardiovaszkuláris és a pulmonológiai betegségek közötti kapcsolat komp­lex és több szinten érvényesülő kölcsönhatásokon alapul. A szisztémás gyulladás, az oxidatív stressz, a hypoxia és az endotéldiszfunkció közös patofiziológiai tengelyt alkotnak, mindkét szervrendszer károsodásához hozzájárulva.1 A biomarkerek alkalmazása lehetővé teszi ezen folyama­tok kvantitatív értékelését, ezáltal javítva a diagnosztikai pontosságot, a rizikóstratifikációt, és segítve a terápiás döntéshozatalt. Jelen közlemény célja a kardiopulmonológiai biomarkerek részletes, integrált áttekintése, beleértve a klasszikus és új molekuláris markereket, valamint azok klinikai jelentőségét és jövőbeli perspektíváit.

hirdetés

BEVEZETÉS

A szív és a tüdő funkcionális egységet ké­pez, amelyben az egyik rendszer zavara gyakran a másik működésére is hatással van. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris betegségek gyakori együttállása jól példázza ezt az összefüggést.2,3 Az epidemiológiai ada­tok szerint a COPD-s betegek jelentős részénél kialakul valamilyen kardiális komorbiditás, amely a mortalitás egyik fő meghatározója.

A biomarkerek fejlődése új dimenziót nyitott a diagnosztikában. A hagyomá­nyos klinikai paraméterek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a laboratóriumi és molekuláris markerek, amelyek képesek a betegség korai, szubklinikus stádiumát is jelezni.

A BIOMARKER DEFINÍCIÓJA

Megkülönböztethetünk széles körű és szűkebb körű értelmezést. Az előbbibe minden olyan biológiai adat beletartozik, amit mérni lehet a testméretektől, vérnyo­mástól kezdve az összes laboratóriumi pa­raméterekig. A gyakorlatban általában – és ebben az írásban is – a szűkebb értelmezést használjuk. Ennek alapján biomarkernek az olyan, betegségekhez kapcsolódó biomolekulákat nevezzük, amelyek vál­tozásai mérhetők, ezzel a fiziológiás vagy patogén folyamatok és a kezelés hatásai is követhetők.

PATOFIZIOLÓGIAI ALAPOK

A kardiopulmonális betegségek közös mechanizmusai közé tartozik a króni­kus gyulladás, amely a keringésben is kimutatható mediátorok emelkedésével jár. Ezek a mediátorok hozzájárulnak az endotéldiszfunkcióhoz és az ateroszklerózis kialakulásához.

Az oxidatív stressz további fontos té­nyező, amely sejtkárosodást, lipidperoxidációt és DNS-károsodást okoz. A hypoxia pulmonális vazokonstrikciót indukál, amely hosszú távon pulmonális hipertóniához és a jobb szívfél elégtelenségéhez vezet.

A neurohumorális aktiváció – be­leértve a szimpatikus idegrendszer és a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer aktivációját – tovább súlyosbítja a kardio­vaszkuláris terhelést.

HEMODINAMIKAI BIOMARKEREK

Natriuretikus peptidek

A B-típusú natriuretikus peptid (BNP) és az N-terminális pro-B típusú natriuretikus peptid (NT-proBNP) a szívfal feszülésének legérzékenyebb markerei. COPD-ben emel­kedett szintjük utalhat rejtett bal-vagy jobbszívfél-elégtelenségre, de maga az exacerbáció is okozhatja a növekedésü­ket.4 Alacsony szintjük a szívelégtelensé­get kizárja. Klinikai jelentőségük különösen nagy a dyspnoe differenciáldiagnózisában. A BNP és az NT-proBNP összehasonlítása nem elvi, hanem gyakorlati kérdés. A BNP felezési ideje rövidebb, mérését az üveg­cső anyaga, a szállítás, a feldolgozás ideje is erősen befolyásolja, így technikai okokból és a megbízhatóság érdekében is a vele nagyjából azonos árú NT-proBNP-teszt használata előnyösebb. Gyorstesztek is elterjedtek a natriuretikus peptidek méré­séhez. Az ezekhez szükséges tesztcsíkok drágábbak, mint a nagy laboratóriumi vizs­gálatok, de a beteg mellett bárhol azonnali eredményt adnak. Pontosságuk elfogadha­tó, a korrelációs értékük 0,92 és 0,99 között változik.

