A polycystás ovarium szindróma metabolikus hatásai serdülőkorban
A polycystás ovarium szindróma (PCOS) az egyik leggyakoribb betegség a reproduktív korú nők csoportjában, ahol a prevalencia 5−10%. A PCOS diagnózisának felállításához teljesülniük kell a National Institute of Child Health and Human Development (NICHD) 1990-es konferenciáján elfogadott kritériumoknak: hyperandrogenaemia és oligo-ovulatio (évente 9-nél kevesebb menstruációs ciklus), ami mellett kizárható egyéb ismert rendellenességek fenn állása, amilyen például a kongenitális adrenalis hyperplasia vagy a Cushingszindróma. A Rotterdam European Society for Human Reproduction and Embryology PCOS diagnosztikájára vonatkozó 2003-as kritériumai szerint az alábbi három feltétel közül kettő nek kell fennállni, hogy kimondhassuk a PCOS kórisméjét: (1) krónikus anovulatio; (2) hyperandrogenismusra utaló klinikai vagy biokémiai jelek; és (3) polycystás ovariumokat mutató ultrahangkép.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!