A gyermekek egészségi állapota és szociális helyzete közötti összefüggés
2008. november 01. 00:00
Bevezetés
Számos vizsgálat és demográfiai adat bizonyítja, hogy az alacsony társadalmi státusú, szegény népesség egészségi állapota az átlagosnál rosszabb, várható élettartamuk rövidebb, életminőségük kedvezőtlenebb, betegségben töltött idejük hosszabb. A társadalmi-gazdasági különbségek növekedése ma nemcsak a szegény és fejlődő, de a fejlett és gazdag országokban is kimutatható. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet 1998 „Health 21” dokumentuma a különböző szocioökonómiai státusú csoportok egészségi állapotában mutatkozó különbségek nagyságának egynegyedére való csökkentését tartja szükségesnek.
Bizonyított az is, hogy számos országban a szegénység elsősorban a gyermeklakosságot érinti. A szociális egyenlőtlenség kérdéskörét érintő, gyermekkorúak körében végzett eddigi kutatások elsősorban a következő összefüggésekre mutattak rá: a szocioökonómiai státus (SES) és a csecsemő/ gyermek halálozás, a SES és a gyermekek testi-lelki fejlődése, bizonyos krónikus betegségek gyakorisága (elhízás, asztma, cukorbetegség), a SES és a balesetek (elsősorban az otthoni balesetek), valamint a SES és a környezeti károsító tényezők kapcsolata. A szülők iskolai végzettsége és a gyermekek testi fejlettsége közötti összefüggések vizsgálata több évtizede hazai kutatásoknak is tárgya. Ezek kimutatták, hogy a magasabban iskolázott szülők újszülöttjei és gyermekei jobb testi fejlettségűek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei.
Bizonyított, hogy a szociális kockázati tényezők kumulatív módon fenyegetik a gyermekek fizikai és mentális egészségi állapotát. A gyermekegészségügyben dolgozó valamennyi szakembernek kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekek szociális státusára és a családban előforduló rizikófaktorokra.
Számos vizsgálat és demográfiai adat bizonyítja, hogy az alacsony társadalmi státusú, szegény népesség egészségi állapota az átlagosnál rosszabb, várható élettartamuk rövidebb, életminőségük kedvezőtlenebb, betegségben töltött idejük hosszabb. A társadalmi-gazdasági különbségek növekedése ma nemcsak a szegény és fejlődő, de a fejlett és gazdag országokban is kimutatható. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet 1998 „Health 21” dokumentuma a különböző szocioökonómiai státusú csoportok egészségi állapotában mutatkozó különbségek nagyságának egynegyedére való csökkentését tartja szükségesnek.
Bizonyított az is, hogy számos országban a szegénység elsősorban a gyermeklakosságot érinti. A szociális egyenlőtlenség kérdéskörét érintő, gyermekkorúak körében végzett eddigi kutatások elsősorban a következő összefüggésekre mutattak rá: a szocioökonómiai státus (SES) és a csecsemő/ gyermek halálozás, a SES és a gyermekek testi-lelki fejlődése, bizonyos krónikus betegségek gyakorisága (elhízás, asztma, cukorbetegség), a SES és a balesetek (elsősorban az otthoni balesetek), valamint a SES és a környezeti károsító tényezők kapcsolata. A szülők iskolai végzettsége és a gyermekek testi fejlettsége közötti összefüggések vizsgálata több évtizede hazai kutatásoknak is tárgya. Ezek kimutatták, hogy a magasabban iskolázott szülők újszülöttjei és gyermekei jobb testi fejlettségűek, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei.
Bizonyított, hogy a szociális kockázati tényezők kumulatív módon fenyegetik a gyermekek fizikai és mentális egészségi állapotát. A gyermekegészségügyben dolgozó valamennyi szakembernek kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekek szociális státusára és a családban előforduló rizikófaktorokra.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
Dr. Aszmann Anna, dr. Páll Gabriella, dr. Hadházy Ágnes, dr. Constantin Tamás, dr. Mészner Zsófia, prof. dr. Fekete György, prof. dr. Schuler Dezső, prof. dr. Ferge Zsuzsa
a szerző cikkei
a szerző cikkei