ST2 és galektin-3

Az ST2 a miokardiális stressz és remodelling markere, míg a galektin-3 a fibrotikus fo­lyamatok indikátora. Emelkedett szintjük rosszabb prognózissal társul, különösen krónikus szívelégtelenségben.

SEJTKÁROSODÁSI BIOMARKEREK

Troponin

A troponin a miokardium károsodásának specifikus markere, akut koronáriaszindrómában különösen fontos lehet a mérése. COPD-exacerbáció során az emelkedé­se nem feltétlenül jelent akut infarktust, prognosztikai jelentősége anélkül is ki­emelkedő.5 A COPD miatti és a szívinfarktus miatti troponinemelkedést nem kön­nyű elkülöníteni. Segíthet a dinamika: többszöri mintavétel esetén infarktusban gyorsan emelkedő, majd csökkenő ér­téket mutat, COPD-ben viszont stabilan magas a szintje. Segíthet a klinikai kép, de itt átfedések lehetnek a mellkasi fájdalom típusában, illetve a dyspnoe és hypoxia dominanciájában. Segíthet az EKG típusos ST-elevációs jelekkel, de nem specifikus EKG-eltérések a COPD-ben is gyakoriak. Se­gíthetnek az egyéb biomarkerek, pl. a BNP, amely szívizomterhelésre utal, vagy a CRP (C-reaktív protein), ami gyulladást jelez. Segíthet az echokardiográfia: a regionális falmozgászavar inkább szívinfarktust mu­tat, míg a jobb kamrai terhelés a COPD jele lehet. A troponin (hsTnT) szintjének emel­kedése PAH (pulmonális artériás hipertó­nia) és CTEPH (krónikus tromboembóliás pulmonális hipertónia) esetében a rossz prognózis jele.

KL-6

A KL-6 (Krebs von den Lungen – a Krebs a felfedező neve) nagy molekulájú glikoprotein (mucin), amit a II-es típusú alveoláris hámsejtek termelnek. Emelkedése a tüdőparenchyma sérülésének mérté­kével arányos. Intersticiális tüdőbeteg­ségek esetén jól használható a betegség aktivitásának és a kezelés hatékonyságá­nak követésére. Súlyos COPD-ben is emel­kedhet a vérszintje, de itt a jelentősége korlátozott.

GYULLADÁSOS BIOMARKEREK

A gyulladásos biomarkerek szintje gyakran korrelál a betegség súlyosságával és az exacerbációk gyakoriságával. Prognoszti­kai értékük erős.

A hs-CRP (high sensitivity CRP) és az interleukinok (IL-6) kulcsszerepet játszanak a szisztémás gyulladás fenntartásában.6 Ezek a mediátorok elősegítik az endotél károsodását és az ateroszklerotikus plakkok instabilitását. Exacerbáció nélküli stabil COPD-ben is lehet tartósan emelkedett a szintjük. Ha az exacerbáció fertőzéssel jár, az jelentősen növeli az értéküket, így az antibiotikus kezelés indikációja.

Az eozinofil sejtszám az asztma és a COPD bizonyos fenotípusai esetében magas. Értéke alapján (>300 sejt/ul) becsül­hetjük az inhalációs szteroid (ICS) kezelés várható eredményességét, de a gyakoribb exacerbációt is ez jelzi. Ismert az átfedés a COPD és az asztma között, ugyanakkor a klinikai képpel együtt kell értékelni, mert fertőzések, gyógyszerek befolyásolhatják a sejtszámot.7

KOAGULÁCIÓS RENDSZER ÉS BIOMARKEREK

A kardiopulmonológiai betegségek ese­tében gyakran alakul ki hiperkoagulábilis állapot. A fibrinogén emelkedése a gyul­ladás és a trombózishajlam jelzője.

