MRSA-fertőzés a szülészet-nőgyógyászatban
2008. február 01. 00:00
A Staphylococcus aureus szorgos kis baktérium. A népesség 25-50%-a tünetmentesen, többnyire a bőrön vagy az orrban hordozza a kórokozót, amely ugyanakkor a bőrfertőzések egyik leggyakoribb okát képezi. Az emberek többsége számára a baktérium semmilyen gondot nem okoz, ha azonban metszésen vagy sérülésen keresztül mélyebb rétegekbe jut, fájdalmas furunculust, tüdőgyulladást, sőt sepsist is előidézhet.
Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta fertőzésről a múlt század hatvanas éveiben, nem sokkal a methicillin bevezetését követően számoltak be először.A több mint negyven éve jól ismert nosocomialis vagy kórházban szerzett MRSA-fertőzés kórházban ápolt betegek és túlzsúfolt helyen, például menhelyeken vagy börtönökben tartózkodó személyek körében fordul elő (1. táblázat). A betegek, az egészségügyi dolgozók és az élettelen környezet egyaránt a kórházban szerzett MRSA tünetmentes hordozójának bizonyult. Az érintettek anélkül hordozhatják a kórokozót, hogy a fertőzésnek látható jelei mutatkoznának. Az MRSA leggyakrabban az orrnyílásokban telepszik meg, de az ép gátbőrön, a kéz bőrén, a csecsemő köldökén és hónaljában, a műtéti hegekben, a felfekvéses fekélyekben, továbbá a köpetben, a torokban, a vizeletben és intravénás katétereken is előfordul.
Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta fertőzésről a múlt század hatvanas éveiben, nem sokkal a methicillin bevezetését követően számoltak be először.A több mint negyven éve jól ismert nosocomialis vagy kórházban szerzett MRSA-fertőzés kórházban ápolt betegek és túlzsúfolt helyen, például menhelyeken vagy börtönökben tartózkodó személyek körében fordul elő (1. táblázat). A betegek, az egészségügyi dolgozók és az élettelen környezet egyaránt a kórházban szerzett MRSA tünetmentes hordozójának bizonyult. Az érintettek anélkül hordozhatják a kórokozót, hogy a fertőzésnek látható jelei mutatkoznának. Az MRSA leggyakrabban az orrnyílásokban telepszik meg, de az ép gátbőrön, a kéz bőrén, a csecsemő köldökén és hónaljában, a műtéti hegekben, a felfekvéses fekélyekben, továbbá a köpetben, a torokban, a vizeletben és intravénás katétereken is előfordul.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