A D-dimer a fibrin lebomlásának és a trombotikus aktivitásnak a markere, amely tromboembóliás események ese­tén emelkedik. COPD-ben gyakran mikrotrombusok képződnek a szisztémás gyul­ladás, az endotéldiszfunkció és a fokozott véralvadás miatt, ezek nem kimutatható embóliák, de a D-dimert növelhetik.8 Exacerbáció esetén a hypoxiás polyglobulia, az immobilitás és a gyulladás fo­kozódása is emeli a D-dimert. Ennek is van prognosztikai értéke, de az alacsony érté­kek negatív prediktív értéke még inkább kiemelkedő. PAH-ban gyakran emelkedett a szintje, és jelzi a betegség súlyosságát, de specificitása alacsony. Normál értéke 50 év alatt < 0,5 mg/l (< 500 ng/ml). 50 év felett < életkor × 10 ng/ml.

A fibrinolízis gátlásában a PAI-1 (plazminogénaktivátor-inhibitor-1) kulcsszere­pet játszik, amelynek szintje COPD-ben gyakran emelkedett.

A homocisztein a metionin-aminosav metabolizmusban keletkezik. Idiopátiás pulmonális artériás hipertónia (IPAH) és vele­született szívbetegségekhez társuló PAH ese­tében az emelkedése súlyos hemodinamikai eltérésekre, rosszabb prognózisra utal.

A vörösvértestek eloszlási szélességét (RDW) a vérkép-laborautomaták megad­ják. A normálisnál (15%) nagyobb értékek­kel nemcsak tumorok, veseelégtelenség, szívinfarktus, pneumónia esetén talál­kozhatunk, hanem PAH-ban is, amikor ez a betegség súlyosságával, a funkcionális állapottal, a túléléssel is korrelál.

Szerotonin

A szerotonin a pulmonális artériás hiper­tóniával (PAH) van kapcsolatban, mert köl­csönhatásban áll az 5-HT-transzporterrel (5-HTT). A pulmonális artériák falában lévő simaizomsejteket stimulálja, ami hipertrofiát és hiperpláziát, majd PAH-ot okoz. Korábban piacon lévő étvágycsök­kentők a szerotoninhatásukkal okoztak tízszeres PAH-incidenciát. Az SSRI-gátlók (selective serotonin reuptake inhibitors) is a szerotoninrendszeren hatnak, emi­att szedésükkel a PAH-rizikó fokozott, de egyelőre káros hatásuk nincs igazolva. Biomarkerként való használatuknak korlá­tot szab, hogy szintjüket a stressz is növeli.

ENDOTÉLDISZFUNKCIÓ ÉS BIOMARKEREK

Az endotéldiszfunkció a kardiopulmonológiai betegségek központi eleme. Az endotelin-1 fokozott termelődése vazokonstrikciót okoz, míg a nitrogén-monoxid csökkenése rontja az érfalak relaxációját. Mérésük igen hasznos lenne, de igen rövid felezési idejük lehetetlenné teszi a klinikai felhasználhatóságukat. A prekurzor „big endothelin-1” mérése is csak kutatási cé­lokkal történik.

Copeptin

A copeptint a hipothalamusz termeli, egy arginin-vazopresszin asszociált glikopeptid. PAH esetében magas a szintje, jól kor­relál a funkcionális stádiummal, a 6 perces járástávolsággal, jelzi a mortalitást. Hasz­nálata egyre szélesebb körű.

ADMA

Az ADMA (aszimmetriás dimetil arginin) egy aminosav, a nitrogén-oxid-szintáz (NOS) endogén inhibitora. Veseelégtelenségben növekszik a szintje, amit a dialízis ki tud mosni. IPAH, veleszületett szívbetegséghez társuló PAH és CTEPH esetében is igazolt, hogy magas szintje jól korrelál a pulmonális átlagnyomással, a pulmonális vaszkuláris ellenállássl, a jobb pitvari nyomással, a perctérfogatindexszel, a kevert vénás vér oxigénszaturációjával és a túléléssel. Értékes biomarkere az endotelindiszfunkciónak.

cGMP

A cGMP (ciklikus guanozin monofoszfát) az NO intracelluláris másodlagos messengere. Az NO érrelaxáló hatását cGMP-n ke­resztül tudja kifejteni. Plazmaszintje az eNOS-aktivitást jelzi. Az alacsony értékek endoteldiszfunkciót, csökkent NO-hatást, súlyos vazokonstrikciót jeleznek. PAH-terápiában a PDEi-5-gátlók (pl. szildenafil), vagy az sGC-stimulátorok (pl. riociguat) ha­tására magas plazmakoncentrációt mérhe­tünk, ami a jó terápiás hatásra utal. Ígéretes jövőbeli biomarker.

OXIDATÍV STRESSZ ÉS BIOMARKEREK

Az oxidatív stressz markerei – például a malondialdehid és egyéb lipidperoxidációs termékek – fontos információt nyúj­tanak a sejtkárosodás mértékéről.9-11 COPD-ben ezek szintje jelentősen emelkedett, és összefügg a betegség súlyosságával. Mérésük nem része a rutin klinikai gyakor­latnak. Ugyanide tartozik a glutation mint antioxidánsstátusz-jelző és a kilégzett NO fokozatosan terjedő mérése is,12 amelynek PAH esetén is jelentősége van.13

 

VESEKÁROSODÁSI BIOMARKEREK

Cystatin C

Szívelégtelenség és PAH esetében a korai vesekárosodás felismerésére jó rizikófaktor. Plazmaszintje a GFR-től függ. Érzékenyen mutatja a keringési eredetű korai vesefunk­ció-romlást. Emelkedése a jobb szívfél ter­helését jelzi, rossz prognózisra utal.

MOLEKULÁRIS ÉS ÚJ BIOMARKEREK

Mikro-RNS-ek

A mikro-RNS-ek a génexpresszió szabá­lyozásának kulcsszereplői. Számos tanul­mány igazolta, hogy specifikus mikro-RNS-profilok jellemzik a kardiovaszkuláris és pulmonológiai betegségeket.

MULTIOMIKAI MEGKÖZELÍTÉS

A genomika, proteomika és metabolomika integrációja nyomán kialakított komplex biomarkerpanelek pontosabb diagnózist és prognózisbecslést tesznek lehetővé.

KLINIKAI ALKALMAZÁS

A biomarkerek kombinált alkalmazása je­lentősen javítja a diagnosztikai pontossá­got (1. táblázat). Például a BNP és a troponin együttes mérése segíthet a dyspnoe oká­nak meghatározásában.

Számos új biomarker klinikai használ­hatóságával folynak intenzív kutatások, ilyen az endotélfunkcióban szerepet játszó peptidhormon, az apelin vagy a növekedé­si hormonok.14,15

KORLÁTOK ÉS KIHÍVÁSOK

A biomarkerek alkalmazását számos té­nyező korlátozza. A biológiai variabilitás és a társbetegségek befolyásolhatják az eredményeket. Ezenkívül a költségek és a standardizáció hiánya is akadályozhatja a széles körű alkalmazást.

JÖVŐBELI PERSPEKTÍVÁK

A jövőben várható a biomarker-alapú, sze­mélyre szabott medicina további fejlődése.16 Az új technológiákkal jobban megvalósít­ható a korai diagnózis és a célzott terápia.

A mesterséges intelligencia alkalma­zása lehetővé teszi nagy mennyiségű adat feldolgozását, ami új diagnosztikai algorit­musok kialakításához vezethet. Ennek szel­lemében kifejlesztettek több tízezer mintás biomarkerpaneleket, ahol a diagnózis már nem a hagyományos vizsgálatokon, klinikai megfigyeléseken, laboreredményeken múlik, hanem a mért mintázatok és az archívumban tárolt adatok egyezésén. Ahogy gyűlnek az adatok, fokozatosan ismeretlen vizekre hajó­zik az orvostudomány, és háttérbe szorul az általunk ma művelt klasszikus diagnosztika.

KÖVETKEZTETÉS

A biomarkerek kulcsszerepet játszanak a kardiopulmonológiai betegségek mo­dern szemléletű megközelítésében. Az in­tegrált, több biomarkerre épülő stratégia jelentősen javíthatja a betegek prognózisát és életminőségét.

Nyilatkozat. A közlemény más folyóiratban koráb­ban nem jelent meg, és nincs elbírálás alatt. A szerző a cikk megírása, illetve a kutatómunka során anyagi támogatásban nem részesült. A szerzőnek a cikk té­májával kapcsolatos érdekeltsége nincs. A dolgozat nem sérti a Helsinki deklaráció előírásait.

Levelezési cím:

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:

1. Valizadeh M, Jensen JU, Ceasovschih A, et al. COPD and Cardiovascular Diseases: Biomarker-Guided Stratification and Therapeutic Perspectives. J Clin Med 2026;15(1):49, doi: 10.3390/jcm15010049

2. Chen Y-WR, Leung JM, Sin DD. A Systematic Review of Diagnostic Biomarkers of COPD Exacerbation. PLoS One 2016;11(7):e0158843, doi: 10.1371/journal.pone.0158843

3. Papaporfyriou A, Bartziokas K, Gompelmann D, et al. Cardiovascular Diseases in COPD: From Diagnosis and Prevalence to Therapy. Life (Basel) 2023;13(6):1299, doi: 10.3390/life13061299

4. Wang J, Zhang Y, Liu H, et al. Biomarkers in COPD-As­sociated PH/CCP: Circulating Molecules and Cell-Intrinsic Marker. Int J Chron Obstruct Pulmon Dis 2025;20:2869- 2883, doi: 10.2147/COPD.S521659

5. Nilsson U, Vanfleteren LEGW. Troponin as a biomarker for mortality in stable COPD. Eur Respir J 2020;55(2):1902447, doi: 10.1183/13993003.02447-2019

6. Ridker PM. High-sensitivity C-reactive protein and car­diovascular risk: rationale for screening and primary pre­vention. Am J Cardiol 2003;92(4B):17K-22K, doi: 10.1016/ s0002-9149(03)00774-4

7. Soter S, Barta I, Antus B. Predicting sputum eosino­philia in exacerbations of COPD using exhaled nitric oxide. Inflammation 2013;36(5):1178-1185, doi: 10.1007/ s10753-013-9653-8

8. Chen L, Xu W, Chen J, et al. Evaluating the clinical role of fibrinogen, D-dimer, mean platelet volume in patients with acute exacerbation of COPD. Heart Lung 2023;57:54- 58, doi: 10.1016/j.hrtlng.2022.08.013

9. Antus B. Oxidatív stressz monitorozása COPD-ben: malondialdehid mérés. Med Thor 2013;66: 246-233

10. Antus B, Harnasi G, Drozdovszky O, et al. Monitoring oxidative stress during chronic obstructive pulmonary disease exacerbations using malondialdehyde. Respirol 2014;19:74-79

11. Kaźmierczak M, Ciebiada M, Pękala-Wojciechowska A, et al. Evaluation of Markers of Inflammation and Oxidative Stress in COPD Patients with or without Cardiovascular Comorbidities. Heart Lung Circ 2015;24(8):817–823, doi: 10.1016/j.hlc.2015.01.019

12. Antus B, Barta I, Horvath I, et al. Relationship be­tween exhaled nitric oxide and treatment response in COPD patients with exacerbation. Respirology, 2010;15: 472-477

13. Lázár Z, Mészáros M, Bikov A. The Nitric Oxide Path­way in Pulmonary Arterial Hypertension: Pathomecha­nism, Biomarkers and Drug Targets. Curr Med Chem 2020;27(42):7168-7188, doi: 10.2174/0929867327666200 522215047

14. Csósza G, Szűcs G, Rozgonyi Z, et al. Circulating apelin, IL22RA2 and VEGF in pre-capillary pulmonary hypertension. Physiol Int 2023;110(4):356-370, doi: 10.1556/2060.2023.00264

15. Csósza G, Karlócai K, Losonczy G, et al. Growth factors in pulmonary arterial hypertension: Focus on preserving right ventricular function. Physiol Int 2020;107(2):177-194, doi: 10.1556/2060.2020.00021

16. Hiramatsu K, Motegi T, Morii K, et al. Assessment of novel cardiovascular biomarkers in chronic obstructive pulmonary disease. BMC Pulm Med 2024;24:593, doi: 10.1186/s12890-024-03407-w

Dr. Karlócai Kristóf, Kardiológus, klinikai főorvos, Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, PAH-centrum
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[304371] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.